Miért került az összeomlás szélére az egri ellenzéki összefogás?

  • Molnár Richárd
  • 2020. december 29.

Kis-Magyarország

Durván beleszállt saját frakciójába egy interjúban az ellenzéki pártok támogatásával megválasztott egri polgármester, Mirkóczki Ádám. A közgyűlési többségnek már vége, ezért arról kérdeztünk két, a frakcióból már kilépett képviselőt, szerintük elképzelhető-e előrehozott választás.

„A labda Mirkóczki Ádámnál pattog, ha úgy folytatja, ahogy eddig, akkor lehetnek gondjai” – mondta a Narancs.hu megkeresésére Komlósi Csaba, az Eger közgyűlésében őszig többségben lévő ellenzéki (pontosabban nem kormánypárti) frakció egyik kiugrott tagja. A 2019-es önkormányzati választások után az LMP-ből kilépett, az ellenzéki ernyőszervezet, az Egységben a Városért Egyesület nevében képviselői mandátumot szerző Komlósi idén október 30-án jelentette be távozását a frakcióból – a momentumos Keresztes Zoltánnal együtt –, amelyet többek között politikai és személyes konfliktussal magyarázott. A két képviselő távozásával megszűnt a közgyűlésben a Fidesszel szembeni frakciótöbbség, aminek azután lesz jelentősége, ha a koronavírus-járvány várható lecsengésével megszűnik az országos veszélyhelyzet, így Mirkóczki Ádám polgármester nem gyakorolhatja többé egyedül a közgyűlés döntési jogait.

Már áprilisban gondok voltak

Az első gondok idén áprilisban kezdődtek, amikor Mirkóczki Ádám a veszélyhelyzet alatti felhatalmazásával élve menesztette egyik alpolgármesterét, az MSZP-s Mirkóczki Zitát, aki a névazonosság ellenére csak távolabbi rokonságban áll az egri polgármesterrel. A döntés valódi okáról akkor nem sokat tudtunk meg, ráadásul az egri önkormányzat oldalán először azt írták, hogy Mirkóczki Zitát nem leváltották, hanem lemondott a tisztségéről, később viszont azt jelezte a polgármester: adminisztratív hiba történt, a megbízás visszavonása szerepelt indokként.

Ezután az is kiderült: a leváltott alpolgármester az illetékes kormányhivatalhoz fordult jogorvoslatért és belengetett egy 10 milliós kártérítési pert is. Végül azonban megtörtént a kiegyezés: az Egri Ügyeknek adott októberi interjújában Mirkóczki Zita már arról beszélt, hogy a személyes konfliktust elsimították és elállt a munkaügyi pertől. Ennek ellenére az alapvető jogok biztosa decemberi állásfoglalásában megállapította: az alpolgármester leváltása nem volt összhangban a rendkívüli jogrend adta polgármesteri felhatalmazással.

„Erőszakos autokrata?”

Bár Mirkóczki Ádám nyilvánosan ugyan hosszú ideig nem beszélt a frakció belső konfliktusairól, de a háttérben több képviselő is panaszkodott például Spisák György volt tiszafüredi jegyző egri aljegyzői kinevezése miatt, amit a frakció több tagja szerint is önkényesen lépett meg Mirkóczki. Ráadásul Spisákot

„erőszakos autokrataként” jellemezték, aki miatt többen felmondtak a városházán, és akinek a stílusa „némileg hasonló” a polgármesteréhez.

Korábban szintén azért kritizálták Mirkóczkit, hogy a frakció beleegyezése nélkül nevezett ki önkormányzati cégvezetőket a veszélyhelyzet adta felhatalmazásával élve. Nyáron újabb rés keletkezett a pajzson, amikor Komlósi Csaba lemondott az Egységben a Városért frakciójának vezetéséről és többek között a kormánypárti sajtónak is panaszkodott Mirkóczki „népszerűség-hajhászásáról”.

MirkoczkiAdam1902_kicsi.jpg

 
 
Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere
 
Fotó: Németh Dániel
 

Talán megelégelve a panaszkodást, a polgármester szokatlanul őszintén és keményen szállt bele saját frakciójába az Egri Ügyeknek adott év végi interjújában. Nevek említése nélkül (de a frakcióból kilépett két képviselőre konkrétan célozva) többek között közgyűlési inaktivitással, kvázi lustasággal vádolta meg a képviselőket, akik miatt Mirkóczki szerint egyedül kell csatáznia a Fidesszel az üléseken. Azt is felvetette, hogy a képviselők akadályozták a város működését azzal, hogy például nem szavazták meg egy új vezető jelölését az Egri Városfejlesztési Kft. élére. (Ennek a cégnek élére nem a polgármester nevezhet ki menedzsert, hanem az egri vagyonkezelő holding.)

