Most meghülyülünk, vagy kenyeret sütünk – egyre többen kovászolnak

Kis-Magyarország

Az is a koronavírus-járvány következménye, hogy a pékblogger százötven üzenetre válaszol, és követői szépen gyarapodnak.

Látszik, mi lesz a töméntelen mennyiségben fölvásárolt lisztből: egyre többen sütnek otthon kenyeret, a Facebookon közzétett képek tanúsága szerint. Az egyik legismertebb magyar pékblogger két hete naponta száz-százötven privát üzenetre válaszol, oldala több ezer követővel gyarapodott. A koronavírus-törvény megosztja, a kovászkészítés viszont összehozza az embereket.

„Régebben már sütöttem, 2000 táján. Akkoriban lett először villanytűzhelyünk, és hallottam, hogy abban lehet igazán finom kenyeret sütni. Muszáj volt kipróbálni. A legelsőnek a tésztájába rögtön teljes kiőrlésű lisztet is tettem, a recept szerint többféle lisztből kellett összekeverni. Akkor is nagy öröm és élmény volt. Megettük, frissen” – mondta Molnár Tamás kamionsofőr.

Ismerősök vagyunk, azért kerestem, mert ő is posztolt kenyeres képet a közösségi oldalon. Nem sokkal azután beszéltünk telefonon, hogy hazaért Romániából. Nagylaknál százötven percet kellett várnia. Egy bolgár kollégáját félreállították, mert az orvosi vizsgálatnál kiderült, hogy láza van. Amíg várt, volt ideje megenni a szendvicseket, amelyeket az otthon sütött kenyérből gyártott magának.

Egy otthon sütött csoda

Egy otthon sütött csoda

Fotó: Facebook.com

Ez a félelem kreativitása

„Most megint rászoktunk. Ennek az az értelme, hogy te a saját kezeddel készítesz valamit, és az egész család örül neki. Azért is élvezem sütni, mert a kislányunk, aki egyébként semmihez sem eszik kenyeret, és mindig figyelni kell, hogy egyen rendesen, ezt, amit én sütök, nagyon szereti, és reklamál, ha elfogy. Az eredeti, egyszerű recepthez képest mindig változtatok egy kicsit. Attól is más lesz, ha kevesebb vízzel csinálom” – avat a részletekbe Molnár Tamás.

A közösségi oldal tanúsága szerint a járvány miatt bezárkózó ismerőseink vagy a koronavírussal kapcsolatos híreket, illetve a valóságnak most a nyomába sem érő álhíreket osztogatják, a kormánynak szabad kezet adó koronavírus-törvényről vitatkoznak – vagy kenyeret sütnek, és lefényképezik. Ez olyan emberekre is jellemző, akikről nem is feltételeztünk volna ilyet.

„Szerintem sokaknál a félelem kreativitása a kenyérsütés, illetve menekülés a meghülyülés elől. Nekem is egyre több ismerősöm kezd pánikolni, a bezártságtól olyan érzésük támad, hogy alkotniuk kell valamit” – keres megfejtést a jelenségre Szalma Ibolya pszichológus. Ő nem süt: a pácienseivel beszél – telefonos lelkisegély-szolgálatként –, kertészkedik, illetve a két kutyájával foglalkozik.

Sokaknak miért pont a kenyér segít? A mindennapi kenyerünk benne van a Miatyánkban, és a hétköznapi nyelvben is sokkal többet jelent önmagánál, elég a "kenyérkereső foglalkozásra" gondolni. És hiába, hogy átalakul az étkezésünk, most az is ragaszkodik ahhoz, hogy legyen otthon kenyér, aki egyébként már semmihez sem ette.

Limara akcióban, Makón

Limara akcióban, Makón

Fotó: hagymafeszt.hu

Ezt bárki megfogdoshatja a boltban

Az újdonsült kenyérsütők más szempontokat is mondanak. Ha már ritkábban kell menni boltba, muszáj nagyobb mennyiségben vásárolni ennivalót. A kenyeret azonban sokan frissen szeretik. Ha meg lehet sütni otthon, egy probléma máris megoldódott.

