Felállították Hóman Bálint szobrát Székesfehérváron – csakhogy nem az önkormányzat és a Jobbik alapítványa hozta előbbre a december végére tervezett avatást, hanem civilek foglalták el az eddig is tiltakozást kiváltó szobor tervezett helyét még vasárnap éjjel, a Bartók Béla téren.
| ||
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Ciszterci Szent István Gimnáziummal szemben tervezett Hóman-szobor – melynek létrehozását 15 millió forinttal támogatta az Igazságügyi Minisztérium – együttes tiltakozást váltott ki (korábbi cikkünk itt olvasható). Eddig önkormányzati képviselők, tanárok, művészek, szerkesztőségek és írószövetségek fejezték ki nemtetszésüket Hóman szobra ellen, szintén az ellenzők közt van a Mazsihisz, de Trócsányi László – akinek a tárcája biztosította a támogatást – és Colleen Bell amerikai nagykövet is. (Trócsányi azt mondta: ő nem támogatta volna a szobrot.)
A jelen helyzet szerint Hóman születésének 130. évfordulójára állítanának szobrot Székesfehérváron az egykori kultuszminiszternek december 29-én, ám úgy tűnik, a terv a budapesti Szabadság téri szobor körüli demonstrációhoz hasonló akadályokba ütközhet.
A civilek tiltakozásuk során bár nem vitatják Hóman középkort kutató történészi tevékenységét, amely általános elismerést élvez, ám politikai tevékenységét, a zsidótörvények megalkotásában játszott szerepét vállalhatatlannak tartják. „Ennek a szobornak nincs helye sem Székesfehérváron, sem másutt” – véli a Cser-Palkovics András polgármesternek írt nyílt levelében az Eleven Emlékmű csoport, amely egyébként most már több mint 600 napja kezdeményez nyílt párbeszédet a Szabadságszínpad civiljeivel közösen a Szabadság téren.
| ||
Hétvégi térfoglaló akciójuk során – helyi civilek kezdeményezésére – éjszaka szimbolikusan állították fel saját, alternatív Hóman-szobrukat, amely a tervezett alkotás árnyképe, egy installált állvány, és ezt informatív, Hómanról és a Horthy-korszakról szóló dokumentummásolatokkal, fotókkal, mécsesekkel és emlékkövekkel vették körül, a kövekre személy- és helységneveket írtak.
Az Eleven Emlékmű csoport tagjai úgy fogalmaztak: emlékjeleiket elhelyezve – akárcsak a Szabadság téren – a szobornak szánt helyen arra akarják emlékeztetni az embereket, „amit a kedélyes zsánerszobor egyszerűen eltagadna”. Nyílt levelükben a csoport tagjai hangsúlyozták, hogy „a XXI. századi Magyarországon, egy magát demokratikusnak tekintő európai államban köztéri szobor nem hirdetheti egy olyan politikus emlékét, aki kezdeményező szerepet vállalt a magyar zsidókat súlyosan diszkrimináló törvények megalkotásában, vagyis tevőlegesen hozzájárult hatszázezer honfitársunk tragédiájához”. Ezért az Eleven Emlékmű csoport a Hóman-szobor ügyét úgy tekinti, mint „annak a manipulatív kormányzati emlékezetpolitikának a töretlen folytatását, amely a budapesti Szabadság téri német megszállási emlékmű botrányához vezetett”. Úgy gondolják, nem nézhetik tétlenül, hogy „hivatalos helyről ismét megerősítést nyerjen az egykori magyar állam és vezetőinek mentesítése a legsúlyosabb történelmi bűnök felelőssége alól”.
Az Eleven Emlékmű csoport hétvégi akciója még csak a kezdet volt. Az installált szobormásnál elhelyezett szimbolikus, két egymással szembefordított fehér szék „annak a társadalmi párbeszédnek a nélkülözhetetlenségére emlékeztet, amely olyannyira hiányzik mind a politika, mind a társadalmi élet mindennapjaiból”. Ezért december 7-én az elevenek a helyszínen csendes tiltakozása után moderált beszélgetést tartanak a Hóman-kérdésről és a nemzeti emlékezet problémáiról. A városvezetőket addig is arra kérik, hogy köztéri installációjukat ne köztisztasági, városképi vagy rendészeti ügyként kezeljék, „ne akadályozzák, és ne távolíttassák el, hanem tekintsék annak, ami: kegyeleti megnyilvánulásnak és szabad polgárok véleménynyilvánításának”.
A december 7-i székesfehérvári Eleven Emlékmű-esemény bővebb információi itt találhatók, a beszélgetést Rényi András vezeti.