Nem pártpolitikai alapon

A frakció által kritizált „önkényeskedésre” a polgármester lényegében világos választ adott: felfogása szerint ő mindig pusztán a törvény adta jogköreivel él, ha a munkatársának számító aljegyző vagy egy éppen egy cégvezető kinevezéséről van szó. Vagy éppen arról, hogy Eger nem csatlakozik az ellenzéki és független polgármesterek közös tiltakozó nyilatkozataihoz és akcióihoz (amiket a Karácsony Gergely főpolgármester vezette Szabad Városok Szövetsége indít), bár a kormányzati megszorítások Egert is súlyosan érintik. (Például az iparűzési adó megfelezése.)

„Nem az ellenzéki pártok érték el a sikert, hanem mi, akik a kampányt csináltuk, a programot írtuk.

A választások előtt milliószor elmondtam, hogy nem vagyok hajlandó pártpolitikai alapon vezetni Egert” – összegezte a választók felhatalmazásáról vallott felfogását Mirkóczki Ádám, aki a választások után, Komlósi Csabához hasonlóan, szintén kilépett saját pártjából, a Jobbikból. Elmondása szerint a polgármester még a látszatát is igyekszik elkerülni, hogy bármelyik párt irányítaná, sőt, nemet mondott a pártok kéréseire is, ha valamilyen önkormányzati tisztségről, pozícióról volt szó.

Bár nem mondta ki, Mirkóczki szavaiból azonban logikusan következik, hogy az Egységben a Városért frakció párttagok véleményét ugyan meghallgatja, de inkább a saját krédóját és politikai elképzeléseit követi. Például abban is, hogy nem csatlakozott a Szabad Városok kezdeményezéseihez, így legutóbb ahhoz, hogy az iparűzési adó megfelezése miatt az ellenzéki településeken december 23-án lekapcsolták az ünnepi díszkivilágítást. Mirkóczki az interjúban elmondta ugyanis, hogy Karácsonyék mozgalmát alapvetően országos politikai mozgalomnak tartja, amelynek miniszterelnöki ambíciókkal rendelkező polgármesterei is vannak, ő pedig nem akar díszletként szolgálni ehhez, mert szerinte Eger csak veszíthet a „nagypolitikai harcokba” való beszálláson.

Mirkóczki kontra nagypolitika

Csakhogy az Egységben a Városért Egyesület ezúttal nyíltan, bár finoman szembeszállt Mirkóczkival: sajtóközleményben kérték a polgármestert, hogy Egerben is kapcsolják le tiltakozásul a díszkivilágítást. Ez azonban nem történt meg. „Mirkóczki Ádám mintha elfelejtette volna közben, hogy polgármesteri székét ezeknek a nagypolitikai harcoknak köszönheti! A helyi pártok összefogása az országos politikai trendek következményeként jött létre, ő nem saját személyének köszönhetően nyerte meg a választást. Hanem azért, mert a baloldali, liberális, zöld és egyéb, ellenzéki szavazók és ellenzéki pártok félretették fenntartásaikat az egykor rasszista, antiszemita húrokat pengető, a cigányokkal szembeni ellenérzéséket felkorbácsoló és ezek hullámain a parlamentbe jutó párt szóvivőjével szemben, mondván bárki jobb, mint a Fidesz” – írta megkeresésünkre Komlósi Csaba.

 
Komlósi Csaba (j)
 
Forrás: Komlósi Csaba Facebook
 

A képviselő szerint ezek után természetes elvárás a frakció képviselőinek részéről, hogy a polgármester bevonja őket a sokszor nehézkes és időigényes, viszont demokratikus döntéshozatalba. Ráadásul a 2019-es kampányban

beígérték az elektronikus népszavazás intézményét is, amellyel majd az egri polgárokat is be kellene vonni a városi döntésekbe.

