Itt a bizonyíték a cenzúra működésére a fideszes lapnál: átírták a neves rendező túl kemény mondatait

  • Huszka Imre
  • 2019. augusztus 7.

Kis-Magyarország

A Somogy Megyei Hírlap és online változata átírta, illetve utólagosan kihúzta az egykori kaposvári színházigazgató, rendező és színész, Znamenák István néhány mondatát. Az eljárás mindent elárul arról, mennyire tiszteli a fideszes propagandagépezet az embert, a művészt és a szólás szabadságát.

Meglepődtünk kissé, mikor néhány napja Znamenák István színész-rendezőt láttuk feltűnni a Sonline címoldalán. "Znamiét", aki annak idején, 2008-ban a vezéráldozata volt a kaposvári színházi botránynak.

Amint talán még néhányan emlékeznek, Babarczy László 2007-ben távozott a Csiky Gergely Színház éléről, s maga helyett Znamenák Istvánt javasolta – Mohácsi János művészeti vezetővel – a társulat és a szakma támogatásával.

Znamenák: Egyre nagyobb kedvet és dühöt érzek

Znamenák: Egyre nagyobb kedvet és dühöt érzek

Fotó: Narancs-fotó/Szkárossy Zsuzsa

Szita Károly a kezét tördelte

Általános megdöbbenésre a kaposvári önkormányzat csak egy évre bízta meg őket. Szita Károly polgármester akkor az ülés után állítólag arról próbálta meggyőzni a megdöbbent színháziakat, beleértve a távozó Babarczy Lászlót, hogy „sajnálom, nem tudtam keresztülverni a Fidesz-frakción” a négy évre történő kinevezést.

A történet további része ismert: kevesebb, mint egy év után, piros szőnyegen jött a már korábban kiszemelt Schwajda György Kaposvárra, majd az ő korai halála után Rátóti Zoltán, aki, bár a második ciklusát még megpályázta, váratlanul lemondott. Őt követte az a Fülöp Péter, aki nemrég kulturális államtitkár-helyettesi megbízást kapott.

Szita: sajnálom, nem tudtam keresztülverni

Szita: sajnálom, nem tudtam keresztülverni

Fotó: Szita Károly/Facebook

„Pedig szerintem szétkúrták…”

Znamenák Istvánnak – s persze a többi, nem önszántából távozottnak is – nehéz volt az első időszak: családja Kaposváron élt, s persze azért is, mert három év után a Nemzeti Színházból is távoznia kellett Vidnyánszky-féle hatalomátvételkor.

Meglepő tehát, hogy a fideszes médiaalapítványhoz, a KESMA-hoz tartozó megyei napilapnak egyáltalán eszébe jutott interjúzni vele, s persze az is furcsa, hogy ő maga kötélnek állt, holott pár éve a Narancsnak még így fogalmazott: „Te azt a szót használod az akkori kaposvári és nemzetis társulatra, hogy szétszéledt. Pedig szerintem szétkúrták, és nekem ettől van csömöröm, és egyre nagyobb kedvet és dühöt érzek, hogy valahogy odabasszak, vagy legalább megpróbálkozzak vele. Eddig mindig megpróbáltam óvatosan fogalmazni, de most már tele van a hócipőm.”

A kaposvári Csiky Gergely Színház

A kaposvári Csiky Gergely Színház

Fotó: csiky.hu

Az internet archívuma segített

Ám hiába volt bátor a nagy fideszes médiaalapítványhoz tartozó szerkesztőség, ez nem tartott sokáig. Ugyanis azt követően, hogy kikerült az interjú, jó pár olvasónak szemet szúrt, hogy utólag átírták.

A cikkek régebbi verzióit is megőrző Wayback Machine azonban, mint már annyiszor, most is segített. Íme az interjú korábbi változata, amiben Znamenák István kendőzetlenül fogalmaz a menesztéséről: „Az én igazgatói kinevezésem arról szólt, hogy Babarczy ne közvetlenül legyen leváltva, mert Schwajda Györgyöt már hívták. Úgy volt ez kitalálva, mint egy rossz ír maffiafilmben. Voltak dolgok, amiket nem értettem, ha már úgyis ez lesz, akkor miért akarták velem feltörölni a főutcát. Nem volt szép, és ez megmaradt bennem.”

Már nem szerepel

Az egy nappal későbbi, kicsontozott változatban ez a mondat már nem szerepelt. Ahogy az utolsó bekezdésben foglaltak egyike sem: „Nem akarom bántani a mai kaposvári színházat, nagyon régen láttam itt előadást még Rátóti Zoli igazgatása alatt, de az a produkció, amit láttam, ott én szerintem már „leért a hajó, karcolta az alját”.

Magyarán ezzel a vitorlás-hasonlattal sem kívánta az utólagos cenzor a derék kaposvári polgárok derűjét, lelki nyugalmát megzavarni.

Tegyük hozzá: a Somogy Hírlap print változatában is a preparált szöveg szerepel. Nem tudjuk, hogy sima mellényúlásról van szó, balul sikerült partizánakcióról, netán egy pitiáner trükkről, amellyel az interjúalanyt kívánták megnyugtatni, hogy kemény mondataival mégis találkozhat a kaposvári közönség, amelyeket aztán gondosan eltüntettek.

Pirossal aláhúzva a kimaradt mondatok

Pirossal aláhúzva a kimaradt mondatok

Fotó: Google archív

A lényeget tekintve egyre megy: az eljárás szinte mindent elárul arról, hogy mennyire tiszteli a fideszes propagandagépezet az embert, a művészt, a szólás és a gondolat szabadságát. Pont ezért kellett távozniuk Kaposvárról, s évek múlva, két mondat erejéig sem lehet itt maradásuk.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”