Rendőrt hívtak Botkáék az őt kérdezni akaró Echo Tv-re

  • narancs. hu
  • 2017. május 10.

Kis-Magyarország

A szegedi polgármester szerint majdnem rátörték az ajtót.

A Szeviép-botrányt akarta felmelegíteni az Echo Tv, amely bár többéves sztori Szegeden, de hát Botka László csak nemrég jelentkezett be miniszterelnök-jelöltnek, így a Mészáros Lőrinchez tartozó csatorna nekiállt szépen ellendolgozni a közvélemény-kutatások szerint szépen erősödő Botkának.

Botka László

Botka László

Fotó: MTI

Egy csődbe ment és a vállalkozóit ki nem fizető cégről van szó – kicsit olyan ez az egész, mintha Tarlóst kérdeznék, ha a Közgép becsődölne, ami biztos vicces lenne, relevanciával azonban aligha rendelkezne. Miközben a Szeviép vezetői per pillanat is bíróság előtt állnak, ahova persze Botka László nincs beidézve – de miért is lenne?

Nyilván ez is el lesz mondva az Echo Tv-ben, nem csak az, hogy rendőrt hívtak rájuk.

Ami különben úgy történt – Botkáék változata szerint – hogy az Echo egyeztetés nélkül tűnt fel a városházán, és ment egészen a polgármester irodájáig. Ahol állítólag cibálták a kilincset is. Érdekes, hogy Botka miért hívatott épp rendőrt; ha egyszer a stáb bejutott a szegedi polgármesteri hivatalba, nyilván valaki beengedte őket. Botka mindenesetre azt mondta az Index-nek, hogy „ilyen a világon nincs, hogy valaki bejelentés nélkül érkezik, és rátöri az emberre az ajtót; ezért hívták ki a rendőrséget”. Saját FB-oldalára pedig azt írta ki: „A Fidesz hazugsággyára az elmúlt hónapokban minden aljas eszközzel próbál lejáratni engem. Tegnap Mészáros Lőrinc fizetett zsoldosai rám akarták törni a hivatali irodám ajtaját, ami törvénytelen. Ekkor hívtuk ki a rendőrséget. Ami ezekben a médiumokban folyik, az nem újságírás, hanem fizetett provokáció. Ahogy eddig sem, úgy a jövőben sem fogok ennek felülni.”

Az Echo Tv felvételéből az derül ki, hogy a rendőrök azt mondták nekik, ki kell vizsgálniuk, „egyáltalán kik maguk, és milyen jogcímen vannak itt”. A stáb végül két órát várakozott Botkára, aki nem adott interjút, a rendőrök pedig végül kikísérték a stábot az épületből.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.