Kérdésünkre, hogy a jövőben milyen esetben biztosítja majd szavazatával a közgyűlési többséget, illetve kockáztatna-e egy előrehozott önkormányzati választást, Komlósi azt válaszolta: „Minden előterjesztést, ami a város érdekeit, az átlátható, demokratikus működést szolgálja, amit megfelelő előkészítés, egyeztetések és tájékoztatás nyomán terjesztenek elő, támogatni fogok”.

Momentum: kerülendő a háborús helyzet

Úgy tűnik, a Momentum is ódzkodik egy háborúskodás miatt előrehozott választásba torkolló szituációtól, és Komlósihoz hasonlóan nem zárkózik el az együttműködéstől Mirkóczkival és frakciójával. „Egy előrehozott önkormányzati választás megítélésünk szerint jelenleg nem szolgálná Eger érdekeit. A Momentumban mi komolyan gondoljuk azt, hogy a politikát az emberek érdekében, és nem a hatalom érdekében kell folytatni. Minden esetben együtt fogunk szavazni a volt frakciónkkal, ha az Eger érdekét szolgálja. Eger érdekét, és nem Mirkóczki Ádám érdekét. Ennek természetesen előfeltétele, hogy javuljon a kommunikáció az érintettek részéről, legyenek érdemi egyeztetések a fontos kérdésekben is. Hiszen anélkül nehéz lesz egyetérteni a polgármesterrel, ha meg sem kérdez minket a döntéseiről. Bízzunk benne, hogy a jövőben tovább javul a polgármester együttműködési hajlandósága” – írta a Narancs.hu megkeresésére Keresztes Zoltán, a Momentum önkormányzati képviselője, aki Komlósival együtt lépett ki az Egységben a Városért frakciójából.

 
Keresztes Zoltán akcióban a 2019-es önkormányzati választási kampányban
 
Forrás: Keresztes Zoltán Facebook
 

Arra a kérdésre, hogy a Momentum kért-e a pozíciókat Mirkóczkitól, azt válaszolta: a polgármester még a kampány előtt tett egy szóbeli ígéretet a Momentumnak, amit később nem tartott be. „Mi mindössze ezt kértük számon rajta. Az önkormányzati cégekkel kapcsolatban semmilyen pozícióra nem tartottunk igényt” – válaszolt Keresztes, aki szerint a Fidesszel való kollaborációval ugyan nem vádolható a polgármester, de mivel Mirkóczki „tavaly októberben az ellenzéki választóknak köszönhetően lett Eger polgármestere, ennek fényében

több mint furcsa, hogy a Szabad Városok Szövetségétől ennyire nyíltan és látványosan távol tartja magát.”

„Jelenleg a Fidesz-KDNP és a kormány az egyetlen, akinek ma Magyarországon az áll érdekében, hogy az EU-s támogatásokat teljes mértékben az állami szervek kontrollálják, és az önkormányzatoknak ne legyen ebben önállóságuk. A Szabad Városok Szövetségétől való távolságtartás egy polgármester esetén kizárólag a Fidesz-KDNP és a kormány érdekeit szolgálja, semmiképpen nem az egriekét” – tette hozzá a momentumos képviselő, aki Komlósihoz hasonlóan kritizálta a polgármester autokratikus stílusát, mert Mirkóczki a lényeges döntéseknél sosem kérte ki a frakció véleményét vagy tudatosan szembe ment velük.

A kormánypárti nyilvánosságban Eger a téma

Bár a frontok megmerevedtek, az világosan látható, Mirkóczki nem irányíthatja a 2024-es önkormányzati választásokig Egert az ellenzéki pártok, illetve a mára függetlenné vált, nem kormánypárti képviselők támogatása nélkül. Az előrehozott választás senkinek sem érdeke a vitás felek közül, hiszen a Fidesz az egri koalíció bukásával kampányolhatna 2022-ig, az ellenzéki összefogás egyértelmű kudarcaként értelmezve a történteket.

Erre utal, hogy a kormánypárti nyilvánosságban Eger folyamatosan téma és a városvezetést rendszeresen támadják. Az pedig előre felmérhetetlen, hogy újraválasztanák-e a függetlenként vagy ismét egy ellenzéki összefogás részeként a jelenlegi önkormányzati képviselőket és a polgármestert. A Fidesznek egyelőre csak annyi dolga van az ellenzéki belviszályokkal, hogy kér egy kávét és csendben figyeli az eseményeket.

Figyelmébe ajánljuk