Rokoni szálak és összefonódások a Magyar Falu Program 30 millió forintos projektjében a végeken

Kis-Magyarország

Közösségi teret alakítanának ki a nagykocsmaként ismert, a település központi részén lévő épületből. Erre ad be pályázatot – 30 millió forintos támogatást remélve – Kötegyán a Magyar Falu Program keretében – nyilatkozta Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármester. Arról azonban a településvezető nem beszélt, hogy néhány aggály felmerül projekttel szemben.

Minderről néhány héttel ezelőtt nyilatkozott Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) kötegyáni polgármester viharsarki napilapban, s annak online felületén. Ehhez hozzátette, hogy az épület nincs az önkormányzat tulajdonában, ezért azt meg is kellene vásárolni, de a támogatás, azaz a Magyar Falu Program forrásai erre lehetőséget ad.

„Ezzel a beruházással is az lenne a cél, hogy a fiatalokat helyben tartsuk. Egy olyan helyet lehetne kialakítani, ami rendezvényeknek, találkozóknak adhatna otthont, ahol remek társaságok jöhetnének össze” – mondta a román határ melletti alig másfélezer lelket számláló község első embere.

Ezt követően felsorolta, hogy sikeres pályázat esetén rendbe tennék a konyhát, a termet és az egykor pultként szolgáló részt is. A településvezető kiemelte, az ingatlan nagy udvarral rendelkezik, ahol parkolóhelyeket is ki lehetne alakítani.

A viták középpontjában: a nagykocsma

A viták középpontjában: a nagykocsma

Fotó: kotegyan.hu

Ami a tudósításból kimaradt

Hajdu-Szűcs Mária Kornélia nyilatkozatából, így a tudósításból azonban kimaradt, hogy a kötegyáni „nagykocsma” épületének tulajdonosa Hajdu János, aki nem csupán a polgármester asszony közeli rokona, hanem egyben a község képviselő-testületének tagja. S persze arról sem beszélt Hajdu-Szűcs Mária Kornélia, hogy nagybátyja, Hajdu János már hosszú évek óta nem működteti a vendéglátó-ipari épületet és az egykor benne lévő egységet, mert nem éri meg. Ahogy arról sem, hogy hosszú évek óta zárva van. Régóta próbálja eladni, ez huzamos ideje piaci alapon nem sikerült.

Most egy pályázat kapcsán közpénzből vásárolhatja meg az önkormányzat az üres és pusztuló ingatlant, ezzel pedig aligha jár majd rosszul a képviselő és rokon, Hajdu. A kötegyáni polgármester nyilatkozata szerint a „nagykocsma” épületéből közösségi teret akar kialakítani 30 milliós pályázati pénzből.

Helyben többen nem értik ennek a beruházás az indokoltságát, ugyanis a nemrégiben pályázati pénzből teljesen felújították önkormányzati tulajdonú Ungvári Mihály Művelődési Központot, ami megfelelő helyszín fiataloknak közösségi rendezvények szervezésére is, valamint a Kötegyáni Baráti Kör Egyesületnek is van egy tágas közösségi háza. Ezek a meglévő kulturális intézmények jelenleg sincsenek kihasználva. A sok hátránnyal küzdő, a román határ melletti Békés megyei községet a fiatalok aligha a közösségi helyszín(ek) állítólagos hiánya miatt hagyják és hagyták már el, mert nincs munkahely, nincs megélhetés.

Nincs alternatívája az épületnek?

Felmerült aggályok miatt írásban kereste meg a Narancs.hu Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármestert. Aki csaknem két hét után válaszolt kérdéseinkre (minősítve a témaválasztást és lapunk munkatársának munkáját – a szerk.). Emellett azt kérte, hogy nyilatkozatát teljes terjedelemben közöljük a cikkben. Mivel nem jegyzőkönyvet, hanem cikket írunk, s mondandójának hossza szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, ezért mindettől eltekintünk. De a hallgatassék meg minden érdekelt fél elvét szem előtt tartva, ennek lényegét – fentiek mellett – közreadjuk.

A polgármester meglátása szerint „a település történetében a 2020-as év pozitív változásokat eredményezett. Egyre több család dönt a helyben maradás mellett, illetve egyre több család tér vissza településünkre. Haza húzza őket a szívük.” Ehhez hozzátette, hogy az Ungvári Mihály Művelődési Ház és Könyvtár egy olyan közösségi tér, amely nem tud bizonyos igényeknek megfelelni. Családi rendezvényekre a színpad előtti teret használják. Nincs konyhája. Csak egy pici teakonyha, ahol még főzési lehetőség sincs. Már maga a családi rendezvények megtartásának helyszíne is problémát okoz településünkön.

