„Ennek a szobornak nincs helye Székesfehérváron” – Éjszakai akció a tervezett Hóman-emlékmű ellen

Kis-Magyarország

Hóman-ellenszobrot állítottak az Eleven Emlékmű civiljei Székesfehérváron. Ezzel szeretnék felhívni a figyelmet egy újabb emlékezetpolitikai baklövésre. Ebből még balhé lesz.

Felállították Hóman Bálint szobrát Székesfehérváron – csakhogy nem az önkormányzat és a Jobbik alapítványa hozta előbbre a december végére tervezett avatást, hanem civilek foglalták el az eddig is tiltakozást kiváltó szobor tervezett helyét még vasárnap éjjel, a Bartók Béla téren.

false

 

Fotó: Nemes Csaba, forrás: Facebook

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Ciszterci Szent István Gimnáziummal szemben tervezett Hóman-szobor – melynek létrehozását 15 millió forinttal támogatta az Igazságügyi Minisztérium – együttes tiltakozást váltott ki (korábbi cikkünk itt olvasható). Eddig önkormányzati képviselők, tanárok, művészek, szerkesztőségek és írószövetségek fejezték ki nemtetszésüket Hóman szobra ellen, szintén az ellenzők közt van a Mazsihisz, de Trócsányi László – akinek a tárcája biztosította a támogatást – és Colleen Bell amerikai nagykövet is. (Trócsányi azt mondta: ő nem támogatta volna a szobrot.)

A jelen helyzet szerint Hóman születésének 130. évfordulójára állítanának szobrot Székesfehérváron az egykori kultuszminiszternek december 29-én, ám úgy tűnik, a terv a budapesti Szabadság téri szobor körüli demonstrációhoz hasonló akadályokba ütközhet.

A civilek tiltakozásuk során bár nem vitatják Hóman középkort kutató történészi tevékenységét, amely általános elismerést élvez, ám politikai tevékenységét, a zsidótörvények megalkotásában játszott szerepét vállalhatatlannak tartják. „Ennek a szobornak nincs helye sem Székesfehérváron, sem másutt” – véli a Cser-Palkovics András polgármesternek írt nyílt levelében az Eleven Emlékmű csoport, amely egyébként most már több mint 600 napja kezdeményez nyílt párbeszédet a Szabadságszínpad civiljeivel közösen a Szabadság téren.

false

 

Fotó: Nemes Csaba, forrás: Facebook

Hétvégi térfoglaló akciójuk során – helyi civilek kezdeményezésére – éjszaka szimbolikusan állították fel saját, alternatív Hóman-szobrukat, amely a tervezett alkotás árnyképe, egy installált állvány, és ezt informatív, Hómanról és a Horthy-korszakról szóló dokumentummásolatokkal, fotókkal, mécsesekkel és emlékkövekkel vették körül, a kövekre személy- és helységneveket írtak.

Az Eleven Emlékmű csoport tagjai úgy fogalmaztak: emlékjeleiket elhelyezve – akárcsak a Szabadság téren – a szobornak szánt helyen arra akarják emlékeztetni az embereket, „amit a kedélyes zsánerszobor egyszerűen eltagadna”. Nyílt levelükben a csoport tagjai hangsúlyozták, hogy „a XXI. századi Magyarországon, egy magát demokratikusnak tekintő európai államban köztéri szobor nem hirdetheti egy olyan politikus emlékét, aki kezdeményező szerepet vállalt a magyar zsidókat súlyosan diszkrimináló törvények megalkotásában, vagyis tevőlegesen hozzájárult hatszázezer honfitársunk tragédiájához”. Ezért az Eleven Emlékmű csoport a Hóman-szobor ügyét úgy tekinti, mint „annak a manipulatív kormányzati emlékezetpolitikának a töretlen folytatását, amely a budapesti Szabadság téri német megszállási emlékmű botrányához vezetett”. Úgy gondolják, nem nézhetik tétlenül, hogy „hivatalos helyről ismét megerősítést nyerjen az egykori magyar állam és vezetőinek mentesítése a legsúlyosabb történelmi bűnök felelőssége alól”.

Az Eleven Emlékmű csoport hétvégi akciója még csak a kezdet volt. Az installált szobormásnál elhelyezett szimbolikus, két egymással szembefordított fehér szék „annak a társadalmi párbeszédnek a nélkülözhetetlenségére emlékeztet, amely olyannyira hiányzik mind a politika, mind a társadalmi élet mindennapjaiból”.  Ezért december 7-én az elevenek a helyszínen csendes tiltakozása után moderált beszélgetést tartanak a Hóman-kérdésről és a nemzeti emlékezet problémáiról. A városvezetőket addig is arra kérik, hogy köztéri installációjukat ne köztisztasági, városképi vagy rendészeti ügyként kezeljék, „ne akadályozzák, és ne távolíttassák el, hanem tekintsék annak, ami: kegyeleti megnyilvánulásnak és szabad polgárok véleménynyilvánításának”.

A december 7-i székesfehérvári Eleven Emlékmű-esemény bővebb információi itt találhatók, a beszélgetést Rényi András vezeti.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.