Messzebb kerültek Nyugat-Magyarországtól a légimentők

  • narancs.hu
  • 2023. december 27.

Kis-Magyarország

Sármellékről Marcaliba helyezték át a légimentőbázist, most már 35 perc alatt ér Sopronba a helikopter.

A Nyugat-Magyarországon élők számára nem olyan jó hír, hogy vadonatúj légimentőbázis épült Marcaliban – írja a Telex.

A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ugyan örömmel jelentette be, hogy a sármelléki repülőtérről direkt azért helyezték át Marcaliba a bázist, hogy jobb legyen az ellátás területi lefedettsége Nyugat-Dunántúlon, a Telex által megkérdezett légimentési szakember szerint e lépéssel Nyugat-Magyarország egy részére, a 8-as főúttól északkeletre lévő területre már nem ér oda ideális idő alatt a helikopter. 

Ez azért is gond, mert az a vidék már eddig is távol volt a bázistól.

Sopron Marcalitól légvonalban 154 kilométerre van, Mosonmagyaróvár Marcalitól 143 kilométerre. Győr szerencsésebb helyzetben van, mert Budaörsről is kaphat segítséget, az csak 106 kilométerre van, és nem 124-re, mint Marcali.

Az ideális idő – bár törvény nem írja elő, csak szakmai irányelvek rögzítik – 15 perc, ez alatt ajánlott a mentőhelikopternek megérkeznie a sérülthöz. A hazai légimentők hivatalos adatai szerint a helikopter utazósebessége 254 kilométer óránként, a maximális sebesség 287 kilométer per óra. 260-nal számova Marcaliból 35 és fél perc alatt ér a légijármű Sopronba.

Magyarországon Miskolcon, Debrecenben, Szentesen, Szekszárdon, Marcaliban, Balatonfüreden és Budapesten működik légimentőbázis, egy-egy helikopterrel. Az összehasonlítás a nyugati országokkal ebből a szempontból sem kedvez nekünk, mert a sürgősségi betegellátással kapcsolatos elvárások sok helyen szigorúbbak: ami nálunk 15 perc, az máshol 8 perc. Az orvosok szerint az első tíz perc a legkritikusabb, ha ez idő alatt nem kezdik el az újraélesztést, ezután percenként tíz százalékkal csökken a siker esélye.

Arról, hogy mi számít elég gyors sürgősségi ellátásnak, lehet vitázni. Akad olyan település Magyarországon, ahol saját mentési központot működtetnek, hogy a faluban öt percen belül bárhová odaérjen a segítség:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.