Fideszesek üzenik Simonkának: a kilobbizott 2 milliárdot fordítsa a járvány elleni harcra

Kis-Magyarország

Példaértékű felajánlást tett Juhász Gyula, Penyige polgármestere, aki 130 millió forintnyi elnyert támogatást adna vissza az államnak a koronavírus-járvány elleni küzdelem miatt. Ugyanezt megtehetné Simonka György szülőfaluja is. Ez legalább 2 milliárd forintot jelentene a koronavírus elleni egészségügyi és gazdasági harcban – javasolja Galló Ferenc területfejlesztési szakember.

Hírül adtuk, hogy az alig 800 lelkes beregi község, Penyige polgármestere a korábban elnyert 130 millió forintos fejlesztési forrásról mondott le. Céljuk, hogy segítsék a koronavírus elleni harcot, ezzel többletforrást biztosítsanak a központi költségvetésnek. A penyigeiek focipályájuk és öltözőjük teljes felújítására kapott pénzt utalnák vissza a büdzsébe, mert úgy gondolják, a járványveszély elleni küzdelem most a legfontosabb feladat az országban.

Friss Facebook-bejegyzésében a penyigei példa alapján hasonló lépésére ösztökéli Dél-Békés fideszes országgyűlési képviselőjét, Simonka Györgyöt egykori munkatársa, Galló Ferenc. Arra emlékeztetett a területfejlesztési szakember, hogy az alig 300 lakosú Pusztaottlaka egykori szülöttének, a ma kormánypárti színekben politizáló Simonkának köszönhetően hatalmas összegeket nyert különböző fejlesztésekre a kormány és az EU által társfinanszírozott Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP).

Galló: Simonka arcvesztés nélkül jöhetne ki

Galló: Simonka arcvesztés nélkül jöhetne ki

Fotó: A szerző felvétele

Így:

  • 450 millió forintot ipari területekre,
  • 240 millió forintot inkubátorházakra,
  • 75 milliót helyi gazdaságfejlesztésre,
  • 599 milliót a helyi vadaspark élményközpontúvá alakítására,
  • 250 milliót kerékpáros túraközpont kialakítására,
  • és összesen 750 milliót turizmusfejlesztésre.

Ez összesen 2 milliárd 364 millió forint!

„Amennyire tudom, még egy projekt kivitelezése sem kezdődött meg, és ismerve a koronavírus okozta negatív gazdasági kilátásokat, nehezen tudom elképzelni, hogy a dél-békési gazdasági és turisztikai fejlesztések beindítója a 370 lakosú zsáktelepülés lesz” – írta Galló Ferenc.

Majd azzal a javaslattal élt, hogy vizsgálják meg az érintett szervezetek a projektben vállalt indikátoraik tarthatóságát – betelepülő vállalkozások, munkahelyteremtés, vendégéjszakák és turisták száma, stb. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy ezek nem lesznek tarthatóak, úgy adják vissza a megnyert pályázatokat.

Csaknem 2200 milliárd forint

Így számításai szerint csak picinyke Pusztaottlaka révén több mint 2 milliárd forintot tudna a magyar kormány a koronavírus elleni küzdelemre fordítani! A fentiek megvalósításához Galló felajánlja az érintett szervezeteknek az ingyenes szakmai tanácsadását és 20 éves területfejlesztési gyakorlatát.

Igaz, ez merőben más eset lenne, mint a penyigei. Ugyanis nem a magyar költségvetéstől, hanem az Európai Uniótól elnyert fejlesztési forrásról van szó Pusztaottlaka esetében, amelynek felhasználási protokollja merőben más. Erre felvetésre Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, ez tegnap még igaz volt, ma már nem.

Utánanéztünk. Bár az Orbán-kormány állítja, hogy koronavírus-ügyben Magyarország Brüsszeltől nem, csak keletről kapott és kap segítséget, a tények mást mutatnak. Az EU máris két azonnali gyorssegélyt adott magyar kormánynak.

  • Egyrészt 861 millió eurót, ami 301 milliárd forintnak felel meg. Ez az unió költségvetéséből érkezett és 2019-ben el nem költött fejlesztési források előlege, amelynek visszafizetésétől a koronavírus-járvány miatt eltekint az Brüsszel.
  • Másrészt 608 millió euró, azaz 213 milliárd forint, amely az idei évre szóló uniós projektek finanszírozását szolgáló előleg. Ennek kifizetését előrehozták. Mindkét forrás gyorsan felhasználható a védekezésre.
Simonka faluja brüsszeli pénzekről mondhatna le

Simonka faluja brüsszeli pénzekről mondhatna le

Fotó: Simonka György/Facebook.com

Végül Magyarország 4,7 milliárd eurót, azaz 1645 milliárd forintot költhetne a koronavírus-járvány és a válság leküzdésére azokból a fejlesztési alapokból, amelyeket az év végén lezáródó költségvetési ciklusban más célokra ítélt meg az EU. Az összeget most át lehet csoportosítani, az egészségügyi ellátórendszer támogatására, védőfelszerelések beszerzésére, valamint kis- és közepes vállalkozások megsegítésére, a munkanélküliség enyhítésére. A teljes összeg így 2 159 milliárd forint.

Nem bosszú, hanem ésszerű javaslat

Erre hivatkozik Galló Ferenc is, amikor azt javasolja: irányítsák át a pusztaottlakai fejlesztésekre szánt pénzeket. Felvetettük a korábban Simonka mellett dolgozó, de meggyanúsítása és vádemelése után a fideszes politikussal szakító területfejlesztési szakembernek, hogy már halljuk kormánypárti politikus érveit: mindezt azért javasolja, hogy bosszút álljon rajta.

„Minden éppen fordítva van! Ezek a méregdrága pusztaottlakai beruházások békeidőben is aránytalanok, feleslegesek és pazarlóak. Kirívó például szolgálhat, hogy mit és hogyan nem szabad „fejleszteni” egy politikai alapon kivételezett zsáktelepülésen. Ezeket az összegeket most sokkal fontosabb célokra lehetne átcsoportosítani. Így Simonka „arcvesztés” nélkül tudna kijönni ebből a történetből, mert az értelmetlen pusztaottlakai fejlesztésekre tényleg semmi szükség. Neki is, az országnak is jót akarok. Javaslatom vitaalap lehetne, mindenki mondja el a véleményét” – hangsúlyozta a Narancs.hu-nak Galló Ferenc.

A volt fideszes EP-képviselő üdvözli

Javaslatát szinte rögtön támogatásáról biztosította Becsey Zsolt, aki 2004 és 2009 között az Európai Parlament fideszes képviselője, majd 2010 és 2011 között a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt. Galló Fb-posztjához hozzászólva ezt írta: „Bravó, bravó, bravó! Csak így tudjuk felszabadítani a kohéziós EU-pénzeket a vírus elleni hadjáratra. Ezt kellene napi 10 órában a köztévében vetíteni. Bravó, Feri!

Becsey Zsolt támogatja Galló javaslatát

Becsey Zsolt támogatja Galló javaslatát

Fotó: youtube.com

Ezt erősíti friss interjújában Becsey, aki ma a Magyar Közgazdasági Társaság európai szakosztályának elnökségi tagja. A növekedés.hu-nak nyilatkozva kifejtette, Brüsszel már tíz nappal ezelőtt letette gazdasági javaslatait arról, hogyan lehet a járvány hatásait tompítani. Így meglévő kohéziós költségvetési forrásokat csoportosít át, illetve ajánl fel.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.