Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. június 14-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
A Hellboy II. – Az Aranyhadsereg című amerikai akciófilmben véget ér az emberiség és a Föld láthatatlan birodalma közötti fegyverszünet. Az emberek csak a Pokolfajzatban (Hellboy) bízhatnak, ő küzd meg a sötét uralkodó martalócaival. Guillermo del Toro szuperhősfilmje részben az etyeki Korda Stúdióban, illetve Tárnokon és Sóskúton készült 2007-ben. A forgatáshoz Magyarországra hozott kellékek között volt egy Ford mentőautó is. Nem érte volna meg visszavinni, inkább eladták. A Csongrád megyei Fábiánsebestyén képviselő-testülete vette meg 3 millió forintért, nem dísznek.
Felszerelték mindennel, most is használják. Azután is fogják, hogy az először február elsején Hajdú-Biharban, majd más megyékben is bevezetett egységes orvosi ügyeleti rendszerhez csatlakozik Csongrád-Csanád megye is.
Az Országos Mentőszolgálat által irányított új rendszer pünkösdkor már túl volt az 50 ezer ellátott betegen. A hivatalos közlemények szerint az ötfokú elégedettségi skálán 4,3-as minősítést kapott. Az érintett önkormányzatok polgármesterei azonban nem ennyire lelkesek, az orvosok is kritizálják a rendszert a bizonytalanságok miatt.
„Nálunk június 6-án a képviselő-testület úgy határozott – mondja a Magyar Narancsnak Kós György háziorvos, egyben Fábiánsebestyén polgármestere –, hogy az eddigi, szentesi szolgáltatóval kötünk újból szerződést szeptember 30-ig. A törvény szerint így kellett döntenünk. Ebből arra lehet következtetni, hogy Csongrád-Csanádban valószínűleg október elsejétől vezetik be az új rendszert. A központi ügyelet egyelőre Szentesen működik, oda lehet menni. Aztán majd meglátjuk, hová.”
Halálzóna
Kós György a kétezer lelkes település orvosaként 1985 óta ügyelt egészen az utóbbi évekig, dolgozott két évet a mentőszolgálatnál is. Fábiánsebestyénben nemritkán előfordult, hogy valamilyen önkormányzati esemény közepén a polgármester fölállt és elment, mert hívása érkezett. Az új ügyeleti rendszerről Kós György nem szívesen nyilvánít véleményt, mert nem szeret olyanról beszélni, amiről csak a híradásokból értesült. Arra viszont nagyon kíváncsi, hogyan lehet jó az, ha a segítség az eddigi 17 kilométer helyett messzebbről érkezik, vagy épp messzebbre kell vinni a beteg gyereket. Kérdés, lesz-e pénze, autója a szülőnek az útra. Ha pedig egy egész megye sürgős eseteit egyetlen ügyeletre szabadítják rá, hogyan lehet elkerülni az olyan helyzeteket, amilyeneket a napokban a budapesti János-kórházban éltek át.
Amit a fábiánsebestyéni polgármester említ, az Kőnig Róbert esete. Kőnig egyedül maradt egész Észak- és Közép-Magyarországra mint gyermeksebészeti és gyermektraumatológiai ügyeletes, és 24 óra alatt 163 eset jutott rá. A budapesti orvos a Facebookon közzétette, hogy az érintett szülők többsége tudomásul vette a vis maior helyzetet, ám akadtak, akik sértegették, fenyegették, rátörték az ajtót.
„Lehet, hogy az új rendszer rohadt jól fog működni. Egyetlen körülményen mégsem lehet változtatni: Fábiánsebestyén 17 kilométerre van Szentestől, a legközelebbi mentőállomástól – érvel Kós György –, tehát jöhet ide a segítség helikopterrel vagy bármivel, az idő és a távolság sokat számít.
Halálzóna nemcsak a Mount Everesten létezik, hanem a segítségnyújtáskor az időben is: négy-öt percen belül van lehetőség adott esetben az újraélesztésre. A vidéki ember túlélési esélyét nem a kormányok rontják, hanem a távolság.
