Luxusgarázs a romok felett

Ötmilliárd forintból épül mélygarázs és rendezvénytér a győri reneszánsz vár maradványait rejtő Dunakapu téren. Csak az eddigi régészeti feltárások költsége közel egymilliárd forint volt: épp ezért mondják a helyi városvédők, hogy egy szomszédos helyszínen ez az összeg megspórolható lett volna. Így a régészeti értékeket sem fenyegetné veszély.

Győr történeti emlékei közé tartozik a belvárosi Dunakapu tér alatti reneszánsz vár maradványa, amelyet eredetileg a XVI. században, „Európa védőpajzsaként” épített az iszlám hadak előretörésétől megrettent keresztény világ. Történelmi érték ide vagy oda, a győri közgyűlés évekkel ezelőtt mégis úgy határozott, hogy a megmaradt várrészek feltárása és megmentése helyett 230 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázst épít a Dunakapu térre. Ennek eredményeképp azonban örökre eltűnhet a páratlan építészeti emlék, igaz, a városvezetők ígérik, hogy a mélygarázsból megtekinthetők lesznek a bástyafalak és a vár egyik ágyúlejárója.

Luxusgarázs?
A Dunakapu téri építkezéssel szembeni bizalmatlanságot táplálja a két – a főtértől távol – nemrég megépült győri parkolóház vártnál jóval szerényebb mértékű kihasználtsága, valamint a második építésének,a város általi bérlésének és visszavásárlásának offshore-cégekkel lebonyolított tranzakciója. Emellett az a tény is fokozza a helyi városvédők (Arrabona Városvédő Egyesület) aggodalmát, hogy a nemrég átadott Széchenyi tér átalakítása után a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 75 millió forint bírsággal sújtotta a várost a tavaly átadott főtér alatti régészeti leletek megrongálása és részleges megsemmisítése miatt.

Az összességében ötmilliárd forint költségű Dunakapu-mélygarázs beruházása – a 18 milliárdos adóbevételek, illetve az Audi gyár minden szférára kiterjedő szerepvállalása ellenére – soknak tűnik, hiszen Győrnek a várakozásokkal szemben nem hozott gazdasági előnyöket az Orbán-kormányzat, amit igazol a duplázódó adósságállomány is: a Magyar Progresszív Intézet elemzése szerint a 2010-es 35 ezerről 2011-re 70 ezer forintra nőtt a városban az egy főre vetített adósság.

A városvédők véleménye szerint az sem teljesen világos, hogy miért a városi piacnak 2011-ig otthont adó Dunakapu téren, miért nem a főtértől ugyanolyan távolságban lévő, ámde régészeti szempontból – az eddigi feltárás költsége közel egymilliárd forint! – „közömbös” Batthyány téren építenek mélygarázst.

Egymásnak feszülve
Az építkezést kezdettől ellenző Arrabona minden fórumon bírálja az átalakítás tervezetét. Szakértőket sorakoztatnak fel aggályaik alátámasztására, így például a folyóvíz közelségének hátrányos hatásaira utalnak. Továbbá hangoztatják azt a javaslatukat is, hogy a tér teljes feltárása, történelmi értékeinek, építészeti remekművének bemutatása sem kerülne többe, viszont valódi kuriózuma lehetne Győr városának a turizmus mindig hangoztatott fellendítésére. (A városvezetés és az Arrabona viszonya egyébként a mélygarázs építése miatt már annyira megromlott, hogy az elmúlt fél évben meg is szakadt köztük a szakmai kapcsolat.)

Konkrét kérdéseinkkel megkerestük az önkormányzatot, amely erre a projekt megvalósítását helyeslő közleménnyel reagált: „Elszomorító, hogy a Dunakapu tér megújulása kapcsán már régen nem a szakmaiság kerül előtérbe. (…) A város vezetésének egy dolog mérvadó: a szakma álláspontja, azaz a KÖH és a régészek hivatalos véleménye. Ez alapján pedig lehetőség van a reneszánsz kori értékek bemutatására (…), valamint egy teremgarázs építésére is (…).”  

(Az erőd múltjáról, az építkezésről, a részt vevő cégek offshore-hátteréről, valamint a városvédők nyilatkozatáról részletesebben olvashat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.)