Bár vannak, akik a méltóságteljes búcsút szervezik a hódmezővásárhelyi tankerület által rövid úton bezárt makói iskola épületeitől, a tiltakozás is folytatódik. A szülők kezdeményezése nyomán aláírásgyűjtés zajlik, a makói piacon hagyományos módon, illetve online petícióval is.
A protestálók a Facebook-csoport mellett létrehozták a Bartókos Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesületet, amelynek tagja lehet bárki, aki az iskolába járt, vagy valamelyik közeli hozzátartozója volt az intézmény diákja. A szerveződés az egykori Bartók Béla zenei általános iskola hagyományait őrzi, a Szegedi utca 4-6. alatti épületet mint építészeti örökséget és oktatási helyszínt szeretné megvédeni – műemlékké nyilváníttatni –, és célja az is, hogy elérje, ebben az épületben működhessen tovább az iskola. Ennek érdekében
az egyesület hivatalosan, jogi úton megtámadta a tankerület döntését, amellyel megszüntette a tanítást az épületben és átköltözteti a diákokat az Almási utcába.
A levelet Kotroczó Béla írta, aki évek óta Pécsett él, de makói, ismert ügyvéd.
„Édesanyám az iskola megalakulása után oda került, az első bartókos osztályban végzett, oda jártam én is és a lányom is. Mindhárman szerettük azt az iskolát, olyan közösség részesei lettünk, amely egy egész életen át elkísér. Makón nem a mi családunk az egyetlen, amelynek több generációja is ott tanult – mondta a Narancs.hu-nak Kotroczó Béla. – Amikor a Facebookon értesültem a döntésről, nem volt kérdés számomra, hogy segítek, ahogy tudok, mert amint látszik, ez jogi természetű ügy. A szülői közösség azért döntött úgy, hogy a politikát mellőzve próbálja megvívni ezt a harcot, mert úgy látszott, ez nem a politikusok és a szülők, hanem a bürokraták és a szülők közötti konfliktus.”
A döntést megtámadó levelet, amelyet Kotroczó Béla fogalmazott, június 22-én küldték el a tankerületnek. Úgy érvelnek, hogy a tankerület határozata nem szabályosan született. A köznevelésről szóló törvény szerint ugyanis ha egy ilyen döntés meghozatalához előzetes vélemény, egyetértés vagy szakvélemény beszerzése szükséges, és ez elmarad, a sérelmet szenvedett fél és az, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik, megtámadhatja a határozatot. Ezt három hónapon belül, írásban kell megtenni, és ha ez nem hoz eredményt, közigazgatási pert lehet indítani a bíróságon, hogy mondja ki ítélet a határozat semmisségét.
Kotroczó Béla azt mondja, a tankerület fogalomzavarban szenved, mert összemossa a tájékoztatásnak és a vélemény kikérésének a jogi fogalmát.
A tájékoztatás egyoldalú, a vélemény kikérése azonban a törvény értelme szerint is interaktív folyamat. Aki a döntést meghozza, tájékoztatja az érintetteket arról, mire készül, megkéri őket, mondjanak véleményt, erre időt kapnak, és e vélemények figyelembevételével dönt.
„A Bartók esetében gyakorlatilag hatóságként közölték a diákokkal, majd a szülőkkel a döntést, hogy ősztől a másik iskolában fognak tanulni – érvel Kotroczó. – Erre a határozatra most a tankerület elkezdte »a feladatellátási hely megváltoztatása« kifejezést használni, azt sugallva, nem történt itt semmi lényeges változás. Ez azonban durva csúsztatás. A köznevelési törvény világosan leírja, mi a feladatellátási hely, mi a székhely, az intézményegység és a tagintézmény. Ebben az esetben a tankerület bizony az intézmény székhelyét változtatja meg, kiüríti az épületet, megszünteti a tagintézményt is, és összevon két intézményegységet.
Ez az átszervezés de facto iskolabezárás.
Képzeljük el azt a helyzetet, amikor azt mondja a fenntartó, hogy a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumot a jelenlegi helyén bezárja, úgy, hogy az ott folyó oktatást áthelyezi például a csepeli gimnáziumba. Meg mernék tenni? A tankerület azt is figyelmen kívül hagyja, hogy gyerekekről van szó, akik most, tőlünk a demokráciát is tanulják. Milyen képet mutatunk nekik?”
Az is jellemző a tankerületi döntésre, hogy a jelenleg hatályos – 2022. február 28-i – iskolai körzethatár-kijelölések szerint külön beiratkozási körzete van a Makó, Szegedi utca 4-6. alatti Bartók „székhelyintézménynek” és az Almási Tagintézménynek. Ezt a határozatot is módosítani kellett volna, előzetes véleményeztetési eljárás után. Mert tavasszal természetesen az érintett családok a Bartókba íratták be a gyereküket.
Kotroczó Béla azt mondta, ha a tankerület 15 napon belül nem válaszol a levelükre, bírósághoz fordulnak.
A makói képviselő-testület szerdai ülésén – ahogy a Makói Csípős tudósított – tájékoztatást kaptak a képviselők arról, ami történt. Az ülésen már úgy hangzott el, hogy nem átszervezés történt, csak szüneteltetik a székhelyen a feladatellátási hely működtetését, az átszervezés ezután kezdődik.
„Ilyen nincs szerintem, ez joggal való visszaélés” – ez Kotroczó Béla véleménye.
Szintén ő fordult most közérdekű adatigényléssel a Klebelsberg Központ elnökéhez, Hajnal Gabriellához. Arra szeretne választ kapni, mikor, milyen javaslatot tett a Klebesberg Központ részére a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ a Makói Általános Iskola átszervezésével kapcsolatban, mikor terjesztette fel a Klebelsberg Központ ezt a javaslatot a köznevelésért felelős miniszterhez, mikor döntött a miniszter, és megkapták-e már a szülői közösség levelét a döntés megtámadásáról.
Makó polgármestere, Farkas Éva Erzsébet (Fidesz–KDNP) amellett, hogy érzékeltette, nem volt része a döntésben, és meglepte, arra kéri a szülőket, hogy a változás jó oldalát próbálják nézni.
A szerdai képviselő-testületi ülésen javasolták, hogy az almási utcai iskola vegye föl Istók Margit nevét – ő a zeneiskola egyik alapítója és legendás tanára volt –, a tankerület vezetője, Miklós Anikó pedig arról beszélt, a névadást le tudják bonyolítani a következő tanévig.
