Oktatási alvilág: területfoglalásra készül a kamu doktorik ismert lovagja

  • narancs.hu
  • 2015. december 2.

Kis-Magyarország

Állovagrend, áldoktorik és kamu párt jelzi annak a magát professzornak nevező tanár elmúlt éveit, aki a Narancsnak nem tudta igazolni végzettségeit – de most főiskolát alapítana Sümegen.

Ma már egy budapesti főiskolán tanít, és megkapta Sümeg városának támogatását is két épület formájában az a Kertész-Bakos Ferenc, aki pár éve az országos zöldhatóság vezetőjének kamu doktori címe kapcsán tűnt fel a nyilvánosságban – derül ki a Magyar Narancs legfrissebb számából. Az atlatszo.hu 2013-as cikkében Kertész-Bakos csak mint egy kamu egyetem „első embere” szerepelt, ám mostanra már megváltozott a magát kutatóprofesszornak nevező „lovag” státusza. Ez a névtábla ma már a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola folyosóján látható:

false

 

És nemcsak erről van szó: Kertész-Bakos a leendő sümegi közösségi főiskola „motorja”, és ha minden jól megy, hamarosan meg is kezdődhet az oktatás a Veszprém megyei városban. A probléma csak az, hogy Kertész-Bakos kérésünkre nem tudta igazolni az általa használt doktori cím hitelességét – sőt, amint cikkünkből kiderül, az is kétséges, hogy állítása szerint járt-e egyetemre az USA-ban –, ennek ellenére a Wekerlén népszerű tanárnak számít. Cikkünkből továbbá kiderül az is, hogy Kertész-Bakos évek óta próbált értékes ingatlanokhoz jutni különböző magyar városokban különböző projektjeivel, de a településvezetők – átverést és szélhámosságot gyanítva – rendre elhajtották. Sümeg azonban rendelkezésére bocsátott két városi ingatlant, ahova villámgyorsan be is jegyeztek egy céget.

Hogy mi az, hogy közösségi főiskola, és hogy a zűrösnek tűnő projekt hátterében milyen cégek és milyen megfontolások állhatnak, valamint az, hogyan lepleztük le Kertész-Bakos állítólagos végzettségeit és milyen keresztény fundamentalista nézeteket terjeszt – kiderül a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból. Az már csak ráadás, hogy a lapunk kérésére megküldött tájékoztatása alapján a Matolcsy-féle Pallas-alapítványok összesen közel nyolcmillió forinttal támogatták eddig Kertész-Bakos intézetének „tudományos” tevékenységét.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.