Ahol csak populista és szélsőjobbos pártok és szervezet indult – és nyert a Fidesz

Kis-Magyarország

A június végi időközi önkormányzati választás érdekessége volt a viharsarki Békésen tartott szavazás. A Fidesz, a Mi Hazánk és a Kárpátia Kör állított jelöltet. Ellenzéki induló nem volt. 

Azt már láttuk a mögöttünk hagyott, június 26-i időközi képviselő- és polgármester-választáson, hogy az ellenzék több helyütt el sem indult. A Narancs.hu elsőként írta meg, hogy Keszthelyen nem lesz kihívója Manninger Jenőnek (Fidesz-KDNP), akit azóta polgármesternek választottak a városban. Békéscsabán az egyik lakótelepi választókerületben az ellenzéki indulásának hiányában a helyben lila Fidesznek nevezett Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje versengett a Fidesz-jelöltjével. Mint megírtuk, győzött a lila Fidesz.

Nem volt sokkal jobb a helyzet a július 3-i időközi önkormányzati választáson sem. Nem volt közös ellenzéki polgármester-jelölt Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászárokszálláson és Tiszavárkonyban, valamint a Csongrád-Csanád megyei Újszentivánon. De ahol indult közös ellenzéki jelölt, ott sem tudott győzni: az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban a helyi képviselői választáson a fideszes jelölt jutott a testületbe. 

Lapunk nyomtatott kiadásában megjelent véleménycikkünkben még a július 3-i időközi választás előtt arról írtunk - a június 26-i voksolás tanulságait összegezve -, hogy tovább folytatódik az ellenzék vesszőfutása ott is, ahol indult közös jelöltjük. Megemlítettük: Békésen, az azonos nevű alföldi megye e kivsárosában nemhogy ellenzéki induló nem volt, hanem "konkrétan a Fidesz, a Mi Hazánk és a 2019-es választás előtt létrehozott helyi Kárpátia Kör jelöltjei közül lehetett választani".

A Békéscsabától alig tíz kilométerre lévő, 20 ezer lakosú Békés egyik önkormányzati körzetében összeférhetetlenség miatt rendeztek időközi választást június végén. Az Európai Néppártból szalonképtelensége miatt, de nem egészen önszántából távozó, és joggal a populisták közé besorolható Fidesz, valamint egy szélsőjobbos párt (Mi Hazánk) és egy ugyancsak a jobb szélen lévő helyi szerveződés (Kárpátia Kör) mérettette meg magát. Az ellenzék tehát nem. A Fidesz-KDNP jelöltje nagyarányú győzelmet aratott: kis híján a voksok 60 százalékát szerezte meg. 

„Nagyon üres a pártkassza és semmi esély nem volt a tisztes eredmény elérésére sem, nemhogy a győzelemre. Ráadásul az is várható volt, hogy nagyon alacsony lesz a részvétel, ezért az ellenzék nem indított jelöltet”

– mondta a Narancs.hu-nak Molnár Gábor, a helyi képviselő-testület egyetlen MSZP-s tagja. Hozzátette, olyan körzetről volt szó, ahol egy nagy szociális otthon, valamint nagyobb részben a fiatalabb korosztályba tartozó romák élnek. Az itt lévő önkormányzati lakások gondokát, Füredi Mihályt indította a Fidesz. Ez Molnár Gábor megítélése szerint olyan helyzeti előnyt jelentett, amit nem lehet kompenzálni. A teljesség kedvéért, a Mi Hazánk Mozgalom azt a Földesi Mihályt indította, aki listán bejutva már a testület tagja, a Kárpátia Kör pedig Szalkai Imrét. (Földesi tavasszal országgyűlésiképviselő-jelölt is volt.)

A választásra jogosult több mint 2100 voksolóból alig 330-an jelentek meg, ami valamivel több mint 15 százalékos részvételt jelent. A legtöbb voksot, 181-et a Fidesz jelölte kapta, 102-t Földesi Mihály, Szalkai Imre pedig 44-et. Az eredmény nyomán semmi nem változott a békési képviselő-testület összetételében. Egy lemondott fideszes helyett jutott be egy másik fideszes.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.