„Ennek a szobornak nincs helye Székesfehérváron” – Éjszakai akció a tervezett Hóman-emlékmű ellen

Kis-Magyarország

Hóman-ellenszobrot állítottak az Eleven Emlékmű civiljei Székesfehérváron. Ezzel szeretnék felhívni a figyelmet egy újabb emlékezetpolitikai baklövésre. Ebből még balhé lesz.

Felállították Hóman Bálint szobrát Székesfehérváron – csakhogy nem az önkormányzat és a Jobbik alapítványa hozta előbbre a december végére tervezett avatást, hanem civilek foglalták el az eddig is tiltakozást kiváltó szobor tervezett helyét még vasárnap éjjel, a Bartók Béla téren.

false

 

Fotó: Nemes Csaba, forrás: Facebook

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Ciszterci Szent István Gimnáziummal szemben tervezett Hóman-szobor – melynek létrehozását 15 millió forinttal támogatta az Igazságügyi Minisztérium – együttes tiltakozást váltott ki (korábbi cikkünk itt olvasható). Eddig önkormányzati képviselők, tanárok, művészek, szerkesztőségek és írószövetségek fejezték ki nemtetszésüket Hóman szobra ellen, szintén az ellenzők közt van a Mazsihisz, de Trócsányi László – akinek a tárcája biztosította a támogatást – és Colleen Bell amerikai nagykövet is. (Trócsányi azt mondta: ő nem támogatta volna a szobrot.)

A jelen helyzet szerint Hóman születésének 130. évfordulójára állítanának szobrot Székesfehérváron az egykori kultuszminiszternek december 29-én, ám úgy tűnik, a terv a budapesti Szabadság téri szobor körüli demonstrációhoz hasonló akadályokba ütközhet.

A civilek tiltakozásuk során bár nem vitatják Hóman középkort kutató történészi tevékenységét, amely általános elismerést élvez, ám politikai tevékenységét, a zsidótörvények megalkotásában játszott szerepét vállalhatatlannak tartják. „Ennek a szobornak nincs helye sem Székesfehérváron, sem másutt” – véli a Cser-Palkovics András polgármesternek írt nyílt levelében az Eleven Emlékmű csoport, amely egyébként most már több mint 600 napja kezdeményez nyílt párbeszédet a Szabadságszínpad civiljeivel közösen a Szabadság téren.

false

 

Fotó: Nemes Csaba, forrás: Facebook

Hétvégi térfoglaló akciójuk során – helyi civilek kezdeményezésére – éjszaka szimbolikusan állították fel saját, alternatív Hóman-szobrukat, amely a tervezett alkotás árnyképe, egy installált állvány, és ezt informatív, Hómanról és a Horthy-korszakról szóló dokumentummásolatokkal, fotókkal, mécsesekkel és emlékkövekkel vették körül, a kövekre személy- és helységneveket írtak.

Az Eleven Emlékmű csoport tagjai úgy fogalmaztak: emlékjeleiket elhelyezve – akárcsak a Szabadság téren – a szobornak szánt helyen arra akarják emlékeztetni az embereket, „amit a kedélyes zsánerszobor egyszerűen eltagadna”. Nyílt levelükben a csoport tagjai hangsúlyozták, hogy „a XXI. századi Magyarországon, egy magát demokratikusnak tekintő európai államban köztéri szobor nem hirdetheti egy olyan politikus emlékét, aki kezdeményező szerepet vállalt a magyar zsidókat súlyosan diszkrimináló törvények megalkotásában, vagyis tevőlegesen hozzájárult hatszázezer honfitársunk tragédiájához”. Ezért az Eleven Emlékmű csoport a Hóman-szobor ügyét úgy tekinti, mint „annak a manipulatív kormányzati emlékezetpolitikának a töretlen folytatását, amely a budapesti Szabadság téri német megszállási emlékmű botrányához vezetett”. Úgy gondolják, nem nézhetik tétlenül, hogy „hivatalos helyről ismét megerősítést nyerjen az egykori magyar állam és vezetőinek mentesítése a legsúlyosabb történelmi bűnök felelőssége alól”.

Az Eleven Emlékmű csoport hétvégi akciója még csak a kezdet volt. Az installált szobormásnál elhelyezett szimbolikus, két egymással szembefordított fehér szék „annak a társadalmi párbeszédnek a nélkülözhetetlenségére emlékeztet, amely olyannyira hiányzik mind a politika, mind a társadalmi élet mindennapjaiból”.  Ezért december 7-én az elevenek a helyszínen csendes tiltakozása után moderált beszélgetést tartanak a Hóman-kérdésről és a nemzeti emlékezet problémáiról. A városvezetőket addig is arra kérik, hogy köztéri installációjukat ne köztisztasági, városképi vagy rendészeti ügyként kezeljék, „ne akadályozzák, és ne távolíttassák el, hanem tekintsék annak, ami: kegyeleti megnyilvánulásnak és szabad polgárok véleménynyilvánításának”.

A december 7-i székesfehérvári Eleven Emlékmű-esemény bővebb információi itt találhatók, a beszélgetést Rényi András vezeti.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.