„Az egyik boltban láttam, hogy a kenyerek fölött köhögött egy asszony. Én szeretek sütni egyébként, ezért gondoltam, hogy ebben a vírusos időben kenyeret is fogok, inkább a sajátunkat együk” – írta a kérdésre Hegyeshalminé Jeszenszky Edina, aki szintén megosztotta másokkal a kenyerét, legalábbis a közösségi oldalon. Tönkölyös, ropogós héjú volt.

„Szoktam sütni, szívesen próbálok ki új dolgokat, de most inkább a kényszer vitt rá a hagyományos kovászos kenyér sütésére, mivel a boltokban hiány volt élesztőből” – írta Makai Mónika. Kicsit ódzkodik ő is a bolti kenyértől, mert sokan megfogdossák. Élesztőset könnyebb sütni, viszont a kovászos az igazi.

Hegyeshalminé Jeszenszky Edina kenyere

Hegyeshalminé Jeszenszky Edina kenyere

Fotó: Facebook.com

Mónika párjának Algyőn, ahol élnek, több tízezer dolgozója van: méhész. A méz a kenyérnek is jót tesz. „Az anyakovászba teszek belőle egy fél kanálnyit, amikor etetem. Mondhatom, hogy imádja, hatalmas buborékokkal hálálja meg a gondoskodást. Kipróbáltam méz nélkül is, de messziről látszik a különbség.”

Túl az élesztőpánikon

„Fotózzák, nevet is adnak neki, nagyon aranyosak. Az én kovászom már nyolcéves, de még sosem jutott eszembe, hogy elnevezzem” – mondta Libor Mária, Limara, az ország talán legismertebb pékbloggere, több könyv szerzője. Az utóbbi két hétben mindennap száz-százötven privát üzenetre válaszolt, özönlenek hozzá a kérdések. Facebook-csoportjának létszáma több ezerrel nőtt, és a pékség oldalának látogatottsága is megugrott. Ő az, aki azt vallja, hogy még a kenyérsütő gépben sütött kenyér is sokszor jobb, mint amit lehet kapni a boltban.

„Nagyon örülök ennek a lelkesedésnek. Kevés embernél érzem azt, hogy muszájból csinálná. Ha egyszer helyreáll az életünk, biztos sokan lemorzsolódnak idő vagy kedv híján, de sokan lesznek azok is, akiket a kenyérsütés öröme magával ragad” – mondja.

Limara nagyon örül a lelkesedésnek

Limara nagyon örül a lelkesedésnek

Fotó: limarapekseg/Facebook.com

Marika a kérdések révén szembesült a lisztmizéria után az „élesztőpánikkal”: amikor sok boltban nem lehetett kapni, sokan megrémültek. Azt kérdezték, le lehet-e fagyasztani, ha egyszer lesz? Le lehet, persze. Sokan nem értették, hogy a porélesztő és a friss élesztő ugyanaz az anyag.

Jó kovászhoz idő kell

„Keringett a neten egy csomó fura tipp, egy sörrel készült keverék, arról is sokan kérdeztek. Inkább abban segítettem, hogy ha nincs, vagy ha kevés van, hogyan lehet szaporítani a tésztát hűtőben, hogyan készül az öregtészta. Aztán sokan elkezdtek érdeklődni a természetes kovász iránt. Most már nagyban folyik a kovászolás országszerte. Türelem kell hozzá, mert egy hét, mire elkészül. A kovász tényleg összeköt: közösségek jöttek létre, megírják egymásnak az emberek, mit tapasztalnak, hogy ki hol lakik, mennyije van, és szívesen ad belőle. Ehhez nem muszáj találkozni: kiméri az ember, zárható edénybe csomagolja, kiakasztja a kilincsre. Aztán jön érte, akivel meg volt beszélve, elviszi” – mondja Limara.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.