Elutasította a kormányhivatal annak a szegedi iskolai büfésnek a segélykérelmét, akinek történetét (mondhatjuk azt is: kálváriáját) januárban írta meg lapunk. Az egyéni vállalkozó Farkas Árpád négy hónapot tudott dolgozni az elmúlt évben a járvány miatt, önfoglalkoztatóként egy vasat sem kapott a bértámogatásból. A férfi a szegedi piarista gimnáziumban üzemeltet büfét. A tavaszi járványhullám idején már szüneteltette vállalkozását. Álláskeresőként regisztrált, hogy legalább valami minimális jövedelme legyen a kilátástalan helyzetben. A nyári szünetben értelemszerűen nem volt munkája, majd a szeptemberi kezdés után bő két hónappal, miután a középiskolák újfent online oktatásra áltak át, ismét jövedelem nélkül maradt.
Lapunk Farkas Árpád esete kapcsán foglalkozott azzal, hogy a vendéglátósok körén belül az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók még arra a bértámogatásra sem jogosultak, amit az alkalmazottak után igényelhettek más vállalkozások. (Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók körébe tartoznak például a falusi kiskocsmákat működtetők, a lángossütők, iskolabüfések.) Míg a vendéglátósok az utóbbi időben fokozódó elégedetlenség hatására legalább megkaphatják februártól a még novemberben igényelt támogatást, addig az önfoglalkoztatók továbbra is a semmi ágán ülnek.
Farkas Árpád tehát november közepén ismét lehúzta a rolót a járványügyi intézkedések miatt. Ekkor már álláskeresőként nem regisztrálhatott, mert abban az évben ezt a lehetőséget „elhasználta”. Ezért kényszerűen döntött úgy, hogy legalább segélyt igényel. Novemberben be is nyújtotta a kérelmét, erre két és fél hónap után kapott választ. A kormányhivatal a törvények szerint járt el, ami szerint, ha egy háztartásban a fogyasztási egységre jutó jövedelem meghaladja a 25 650 forintot, akkor nem jár a segély, mert biztosított a megélhetés. Farkas felesége is vállalkozó, de süteményeket készítő vállalkozásának forgalma is jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, hiszen alig van megrendelés. A gyermekük felsőoktatási intézményben tanul,
így jött ki a tucatnyi hiánypótlást követelő hivatali procedúra után, hogy esetükben az egy főre eső jövedelem közel 13 ezer forinttal meghaladja a törvényi limitet,
ráadásul még fedél is van a fejük felett.
A büfés közzé is tette Facebook-oldalán az elutasító kormányhivatali határozat indoklását. Ebben egyebek mellett az olvasható: "A kérelmező és családja megélhetése akkor nem biztosított, ha az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft-ot) és vagyona nincs." A határozatot Farkas Árpád ezzel kommentálta: "az egy főre jutót 38.476 Ft-ban állapították meg, ez brutálisan meghaladja..." Felidézte, hogy a kérelem beadásának szakaszában "kb. 10 x visszahívtak valami hiánypótlásokra, egy könyvet lehetne nyomtatni a papírmennyiségből, amit beadtam, de mégsem vagyok jogosult, elutasították..." Vagyis ezek szerint a büfés és családja túl jól él és biztosított a megélhetése, így nem jogosult segélyre.
A kormány persze deklaráltan a munkában hisz, eszük ágában sincs az otthon ülőket támogatni. Közel két hete György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára közösségi oldalán ki is fejtette, hogy miért: „Mindez azzal jár, hogy más országokkal, például Nagy-Britanniával és Ausztriával összehasonlításban a kormány a járvány alatt sem adott segélyt az otthon ülésért, mert ez igazságtalan lenne azokkal szemben, akik dolgoznak. Nem hagytuk azonban magukra a munkavállalókat: a beruházások ösztönzésével segítettük a versenyképes munkahelyek létrejöttét és megerősítését."
