Nem kaphat segélyt a munka nélkül maradt szegedi iskolai büfés

  • Szlavkovits Rita
  • 2021. február 6.

Kis-Magyarország

Mert "az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme" több mint 25 650 forint, így a kormányhivatal szerint biztosítható a megélhetése.

Elutasította a kormányhivatal annak a szegedi iskolai büfésnek a segélykérelmét, akinek történetét (mondhatjuk azt is: kálváriáját) januárban írta meg lapunk. Az egyéni vállalkozó Farkas Árpád négy hónapot tudott dolgozni az elmúlt évben a járvány miatt, önfoglalkoztatóként egy vasat sem kapott a bértámogatásból. A férfi a szegedi piarista gimnáziumban üzemeltet büfét. A tavaszi járványhullám idején már szüneteltette vállalkozását. Álláskeresőként regisztrált, hogy legalább valami minimális jövedelme legyen a kilátástalan helyzetben. A nyári szünetben értelemszerűen nem volt munkája, majd a szeptemberi kezdés után bő két hónappal, miután a középiskolák újfent online oktatásra áltak át, ismét jövedelem nélkül maradt.

Lapunk Farkas Árpád esete kapcsán foglalkozott azzal, hogy a vendéglátósok körén belül az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók még arra a bértámogatásra sem jogosultak, amit az alkalmazottak után igényelhettek más vállalkozások. (Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók körébe tartoznak például a falusi kiskocsmákat működtetők, a lángossütők, iskolabüfések.) Míg a vendéglátósok az utóbbi időben fokozódó elégedetlenség hatására legalább megkaphatják februártól a még novemberben igényelt támogatást, addig az önfoglalkoztatók továbbra is a semmi ágán ülnek.

Farkas Árpád tehát november közepén ismét lehúzta a rolót a járványügyi intézkedések miatt. Ekkor már álláskeresőként nem regisztrálhatott, mert abban az évben ezt a lehetőséget „elhasználta”. Ezért kényszerűen döntött úgy, hogy legalább segélyt igényel. Novemberben be is nyújtotta a kérelmét, erre két és fél hónap után kapott választ. A kormányhivatal a törvények szerint járt el, ami szerint, ha egy háztartásban a fogyasztási egységre jutó jövedelem meghaladja a 25 650 forintot, akkor nem jár a segély, mert biztosított a megélhetés. Farkas felesége is vállalkozó, de süteményeket készítő vállalkozásának forgalma is jelentősen csökkent az elmúlt egy évben, hiszen alig van megrendelés. A gyermekük felsőoktatási intézményben tanul,

így jött ki a tucatnyi hiánypótlást követelő hivatali procedúra után, hogy esetükben az egy főre eső jövedelem közel 13 ezer forinttal meghaladja a törvényi limitet,

ráadásul még fedél is van a fejük felett.

A büfés közzé is tette Facebook-oldalán az elutasító kormányhivatali határozat indoklását. Ebben egyebek mellett az olvasható: "A kérelmező és családja megélhetése akkor nem biztosított, ha az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft-ot) és vagyona nincs." A határozatot Farkas Árpád ezzel kommentálta: "az egy főre jutót 38.476 Ft-ban állapították meg, ez brutálisan meghaladja..." Felidézte, hogy a kérelem beadásának szakaszában "kb. 10 x visszahívtak valami hiánypótlásokra, egy könyvet lehetne nyomtatni a papírmennyiségből, amit beadtam, de mégsem vagyok jogosult, elutasították..." Vagyis ezek szerint a büfés és családja túl jól él és biztosított a megélhetése, így nem jogosult segélyre.

 
 
Forrás: Farkas Árpád Facebook

A kormány persze deklaráltan a munkában hisz, eszük ágában sincs az otthon ülőket támogatni. Közel két hete György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára közösségi oldalán ki is fejtette, hogy miért: „Mindez azzal jár, hogy más országokkal, például Nagy-Britanniával és Ausztriával összehasonlításban a kormány a járvány alatt sem adott segélyt az otthon ülésért, mert ez igazságtalan lenne azokkal szemben, akik dolgoznak. Nem hagytuk azonban magukra a munkavállalókat: a beruházások ösztönzésével segítettük a versenyképes munkahelyek létrejöttét és megerősítését."

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.