Milliárdoktól esett el a Simonka alapította egyesület

Kis-Magyarország

Fideszes helyi politikusok összecsapása áll a háttérben.

Eldőlt egy csata, de a háború még tart Dél-Békés két kormánypárti politikusa, Simonka György fideszes országgyűlési képviselő és a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Zalai Mihály között. Egy uniós fejlesztési projekt miatt volt nézeteltérésük, ebből Zalai jött ki győztesen. Párharcukat színesíti, hogy Simonka súlyos, bűnszervezetet működtetését is felvonultató váddal áll a Fővárosi Törvényszék előtt, s emiatt a legfőbb ügyész nemrégiben immár másodjára kérte mentelmi joga felfüggesztését. Most a tanúk befolyásolása miatt. Zalai személye pedig azért érdekes, mert 2014-ben még Simonka embereként lett a kis befolyással rendelkező békési közgyűlés elnöke, ezt a pozícióját 2019-ben is meg tudta őrizni. Ahogy sorozatos balhéi miatt csökken Simonka befolyása és érdekérvényesítő-képessége, Zalai úgy próbál meg elszakadni egykori politikai mentorától.

Még szeptember 10-én rendkívüli ülést tartott a békési közgyűlés, ahol terítékre került a Brüsszel által finanszírozott, a magyar és a román határon átívelő „ROHU453 projekt.” Ennek keretében 8,5 millió euró, azaz mintegy 3 milliárd forint áll a magyar partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták volna be. Köztük kiemelten a Simonka György által alapított Dél-Békés Mentőcsoportot (DBMCS) és egy másik békési egyesületet úgy, hogy a felhasználható több milliárdos összeg nagyobb része a DBMCS-nek jutott volna. 

Megváltozott fejlesztési elképzelések

Zalai a szeptember 10-i békési rendkívüli közgyűlésen elmondta, hogy a Covid-19 második hullámának kitörése nyomán az egészségügyi fejlesztések prioritásai megváltoztak. Ez azt jelenti, hogy a sürgősségi és intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel és civil szervezetek bevonásával.

A közgyűlési elnök ezért kifejtette, módosítani kell a szerződéskötési szakaszban lévő pályázatot. Az így megváltoztatott projekt révén a Békés megyében működő kórházak eszközöket igényelhetnek, a sürgősségi és intenzív kórházi ellátás és a járványügyi fejlesztések kerülnek a középpontba.

A költségvetés áttervezésével így 8,5 millió eurót használhatnak fel a koronavírus elleni védekezésre. Ezzel pedig a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézményét, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórházat és az Orosházi Kórházat, mint új partnereket kezdeményezik bevonni a projektbe. A döntés értelmében a 3 milliárd forintból 2,4 milliárdot kap a Békés Megyei Központi Kórház, míg az orosházi 600 milliót. Mindez azt jelenti, hogy a két egyesület, így a Simonka által alapított is, teljes mértékben kikerül a projektből, semmilyen európai uniós forrás nem jut nekik.

Nyílt levél Zalainak

A projektből és a finanszírozásból kiesett DBMCS a rendkívüli békési közgyűlés másnapján, szeptember 11-én, Mezőkovácsházán tartott rendkívüli operatív értekezletet. Itt értetlenségüknek adtak hangot, amiért a rendkívüli ülésen született határozat „nem ad világos képet a hónapokkal ezelőtt megkezdett közös projektjük változtatni kívánt pontjairól.” Emellett úgy vélték, a Békés Megyei Önkormányzat döntése a mentőcsoport működésére komoly terhet ró. Valószínűleg Simonka egyetértését is bírva, nyílt levélben fordultak Zalai Mihályhoz, hogy válaszokat kapjanak „a projekt körüli változásokkal kapcsolatban.”

Zalai Mihály megyegyűlési elnök hallgat

 
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke
 
Fotó: Békés Megyei Önkormányzat

Egyszerre üdvözölték, de szakértőikre hivatkozva a pályázat jelen fázisában „teljes mértékben szabálytalannak” értékelték a Békés megyei kórházak bevonását a projektbe. Arra is figyelmeztettek, hogy megítélésük szerint a módosítás miatt a megye elveszítheti a határokon átnyúló program megvalósítására már elnyert több milliárd forint támogatási összeget. Mindezért Zalai Mihályt tették felelőssé. A neki címzett levelet a DBMCS elnöke, Oravecz Nóra írta alá, de a legtöbben tudták, mögötte Simonka György áll, s mindez ez része az egyre nyíltabb, dél-békési Fideszen belüli pozícióarcnak.

Covidban a kórházakat támogatják

A Dél-Békés Mentőcsoport nyílt levelére a megszólított válaszolt. Zalai kifejtette, hogy a projekt módosításáról szóló döntést a Békés Megyei Önkormányzat egyhangúlag hozta meg. Hozzátette, a pályázat és a forrás nagyobb részét nem több száz rendezvény megszervezésére, és ezer önkéntes felkészítésére kívánják fordítani. Megítélése szerint ezek az elemek a Covid-19 járvány idején nehezen megvalósíthatóak. Ezért döntöttek arról, hogy e helyett orvosi eszközök, műszerek beszerzésére költik a 3 milliárd forintot, amelynek kedvezményezettjei a viharsarki kórházak.

Jóváhagyás és képviselőjelölti harc

A történetben döntő fordulat a napokban következett be, amikor a „ROHU453 projekt” irányító hatóságának szerepét betöltő román fél jóváhagyta a módosítását,

ezzel zöld utat adott annak, hogy az így rendelkezésre bocsátott milliárdos brüsszeli forrásokat a gyulai, a békéscsabai és az orosházi kórházak eszköz- és műszerbeszerzéseire költsék.

Innentől 30 nap áll rendelkezésre, hogy a kórházak bevonásával átdolgozzák a pályázatot.

Nyílt titok a Viharsarokban, hogy a 2022-es választáson bűnvádi eljárása ellenére meg akarja őrizni jelölti státuszát Simonka. Nehezíti helyzetét, hogy dél-békési párttársai a Fideszből történő kizárását is kezdeményezték. Zalai Mihály pedig a súlytalan megyei közgyűlési elnöki poszt után új pozíciót keres; Simonka politikai elsüllyedésével ő szeretne lenni a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje a 2022-es választáson. 

Simonka személye és tettei rávetül a többi, helyi kormánypárti politikusra is, akik közül jó néhányan szabadulni akarnak tőle. A megyei közgyűlés a módosított és immár jóváhagyott program kapcsán például azoktól a DBMCS által felkínált programelemektől, amelyek több száz rendezvény megszervezéséről és ezer önkéntes felkészítéséről szóltak volna. Ezek ugyanis sokakat emlékeztetnek azokra a szabálytalansági ellenőrzéseken megbukott dél-békési projektekre, amely nyomán összességében több százmillió forintot kell visszafizetnie térségi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek. Köztük a Dél-Békés Mentőcsoportnak is.

Figyelmébe ajánljuk