Nagy fehér borítékban vitték Simonkának a visszaosztott 40 százalékot

Simonka György Polt Péter legfőbb ügyésznek is nekiment keddi tárgyalásán, ahol viszont újabb részletek derültek ki arról, hogyan kellett visszaosztani neki a túlárazott projektekből befolyó pénzt.

Immár hatósági eljárás közben elkövetett kétrendbeli vesztegetéssel is vádolja az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt – derült ki kedden a Fővárosi Törvényszéken. A kormánypárti képviselőt eredeti bíróságra került büntetőügyében bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják, ennek legújabb, keddi tárgyalási napja pedig két felvonásból állt a bíróságon.

Az ügyészség ugyanis előbb egy előkészítő ülés keretében ismertette az új, Simonkát vesztegetéssel összefüggésbe hozó vádiratot: eszerint amikor a képviselő megtudta, hogy az általa szervezett bűncselekmények miatt különböző eljárások indultak,

két embert is megpróbált befolyásolni, hogy számára kedvező vallomásokat tegyenek.

Ez a két személy T., a Paprikakert TÉSZ Kft. tisztségviselője és K. T. közbeszerzési tanácsadó volt, akik a Simonka és 32 társa ellen folyó alapügy vádlottjai – a büntetőeljárás 2017 végén, 2018 elején jutott abba a fázisban, hogy a nyomozóhatóságok házkutatásokat tartottak, iratokat foglaltak le és letartóztatták T.-t. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) szerint Simonka pénzt ajánlott T.-nek és K. T.-nek a számára kedvező vallomásért.

A vádirat szerint T. feleségét Simonka egy közvetítőn keresztül kereste meg, és felajánlotta neki segítségét, de egyben pénzt is ajánlott, amit azonban az előzetes letartóztatásban lévő férfi neje nem fogadott el. K. T. viszont igen, a vádirat szerint ő 5 millió forintot kapott a Simonkának tetsző vallomásért, úgyhogy

az ügyészség K.-t vesztegetés elfogadásával, a kormánypárti képviselőt pedig bűnszervezetben elkövetett két rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűncselekménnyel is vádolja.

Az előkészítő tárgyaláson az ügyészség indítványozta, hogy egyesítsék a vesztegetési ügyet Simonka másik, folyamatban lévő alapperévvel, ezt a bíróság meg is tette.

Simonka és K. ugyanakkor tagadta az új vádakat. A képviselő ezzel kapcsolatban nem tett vallomást, de még nyáron igen – ezt most a bíró fel is olvasta –, ebben Simonka arról beszélt, hogy mentelmi joga második kikérésekor

a legfőbb ügyész, Polt Péter „félrevezette a törvényhozás mentelmi bizottságát, míg a mentelmi bizottság ezt mindenfajta ellenőrzés nélkül az országgyűlés plenáris ülése elé terjesztette”.

Mindezt akkori vallomásában „félelmetesnek” nevezte Simonka, egyben elképesztőnek azt, hogy „egy iratellenes ügyészi kezdeményezés átmegy a teljes rendszeren”. Tény, hogy kora nyáron a parlament a legfőbb ügyész kezdeményezése nyomán másodjára is felfüggesztette Simonka mentelmi jogát.

Simonka szerint a vesztegetési ügy „egyetlen bűnöző vallomására épül, aki csak magát menti”, védője, Erdei Zoltán pedig arról beszélt, hogy rossz ügyszámra hivatkoztak a mentelmi jog újbóli kikérésénél, ami súlyosan iratellenes. Az ügyvéd szerint az is szabályellenes, hogy ekkor úgy hallgatták le Simonkát, hogy nem volt meggyanúsítva, nem kért erre engedélyt a vádhatóság, s mindezt egy akkor mentelmi joggal rendelkező politikussal szemben alkalmazták. Kovács Zoltánt, az ügy egyik koronatanúját ugyanis ekkor lehallgató berendezéssel látta el az ügyészség, így szereztek számos bizonyítékot, az ügyvéd szerint jogellenesen. Simonka szerint pedig azért logikátlan azzal vádolni őt, hogy 2018-ban lefizette K. T.-t, mert a közbeszerzési szakember már 2017-ben a hatóságok kihallgatták, vagyis nem lett volna értelme utólag lefizetni.

Negyven százalékos visszaosztás

A keddi tárgyalási nap második részében Sz. Nórát, egy szegedi építési vállalkozás ügyvezetőjét, az ügy egyik vádlottját hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa. A nő azt vallotta, hogy cége több munkát is végzett a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft.-nek, de a nő édesapja, Sz. Róbert, aki ugyancsak a vádlottak padján ül,

megegyezett Simonkával, hogy a megvalósítandó projekteket túlárazzák, és az így elnyert összeget 40 százalékát visszaadják Simonkának.

