Rekordmértékű csapadékhiány volt az első félévben az Alföld közepén

Kis-Magyarország

Friss adatok adnak magyarázatot a vízhiányra és az aszályra.

Óriási aszály pusztítja az országot, többek között az Alföldet is. Rengeteg csapadék hiányzik a földből, nem véletlen, hogy csak Jász-Nagykun-Szolnok megyében két városban, Túrkevén és Jászberényben is vízkorlátozást kellett elrendelni.

Most megérkeztek a friss csapadék- és hőmérsékleti adatok is, amelyek jól mutatják a helyzet drámaiságát. A Jász-Nagykun-Szolnok megyénél nagyobb területen működő Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) kiemelt mérőállomásainak adatai alapján ugyanis júniusában területi átlagban mindössze 25,3 milliméternyi csapadékot regisztráltak. Ez alig több mint harmada a sokéves 6. havi értéknek. Egészen pontosan 40,8 mm-rel kevesebb. 

Az év első hat hónapját együttesen vizsgálva megállapítható, hogy 2022 eddig eltelt időszaka az eddigi legszárazabb ilyen periódus a mérések kezdete, 1963 óta. A "normális", sokéves csapadékátlag 251,1 mm az év első hat hónapjában. Ezzel szemben idén az első félévben csak 108,8 mm csapadék áztatta a földeket.  Így a negatív rekordot immár az idei év első fele tartja, ezt követi 1968 első fele 122 mm-rel. A mérési adatok szerint 2022 első hat hónapjában 142,3 mm a hiány a sokéves 1-6. havi csapadékösszeghez képest.

Ez nagyjából kéthavi csapadékhiánynak felel meg. 

Ugyanakkor az idei nyár első hónapja a második legmelegebb volt a térségben. Szolnokon 23,3 Celsius-fokos havi középhőmérsékletet jegyezhettek fel júniusban, ami 3,2 fokkal magasabb a sokéves 6. havi átlagnál a Kötivizig adatai szerint. Ezzel 2022 júniusa a második legmelegebbnek bizonyult 2003 júniusa után, amikor 23,5 fok volt a havi átlag.

Ezúttal a legnagyobb forrósággal - 37,5 fokkal - a hónap utolsó napján szembesülthettek a térség lakosai. Ez az 1963 óta mért júniusi maximum, 0,1 fokkal meghaladva az eddigi "rekordert", 2021 júniusát. 

A hónap folyamán 14 hőségnapot (30 fok feletti napi maximumot) éltek meg az errefelé élők, ami a második legmagasabb érték 1963 óta. A  (35 fok feletti) forróság napok száma pedig kettő volt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.