Kezdő polgármester koromban, 1995-ben a testülettel együtt azt gondoltuk, ez a közösség is megérdemli, hogy négy percen belül bárki segítséget kapjon. Volt egy vágóhídépületünk, azt elcseréltük a Kinizsi Zrt.-vel az öreg malomra, abban elindítottuk a mentési központot, ahol egy helyen elérhető minden segítség, például az önkéntes tűzoltóság és az önkormányzati rendészet, utóbbi az országban első miskolci Avas és Budapest után alakult meg nálunk is. A nyomozati jogkörön kívül egy sor hatósági jogosítványa van, de kényszerítő eszközt még nem kellett használni, és évek óta bűnmentes a település. A mentésre korábban egy Németországból kapott furgont használtunk, de abban körülményes ellátni a beteget. Ezért volt jó vétel az amerikai Ford mentőautó. Van quadunk, motoros szánunk, magántulajdonban, de ingyenes használatba kaptuk. Az egyik tűzoltóautó az önkormányzat tulajdona, a másik az önkéntes tűzoltó-egyesületé. A többi felszerelést pályázatokból szereztük be, a defibrillátorokat is. Arra nyilván nincs az önkormányzatnak pénze, hogy mentősöket fizessen. Az Egyesült Államokban a mentőszolgálat a tűzoltóságon belül működik. Egy közeli hozzátartozóm tapasztalata adta az ötletet, hogy az önkéntes tűzoltóinkat kiképezzük. Mindnyájan elvégezték az európai uniós elsősegélynyújtó és újraélesztő tanfolyamot, az időszakos továbbképzést pedig én végzem. Van két orvosunk, két mentőápolónk, két mentőtiszttanulónk, most végeznek.”
Ez 20 millió forint
A Fábiánsebestyéni Mentési Központ (FMK) tizenhat fős csapatába beletartozik a tanyagondnok, de a szennyvíztelepet kezelő fiatalember is. Ha baj van, mindenki tudja, mit kell csinálni. 24 órás diszpécserszolgálatot működtetnek, ha kell, tüzet oltanak, műszaki mentést végeznek, vagy ha valakinek leesik a hozzátartozója az ágyról és nem tudja visszaemelni, akkor is mennek. A közelmúltban a rendészeknek kellett intézkedni, mert egy idegen szemetes autó jött be a településre – mint kiderült, eltévedt –, és elkezdte gyűjteni a hulladékot, de az egyik háztól a tíz kitett zsákból csak egyet vitt el; így derült ki, hogy valami nincs rendben.
Az FMK teljesen ingyen segít minden helybelinek, ugyanúgy, mint a központi ügyelet, a mentőszolgálat vagy az állami tűzoltóság, de a működtetésére állami támogatás természetesen nem jár. Az önkormányzat a saját bevételeiből költ erre, legutóbb 20 millió forintot. Ez a diszpécserszolgálat fenntartására kell. Azt, hogy ezt a pénz másra is elkölthetné a település, helyben még senki sem mondta.
„Valahogyan mindenki kapcsolatba került már a mentési központtal – mutat rá Kós György –, és az évente egyszer megtartott jótékonysági bálon a megbecsülést adományban is kifejezik az emberek. A legnagyobb elismerés az, amikor a nyolcvanéves tanár néni, akit újraélesztettünk, két héttel később kapál a kertjében, és kikiabál a kerítésen, hogy köszönöm szépen. Tehát az akut eseteket, amikor újraélesztésre van szükség vagy egészségkárosodás veszélye fenyeget, mi is el tudjuk látni, és ezzel a mentőszolgálatnál is tisztában vannak.
Számtalan alkalommal előfordult, hogy a szegedi mentésirányítástól kiszóltak, hogy elindult az autó, de menjünk mi is, mert újra kell éleszteni, és mi odaérünk öt percen belül.
Az épület küllemére nem vagyunk büszkék, most szeretnénk felújítani.”
Faragó M. Ferenc alpolgármesternek az a véleménye, hogy az új ügyeleti rendszer bevezetése után még inkább indokolt lesz, hogy a központjuk működjön. Azt az előnyt, hogy a bajban közel a segítség, érdemes kihasználni. Sajnálja, hogy szűkebb lett az önkéntes tűzoltóságok számára fenntartott keret, amelyből az eszközök beszerzését támogatja az állam, egy-egy pályázó a másfél millió helyett csak egymilliót kaphat.
Bár a központ működtetése sok emberen múlik, nyilvánvaló, hogy ha Fábiánsebestyénnek nem orvos lenne a polgármestere, nem lenne ilyen szervezete. Önkéntes tűzoltóság sem működik minden hasonló lélekszámú községben.
