Rekordmértékű csapadékhiány volt az első félévben az Alföld közepén

Kis-Magyarország

Friss adatok adnak magyarázatot a vízhiányra és az aszályra.

Óriási aszály pusztítja az országot, többek között az Alföldet is. Rengeteg csapadék hiányzik a földből, nem véletlen, hogy csak Jász-Nagykun-Szolnok megyében két városban, Túrkevén és Jászberényben is vízkorlátozást kellett elrendelni.

Most megérkeztek a friss csapadék- és hőmérsékleti adatok is, amelyek jól mutatják a helyzet drámaiságát. A Jász-Nagykun-Szolnok megyénél nagyobb területen működő Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) kiemelt mérőállomásainak adatai alapján ugyanis júniusában területi átlagban mindössze 25,3 milliméternyi csapadékot regisztráltak. Ez alig több mint harmada a sokéves 6. havi értéknek. Egészen pontosan 40,8 mm-rel kevesebb. 

Az év első hat hónapját együttesen vizsgálva megállapítható, hogy 2022 eddig eltelt időszaka az eddigi legszárazabb ilyen periódus a mérések kezdete, 1963 óta. A "normális", sokéves csapadékátlag 251,1 mm az év első hat hónapjában. Ezzel szemben idén az első félévben csak 108,8 mm csapadék áztatta a földeket.  Így a negatív rekordot immár az idei év első fele tartja, ezt követi 1968 első fele 122 mm-rel. A mérési adatok szerint 2022 első hat hónapjában 142,3 mm a hiány a sokéves 1-6. havi csapadékösszeghez képest.

Ez nagyjából kéthavi csapadékhiánynak felel meg. 

Ugyanakkor az idei nyár első hónapja a második legmelegebb volt a térségben. Szolnokon 23,3 Celsius-fokos havi középhőmérsékletet jegyezhettek fel júniusban, ami 3,2 fokkal magasabb a sokéves 6. havi átlagnál a Kötivizig adatai szerint. Ezzel 2022 júniusa a második legmelegebbnek bizonyult 2003 júniusa után, amikor 23,5 fok volt a havi átlag.

Ezúttal a legnagyobb forrósággal - 37,5 fokkal - a hónap utolsó napján szembesülthettek a térség lakosai. Ez az 1963 óta mért júniusi maximum, 0,1 fokkal meghaladva az eddigi "rekordert", 2021 júniusát. 

A hónap folyamán 14 hőségnapot (30 fok feletti napi maximumot) éltek meg az errefelé élők, ami a második legmagasabb érték 1963 óta. A  (35 fok feletti) forróság napok száma pedig kettő volt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.