Egy különös eset nyomán derült ki: nem lehet eltitkolni, ha egy orvos fertőzött

Kis-Magyarország

Törvényt sértett a kormányhivatal, amikor nem adott ki két gyulai háziorvos munkájához szorosan köthető közérdekű adatokat. Okkal szerettük volna megtudni, hogy a járvány kirobbanása után munkába álltak-e, ugyanis előtte külföldön voltak és több ország érintésével tértek haza.

Lisszabon és Bécs érintésével a március 21-22-i hétvégén érkezett haza Afrikából két gyulai doktor, Garay Erzsébet és Rusz Erzsébet. Az évtizedek óta a gyulai egészségügyi alapellátásban dolgozó felnőtt és gyermek háziorvos igen széles ismeretségi körrel rendelkezik, ezért útjuk és hazaérkezésük sokaknak ismert volt.

Többekben kérdések sorát vetette fel, hogy március 23-án, hétfőn munkába állnak-e, volt, aki meg is kereste a Narancs.hu gyulai munkatársát, hogy járjunk utána az ügynek. Hiszen ekkor már ki volt hirdetve a járvány miatt veszélyhelyzet, és sokan tartottak a fertőzéstől.

Munkába állnak-e?

Az ügy tisztázása érdekében még március 22-én, vasárnap este levelet írtunk a Békés megyei kormányhivatal vezetőjének, Takács Árpádnak, illetve a kormányhivatalon belül működő népegészségügyi főosztály vezetőjének, Sárosi Tamásnak, sürgős választ kérve.

Azt kérdeztük, hogy korábban tényleg külföldön volt-e és pontosan hol a két orvos? Ha igen, akkor megítélésük szerint mindez járhat-e egészségügyi, járványügyi, fertőzési kockázattal? Végül azt firtattuk, kaptak-e tisztiorvosi/hatósági/népegészségügyi engedélyt a március 23-i, hétfői munkába állásra?

Az utóbbit azért kérdeztük, mert úgy tudtuk, hogy a két orvos nem vonult önként karanténba, például semmilyen fórumon nem értesítették pácienseiket, hogy másnap nem fognak dolgozni.

Megtagadták a választ

Három nappal később, március 25-én, szerdán érkezett meg a válasz. Ebben csupán annyi szerepelt, hogy: „az érintettek személyes adatainak védelmére tekintettel a kormányhivatal nem tud tájékoztatást adni.” Ezt a hivatalos levelet senki nem jegyezte.

Takács Árpád kormánymegbízott, aki nem válaszolt

Takács Árpád kormánymegbízott, aki nem válaszolt

Fotó: ommf.gov.hu

Még ezen a napon levelet írtunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalának (NAIH). Azt kérdeztük, hogy a jogszabályok alapján helyesen vagy helytelenül járt el a Békés megyei kormányhivatal, amikor megtagadta a választ. Erre március 30-án érkezett meg Péterfalvi Attila, a NAIH vezetőjének válasza, amely szerint a kormányhivatal törvénysértően járt el, amikor „háziorvosok közfeladatával összefüggő közérdekű adatokra nem válaszolt.”

Közérdekből nyilvános

A NAIH maga is úgy látta, az nem közérdekű adat, hogy a két orvos melyik országban volt. Ehhez hozzátette viszont, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003-es törvény „az egészségügyi tevékenység, azaz az orvosok közfeladata ellátásának feltételévé teszi az orvosok megfelelő egészségi állapotát.”

A NAIH ráadásul kimondott egy nagyon fontos, a gyulai eseten is túlmutató tételt: az orvosok "akkor minősülnek a tevékenységük végzésére egészségileg alkalmasnak, ha nem szenvednek keresőképtelenséget eredményező fertőző betegségben”.

Magyarán közérdekből nyilvános, hogy az adott orvos el tudja-e látni a feladatát, és esetleges betegsége révén nem kockáztatja-e a páciensei egészségét. Ez azért fontos, mert az utóbbi időben sem a központi szervek, sem a kórházak nem szívesen válaszolnak vagy reagálnak azokra a sajtóértesülésekre, hogy valamelyik dolgozójuk megfertőződött-e koronavírussal. Aminek van is esélye, hiszen közismert, hogy az egészségügyi dolgozók nem igazán vannak ellátva védőfelszereléssel.

A Békés megyei kormányhivatal választ megtagadó levele után a gyulai egészségügyi alapellátás működésért felelős polgármesterhez, Görgényi Ernőhöz és jogszabályi iránymutatásért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezethez fordultunk. Ez utóbbi helyről cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A gyulai polgármester válaszolt kérdéseinkre, majd válasza nyomán született újabb kérdéseinkre is. A fideszes városvezetőnek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel három nappal később, mint a Békés megyei kormányhivatalnak. Azzal a kiegészítéssel, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy március 23-án, hétfő délelőtt, már a rendelési idő megkezdése után a járási hivatal népegészségügyi osztályának vezetője felhívta az érintett háziorvosokat és elrendelte, hogy menjenek haza?

„Hallomásból magam is értesültem…”

Görgényi válaszában kifejtette: „Dr. Garay Erzsébet felnőtt háziorvos és dr. Rusz Erzsébet gyermek háziorvos praxisjog tulajdonosként, vállalkozó háziorvosként végzik munkájukat Gyulán. Önkormányzatunk felé a jogviszonyuk alapján feladat-ellátási kötelezettségük van, azaz a praxishoz tartozó betegeket kötelesek a szerződés szerint ellátni. Az, hogy személyesen látják-e el a betegeket vagy a szerződésben megjelölt helyettesek útján, az ő döntésük. Önkormányzatunknak nincs utasítási joga arra vonatkozóan, hogy személyesen látják-e el a rendelést vagy helyettes útján” – írta a gyulai polgármester.

Hozzátette, azt sem kötelesek bejelenteni, ha külföldre mennek, ennek megfelelően most sem történt részükről ilyen hivatalos bejelentés önkormányzat felé.

„Hallomásból magam is értesültem arról, hogy külföldön voltak, arra nem vagyok feljogosítva, hogy megosszam Önnel azt, hogy hol. Azt azonban megerősíthetem, hogy nem olyan országból utaztak haza, amely területéről érkező magyar állampolgárok a 41/2020. (III.11.) Korm. rendelet 3.§- a alapján házi karanténba kell vonuljanak” – így Görgényi.

Majd kifejtette, hogy „a rendelkezésére álló információk alapján dr. Garay Erzsébet és dr. Rusz Erzsébet a tisztiorvossal történt egyeztetés során kialakított egyetértő álláspontjuknak megfelelően önkéntes házi karanténba vonultak”. Erről egyikőjük tájékoztatta a gyulai polgármesteri hivatalt is.

„Arról nincsen tudomásom, hogy március 23-án bármelyik doktornő elkezdte volna a rendelést” – válaszolta Görgényi. Aki szerint egyik doktornő sem szegett meg hatósági előírásokat, ugyanis a hatóság nem kötelezte őket arra, hogy házi karanténba vonuljanak.

Görgényi Ernő hallomásból is értesült

Görgényi Ernő hallomásból is értesült

Fotó: Görgényi Ernő/Facebook.com

Ezzel szemben az is lehetséges forgatókönyv, hogy a március 22-én, vasárnap kora este elküldött és visszaigazolt levelünk másnap, március 23-án jutott el a bürokráciában egy fokkal lentebb lévő, az ügyben illetékes gyulai járási tiszti orvoshoz.

Ennek nyomán a gyulai tisztiorvos telefonon valóban beszélt a két érintett háziorvossal, akik ezt követően függesztették fel a munkát és vonultak karanténba.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.