A rendszerváltás utáni első ciklusban a KDNP-s Csepregi Antalné volt Fábiánsebestyén polgármestere, és bár aztán a független Kóst választották meg – és azóta is mindig újra megválasztják –, a jobboldalnak erős bástyái vannak a környéken. Fábiánsebestyén mellett működik a földet művelő, állatokat tartó mezőgazdasági nagyüzem, a Kinizsi Zrt., amelyet évekig Farkas Sándor, majd a felesége vezetett. Farkas a Fidesz oszlopos tagja a kilencvenes évek óta, többször újraválasztott országgyűlési képviselő, most a második ciklusát kezdte agrárminiszter-helyettesként. Facebook-oldalán a legutóbbi országgyűlési választások idején jó néhány támogató poszt látszott, videóüzenetben ajánlotta a szentesieknek Farkas újraválasztását jó néhány, a városhoz kötődő ismert ember. A választókerülethez tartozó polgármesterek a településük helységnévtáblájánál együtt fotózkodtak Farkassal. A kivétel Kós György volt.
Farkas Sándor a Fábiánsebestyén határában készített fotón egyedül árválkodik a tábla mellett.
A függetlenség napjai
„Sándorral korrekt a kapcsolatunk – szögezi le a polgármester –, csak én ragaszkodom ahhoz, hogy független vagyok. Ne hozzanak engem össze senkivel, így is megkapom, hogy jobbikos vagyok, vagy amonnan, hogy baloldali. De attól, hogy nem fotózkodunk együtt, még nyernek az önkormányzat pályázatai, utakat újítunk föl, járdákat, 200 millió forintból a faluházat. Azok a falvak sem tartanak előrébb, amelyeknek a polgármesterei rendszeresen keresik a képviselőt. A helyi kampányba begyűrűztek az országos jelenségek, volt ezerszemélyes halászlékondér, és most első alkalommal kisebbségben vagyok a testületben. Kapom a kritikákat is a fiatalabb képviselőktől.
Most is azt gondolom, a polgármesterséget függetlenként érdemes csinálni.”
Fábiánsebestyénben 2019-ben Kós György 400 szavazattal nyerte a polgármester-választást. Szintén független vetélytársai közül Bálint Róbert 378, Szilágyi István 349 voksot kapott.
Kós György egyelőre nem döntötte el, hogy újraindul-e. Azt mondja, ha újraindul és veszít, akkor is nyert, mert jövőre lesz harminc éve, hogy folyamatosan ezt a munkát végzi. Gondolkodott már azon is, hogy ennyi elég volt. Amúgy meg nem tud róla, hogy komoly baja lenne – most épp egy középfülgyulladása van –, szóval miért ne vághatna neki még egy ciklusnak? Elvégre Joe Biden sem fiatal. Azt végül megjegyzi, tart attól, hogy ez az ellátás, amit fölépítettek, veszélybe kerülhet, ha ő megy.
Egyik 2019-es ellenfele, Szilágyi István biztosan tudja, hogy nem indul jövőre: „Elég volt az előző választásból. Úgy volt, hogy a doktor úr nem folytatja – idézi fel –, mi azért is vágtunk neki, aztán mégis az utolsó pillanatban elhatározta, hogy indul, és az emberek, főleg az idősek eldöntötték. Vele szemben nincs értelme indulni.”
A másik rivális, Bálint Róbert országszerte ismert ember lett, amikor a barátaival 2018-ban önkéntes munkában lecsiszolta, lefestette a falu játszóterét. Mivel önkormányzati területen, önkormányzati vagyont érintett az akció, a helyhatóság feljelentést tett.
„Még nem gondolkodtam azon, hogy ismét indulok-e – mondja most a Magyar Narancsnak Bálint Róbert –, élem az életem ugyanúgy, ahogyan eddig, részt veszek a társadalmi munkákban, és tősgyökeres fábiánsebestyéniként fontosnak tartom, hogy megőrizzük az eddig elért eredményeinket. Ezért is gondolta egy csoport 2019-ben, hogy induljak el polgármesterjelöltként. Arról, hogy akik akkor mandátumot kaptak, valóban a községért dolgoztak-e, majd jövőre véleményt mondanak az emberek. A mentési központra vigyázni kell, mert az, hogy itt ilyen sokan, és fiatalok is részt vesznek ebben önkéntesen, fontos érték. Bármi problémám volt, mindig segítettek. Ha lenne rá külső segítség, forrás, megérné fejleszteni.”
