Fideszesek üzenik Simonkának: a kilobbizott 2 milliárdot fordítsa a járvány elleni harcra

Kis-Magyarország

Példaértékű felajánlást tett Juhász Gyula, Penyige polgármestere, aki 130 millió forintnyi elnyert támogatást adna vissza az államnak a koronavírus-járvány elleni küzdelem miatt. Ugyanezt megtehetné Simonka György szülőfaluja is. Ez legalább 2 milliárd forintot jelentene a koronavírus elleni egészségügyi és gazdasági harcban – javasolja Galló Ferenc területfejlesztési szakember.

Hírül adtuk, hogy az alig 800 lelkes beregi község, Penyige polgármestere a korábban elnyert 130 millió forintos fejlesztési forrásról mondott le. Céljuk, hogy segítsék a koronavírus elleni harcot, ezzel többletforrást biztosítsanak a központi költségvetésnek. A penyigeiek focipályájuk és öltözőjük teljes felújítására kapott pénzt utalnák vissza a büdzsébe, mert úgy gondolják, a járványveszély elleni küzdelem most a legfontosabb feladat az országban.

Friss Facebook-bejegyzésében a penyigei példa alapján hasonló lépésére ösztökéli Dél-Békés fideszes országgyűlési képviselőjét, Simonka Györgyöt egykori munkatársa, Galló Ferenc. Arra emlékeztetett a területfejlesztési szakember, hogy az alig 300 lakosú Pusztaottlaka egykori szülöttének, a ma kormánypárti színekben politizáló Simonkának köszönhetően hatalmas összegeket nyert különböző fejlesztésekre a kormány és az EU által társfinanszírozott Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP).

Galló: Simonka arcvesztés nélkül jöhetne ki

Galló: Simonka arcvesztés nélkül jöhetne ki

Fotó: A szerző felvétele

Így:

  • 450 millió forintot ipari területekre,
  • 240 millió forintot inkubátorházakra,
  • 75 milliót helyi gazdaságfejlesztésre,
  • 599 milliót a helyi vadaspark élményközpontúvá alakítására,
  • 250 milliót kerékpáros túraközpont kialakítására,
  • és összesen 750 milliót turizmusfejlesztésre.

Ez összesen 2 milliárd 364 millió forint!

„Amennyire tudom, még egy projekt kivitelezése sem kezdődött meg, és ismerve a koronavírus okozta negatív gazdasági kilátásokat, nehezen tudom elképzelni, hogy a dél-békési gazdasági és turisztikai fejlesztések beindítója a 370 lakosú zsáktelepülés lesz” – írta Galló Ferenc.

Majd azzal a javaslattal élt, hogy vizsgálják meg az érintett szervezetek a projektben vállalt indikátoraik tarthatóságát – betelepülő vállalkozások, munkahelyteremtés, vendégéjszakák és turisták száma, stb. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy ezek nem lesznek tarthatóak, úgy adják vissza a megnyert pályázatokat.

Csaknem 2200 milliárd forint

Így számításai szerint csak picinyke Pusztaottlaka révén több mint 2 milliárd forintot tudna a magyar kormány a koronavírus elleni küzdelemre fordítani! A fentiek megvalósításához Galló felajánlja az érintett szervezeteknek az ingyenes szakmai tanácsadását és 20 éves területfejlesztési gyakorlatát.

Igaz, ez merőben más eset lenne, mint a penyigei. Ugyanis nem a magyar költségvetéstől, hanem az Európai Uniótól elnyert fejlesztési forrásról van szó Pusztaottlaka esetében, amelynek felhasználási protokollja merőben más. Erre felvetésre Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, ez tegnap még igaz volt, ma már nem.

Utánanéztünk. Bár az Orbán-kormány állítja, hogy koronavírus-ügyben Magyarország Brüsszeltől nem, csak keletről kapott és kap segítséget, a tények mást mutatnak. Az EU máris két azonnali gyorssegélyt adott magyar kormánynak.

  • Egyrészt 861 millió eurót, ami 301 milliárd forintnak felel meg. Ez az unió költségvetéséből érkezett és 2019-ben el nem költött fejlesztési források előlege, amelynek visszafizetésétől a koronavírus-járvány miatt eltekint az Brüsszel.
  • Másrészt 608 millió euró, azaz 213 milliárd forint, amely az idei évre szóló uniós projektek finanszírozását szolgáló előleg. Ennek kifizetését előrehozták. Mindkét forrás gyorsan felhasználható a védekezésre.
Simonka faluja brüsszeli pénzekről mondhatna le

Simonka faluja brüsszeli pénzekről mondhatna le

Fotó: Simonka György/Facebook.com

Végül Magyarország 4,7 milliárd eurót, azaz 1645 milliárd forintot költhetne a koronavírus-járvány és a válság leküzdésére azokból a fejlesztési alapokból, amelyeket az év végén lezáródó költségvetési ciklusban más célokra ítélt meg az EU. Az összeget most át lehet csoportosítani, az egészségügyi ellátórendszer támogatására, védőfelszerelések beszerzésére, valamint kis- és közepes vállalkozások megsegítésére, a munkanélküliség enyhítésére. A teljes összeg így 2 159 milliárd forint.

Nem bosszú, hanem ésszerű javaslat

Erre hivatkozik Galló Ferenc is, amikor azt javasolja: irányítsák át a pusztaottlakai fejlesztésekre szánt pénzeket. Felvetettük a korábban Simonka mellett dolgozó, de meggyanúsítása és vádemelése után a fideszes politikussal szakító területfejlesztési szakembernek, hogy már halljuk kormánypárti politikus érveit: mindezt azért javasolja, hogy bosszút álljon rajta.

„Minden éppen fordítva van! Ezek a méregdrága pusztaottlakai beruházások békeidőben is aránytalanok, feleslegesek és pazarlóak. Kirívó például szolgálhat, hogy mit és hogyan nem szabad „fejleszteni” egy politikai alapon kivételezett zsáktelepülésen. Ezeket az összegeket most sokkal fontosabb célokra lehetne átcsoportosítani. Így Simonka „arcvesztés” nélkül tudna kijönni ebből a történetből, mert az értelmetlen pusztaottlakai fejlesztésekre tényleg semmi szükség. Neki is, az országnak is jót akarok. Javaslatom vitaalap lehetne, mindenki mondja el a véleményét” – hangsúlyozta a Narancs.hu-nak Galló Ferenc.

A volt fideszes EP-képviselő üdvözli

Javaslatát szinte rögtön támogatásáról biztosította Becsey Zsolt, aki 2004 és 2009 között az Európai Parlament fideszes képviselője, majd 2010 és 2011 között a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt. Galló Fb-posztjához hozzászólva ezt írta: „Bravó, bravó, bravó! Csak így tudjuk felszabadítani a kohéziós EU-pénzeket a vírus elleni hadjáratra. Ezt kellene napi 10 órában a köztévében vetíteni. Bravó, Feri!

Becsey Zsolt támogatja Galló javaslatát

Becsey Zsolt támogatja Galló javaslatát

Fotó: youtube.com

Ezt erősíti friss interjújában Becsey, aki ma a Magyar Közgazdasági Társaság európai szakosztályának elnökségi tagja. A növekedés.hu-nak nyilatkozva kifejtette, Brüsszel már tíz nappal ezelőtt letette gazdasági javaslatait arról, hogyan lehet a járvány hatásait tompítani. Így meglévő kohéziós költségvetési forrásokat csoportosít át, illetve ajánl fel.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.