A visszaosztott összeget összességében „bődületesen nagynak” nevezte Sz. Nóra, de most a bíróság kérdésére nem tudta megmondani, hogy az valójában mekkora is lehetett. A megvalósított beruházások között volt a Szegedi Vadaspark kalandparkká fejlesztése, amelynek kapcsán a Szegedi Járásbíróság előtt jelenleg is külön büntetőper zajlik.

Sz. Nóra elmondta, hogy apja és ő egyeztetett Simonkával, valamint egyik emberével, Kovács Zoltánnal, hogy a visszaosztás éppen esedékes részlete mekkora összeg legyen, és mikor vigyék Medgyesbodzásra, Simonka cégeinek főhadiszállására. A nő a vallomásában azt mondta, a kezdeteknél számára nem volt világos, hogy túlárazott beruházásokról és 60-40 százalékos elosztásról van szó, erről menetközben tájékoztatta őt édesapja.

Az előző tárgyalási napon ugyanerről a metódusról beszélt G. András, a hódmezővásárhelyi ENORA Kft. ügyvezetője is, aki Simonkával szintén sok beruházásban működött együtt. Ennek a cégnek 45 százalékot kellett visszajuttatnia az országgyűlési képviselőnek.

Pénzek, nagy, fehér borítékban

Most a vádirat ismertetése után apa és lánya is beismerték bűnösségüket, és elmondásuk szerint őszinte, feltáró vallomást tettek.

A visszaosztott pénzeket minden esetben nagy fehér borítékokban vitték Simonkának, amelyet személyesen soha nem ő vett át, de mindig is egyértelmű volt, hogy hozzá kerül.

Korábbi vallomások szerint az ilyen pénzeket Simonka felesége és unokahúga vette át, most azonban bővült a kör, hiszen Sz. Nóra azt mondta, előfordult, hogy Simonka sofőrje, B. Richárd vette át a visszaosztott pénzt.

Érdekes részlettel szolgált Sz. Nóra arról is, hogy a visszaosztás nem mindig csak készpénzben és fehér borítékban történt, hanem akár úgy is, hogy követelésvásárlásban vettek részt vagy Simonka, vagy az embere, Kovács Zoltán utasítására. Ezzel pedig – ha közvetetten és saját korábbi szándékaiktól függetlenül is, de – az irányított csődbe vitt Magyar Termés TÉSZ Kft. értékes vagyonelemeinek kimentésében segédkeztek.

Korábban írtunk róla, hogy a vádirat szerint a fideszes képviselő úgy intézte az ügyeket, hogy az összeomló cégbirodalom legértékesebb elemei a saját érdekeltségi körébe kerüljenek.  Amikor pedig 2017 végén és 2018 elején az ügycsoportban elkezdődtek a házkutatások és letartóztatások, akkor Simonka azt üzente Sz. Nórának és apjának, hogy

„hallgatni kell és el kell tüntetni mindent.” 

Simonka: „kitalált mese”

Sz. Nóra bíróság előtt tett vallomása után Simonka tizenhárom oldalas észrevételt tett. Ennek lényege, hogy tagadja a visszaosztást, hozzátéve, hogy a bűncselekmények gyanúját egyetlen ember, Kovács Zoltán vallomására alapozza az ügyészség, aki vádalkut kötött a hatósággal és a saját bőrét menti. Kovácsot ráadásul Simonka előszeretettel nevezi Lázár János szomszédjának, a két fideszes parlamenti képviselő ugyanis híresen rossz viszonyban van egymással.

A dél-békési kormánypárti képviselő szerint a rá nézve terhelő vallomásokat tevő vádlottak és tanúk Kovács kottájából játszanak. „Ebből is látszik, hogy történetük valóságalapja csak egy kitalált mese, és egyetlen céljuk, hogy bűnösnek vallják magukat egy felfüggesztett büntetés indítványért cserébe” – olvasni Simonka írásbeli észrevételében, amelyet a Narancs.hu munkatársának is átadott.

Simonka meggyőződése, hogy az ügyészség, valamint a vádlottak egy része mindenképpen bűnösnek akarja látni, s ezért meg is tesznek mindent. A fideszes képviselő forgatókönyve szerint az ellene fordult egykori embere, Kovács Zoltán azzal hívta fel az ügyben érintett embereket: „Tanú vagy gyanúsított akarsz lenni? Ha tanú, kövesd az én példámat, intézek neked időpontot, tedd, amit mondok, tereljük Simonkára a dolgot és a továbbiakban nem kell tartanod a zaklatástól.”

A büntetőper szerdán folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.