Milliárdoktól esett el a Simonka alapította egyesület

Kis-Magyarország

Fideszes helyi politikusok összecsapása áll a háttérben.

Eldőlt egy csata, de a háború még tart Dél-Békés két kormánypárti politikusa, Simonka György fideszes országgyűlési képviselő és a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Zalai Mihály között. Egy uniós fejlesztési projekt miatt volt nézeteltérésük, ebből Zalai jött ki győztesen. Párharcukat színesíti, hogy Simonka súlyos, bűnszervezetet működtetését is felvonultató váddal áll a Fővárosi Törvényszék előtt, s emiatt a legfőbb ügyész nemrégiben immár másodjára kérte mentelmi joga felfüggesztését. Most a tanúk befolyásolása miatt. Zalai személye pedig azért érdekes, mert 2014-ben még Simonka embereként lett a kis befolyással rendelkező békési közgyűlés elnöke, ezt a pozícióját 2019-ben is meg tudta őrizni. Ahogy sorozatos balhéi miatt csökken Simonka befolyása és érdekérvényesítő-képessége, Zalai úgy próbál meg elszakadni egykori politikai mentorától.

Még szeptember 10-én rendkívüli ülést tartott a békési közgyűlés, ahol terítékre került a Brüsszel által finanszírozott, a magyar és a román határon átívelő „ROHU453 projekt.” Ennek keretében 8,5 millió euró, azaz mintegy 3 milliárd forint áll a magyar partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták volna be. Köztük kiemelten a Simonka György által alapított Dél-Békés Mentőcsoportot (DBMCS) és egy másik békési egyesületet úgy, hogy a felhasználható több milliárdos összeg nagyobb része a DBMCS-nek jutott volna. 

Megváltozott fejlesztési elképzelések

Zalai a szeptember 10-i békési rendkívüli közgyűlésen elmondta, hogy a Covid-19 második hullámának kitörése nyomán az egészségügyi fejlesztések prioritásai megváltoztak. Ez azt jelenti, hogy a sürgősségi és intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel és civil szervezetek bevonásával.

A közgyűlési elnök ezért kifejtette, módosítani kell a szerződéskötési szakaszban lévő pályázatot. Az így megváltoztatott projekt révén a Békés megyében működő kórházak eszközöket igényelhetnek, a sürgősségi és intenzív kórházi ellátás és a járványügyi fejlesztések kerülnek a középpontba.

A költségvetés áttervezésével így 8,5 millió eurót használhatnak fel a koronavírus elleni védekezésre. Ezzel pedig a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézményét, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórházat és az Orosházi Kórházat, mint új partnereket kezdeményezik bevonni a projektbe. A döntés értelmében a 3 milliárd forintból 2,4 milliárdot kap a Békés Megyei Központi Kórház, míg az orosházi 600 milliót. Mindez azt jelenti, hogy a két egyesület, így a Simonka által alapított is, teljes mértékben kikerül a projektből, semmilyen európai uniós forrás nem jut nekik.

Nyílt levél Zalainak

A projektből és a finanszírozásból kiesett DBMCS a rendkívüli békési közgyűlés másnapján, szeptember 11-én, Mezőkovácsházán tartott rendkívüli operatív értekezletet. Itt értetlenségüknek adtak hangot, amiért a rendkívüli ülésen született határozat „nem ad világos képet a hónapokkal ezelőtt megkezdett közös projektjük változtatni kívánt pontjairól.” Emellett úgy vélték, a Békés Megyei Önkormányzat döntése a mentőcsoport működésére komoly terhet ró. Valószínűleg Simonka egyetértését is bírva, nyílt levélben fordultak Zalai Mihályhoz, hogy válaszokat kapjanak „a projekt körüli változásokkal kapcsolatban.”

Zalai Mihály megyegyűlési elnök hallgat

 
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke
 
Fotó: Békés Megyei Önkormányzat

Egyszerre üdvözölték, de szakértőikre hivatkozva a pályázat jelen fázisában „teljes mértékben szabálytalannak” értékelték a Békés megyei kórházak bevonását a projektbe. Arra is figyelmeztettek, hogy megítélésük szerint a módosítás miatt a megye elveszítheti a határokon átnyúló program megvalósítására már elnyert több milliárd forint támogatási összeget. Mindezért Zalai Mihályt tették felelőssé. A neki címzett levelet a DBMCS elnöke, Oravecz Nóra írta alá, de a legtöbben tudták, mögötte Simonka György áll, s mindez ez része az egyre nyíltabb, dél-békési Fideszen belüli pozícióarcnak.

Covidban a kórházakat támogatják

A Dél-Békés Mentőcsoport nyílt levelére a megszólított válaszolt. Zalai kifejtette, hogy a projekt módosításáról szóló döntést a Békés Megyei Önkormányzat egyhangúlag hozta meg. Hozzátette, a pályázat és a forrás nagyobb részét nem több száz rendezvény megszervezésére, és ezer önkéntes felkészítésére kívánják fordítani. Megítélése szerint ezek az elemek a Covid-19 járvány idején nehezen megvalósíthatóak. Ezért döntöttek arról, hogy e helyett orvosi eszközök, műszerek beszerzésére költik a 3 milliárd forintot, amelynek kedvezményezettjei a viharsarki kórházak.

Jóváhagyás és képviselőjelölti harc

A történetben döntő fordulat a napokban következett be, amikor a „ROHU453 projekt” irányító hatóságának szerepét betöltő román fél jóváhagyta a módosítását,

ezzel zöld utat adott annak, hogy az így rendelkezésre bocsátott milliárdos brüsszeli forrásokat a gyulai, a békéscsabai és az orosházi kórházak eszköz- és műszerbeszerzéseire költsék.

Innentől 30 nap áll rendelkezésre, hogy a kórházak bevonásával átdolgozzák a pályázatot.

Nyílt titok a Viharsarokban, hogy a 2022-es választáson bűnvádi eljárása ellenére meg akarja őrizni jelölti státuszát Simonka. Nehezíti helyzetét, hogy dél-békési párttársai a Fideszből történő kizárását is kezdeményezték. Zalai Mihály pedig a súlytalan megyei közgyűlési elnöki poszt után új pozíciót keres; Simonka politikai elsüllyedésével ő szeretne lenni a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje a 2022-es választáson. 

Simonka személye és tettei rávetül a többi, helyi kormánypárti politikusra is, akik közül jó néhányan szabadulni akarnak tőle. A megyei közgyűlés a módosított és immár jóváhagyott program kapcsán például azoktól a DBMCS által felkínált programelemektől, amelyek több száz rendezvény megszervezéséről és ezer önkéntes felkészítéséről szóltak volna. Ezek ugyanis sokakat emlékeztetnek azokra a szabálytalansági ellenőrzéseken megbukott dél-békési projektekre, amely nyomán összességében több százmillió forintot kell visszafizetnie térségi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek. Köztük a Dél-Békés Mentőcsoportnak is.

Figyelmébe ajánljuk

Európa hálás lehet Trumpnak

Az öreg kontinens eddig drámai helyzetekben bizonyította tettrekészségét és vállalt történelmi szerepet abban, hogy többé ne váljon világháború terepévé. Az eddig az Egyesült Államokkal közösen vitt szerepben a jelek szerint most egyedül maradt, de ismét tanúbizonyságát kész adni annak, hogy felismerte felelősségét.