Majd arra emlékeztetett, hogy a régi „nagykocsma” épülete egy kultikus hely. Itt vendéglátó egységet nem akarnak üzemeltetni, viszont minden infrastrukturális adottsággal rendelkezik, amely előnyt jelent. Rengeteg anyagi forrást meg lehet spórolni a már kialakított helységeknek köszönhetően. Összegzése szerint: ennek „az épületnek nincs alternatívája.”

Emellett azt írta a Narancs.hu-nak írt válaszlevelében, hogy az épület vételára nem a Hajdu János által megállapított összeg, mely korábban az interneten ingatlanhirdetésben szerepelt. „Annál jóval alacsonyabb összeg tekintettel arra, hogy hivatalos értékbecslőt kértünk. Tehát így ebben hol is van a nyerészkedés?” – kérdezett vissza Hajdu-Szűcs Mária Kornélia. Azt viszont elismerte, hogy a nagykocsmát korábban eladni kívánt Hajdu János szoros rokoni kapcsolatban áll vele.

Kovács József országgyűlési képviselő és a kötegyáni polgármester a helyi ökoparkban

Kovács József országgyűlési képviselő és a kötegyáni polgármester a helyi ökoparkban

Fotó: Kovács József/Facebook.com

Amin a polgármester átsiklott

A Narancs.hu részéről mindehhez hozzátesszük: „nyerészkedésről” nem írtunk. Arról viszont igen, hogy két hasonló intézmény van Kötegyánban, ami legalábbis elgondolkodtatásra késztet többeket a formálódó 30 millió forintos beruházás kapcsán. A polgármester levelében azonban említést sem tesz, hogy a nemrégiben felújított művelődési ház mellett helyben még rendelkezésre áll a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület tágas közösségi háza is. De arról sem, hogy a helyi, önkormányzati óvodában jól felszerelt, modern konyha van, állandó személyzettel, amely rendezvények kiszolgálására is képes.

Másrészt átsiklik a tény felett, hogy rokonának közel tíz éve nem sikerült értékesíteni a szóban forgó ingatlant piaci alapon, most azonban egy közpénzből megvalósuló projekt keretében mégis lehetőség kínálkozik erre.

Kötegyán első embere egyetlen számmal vagy adattal nem támasztja alá azt az állítását, hogy ebben az évben a községben egyre többen döntene a helyben maradás vagy a visszaköltözés mellett. Mindennek értékelésére az évből eltelt alig hat hónap meglehetősen rövid időnek tűnik. Ugyanakkor tény, hogy egy gyorsan fogyó és vészesen elöregedő településről van szó, ahonnan már évtizedek óta nem csak a fiatalabb, de a középgeneráció meghatározó része is távozott. Helyben nincs valódi munkahely, csak közmunka.

Egy 2015-ös adat szerint mintegy 1400 élnek a településen. De közülük sokaknak, bár itt van a bejelentett lakhelyük, de életvitelszerűen már nem itt élnek. Emellett több román állampolgár vett Kötegyánban olcsón ingatlant, ugyanis a magyar egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéhez és itteni vállalkozásaik működtetéséhez szükséges a magyar lakcím. Ők sem itt élnek.

A helyi általános iskolába nagyon kevesen járnak, a létszámot a szomszédos Sarkadról áthozott gyerekekkel növelik. A helyi iskola a létszámgondok miatt már az önállóságát is elvesztette.

Hajdu János és Kovács József, a térség parlamenti képviselője

Hajdu János és Kovács József, a térség parlamenti képviselője

Fotó: Kovács József/Facebook.com

„Ebből az aspektusból még nem gondoltam át”

A Narancs.hu megkereste az ügy másik érintettjét, Hajdu Jánost, aki agrárvállalkozóként él a Békés megyei kisközségben. Azt kérdeztük tőle, hogy megvalósíthatósági, jogi és etikai szempontból lát-e kivetni valót a formálódó projekttel kapcsolatban? Hajdu válaszában elmondta, a Magyar Falu Program kiírására még nem kaptak pozitív választ. Ehhez hozzátette, hogy az általunk mondott aspektusból még nem gondolta át a dolgot, de majd megteszi.

Ezek szerint Hajdu megfeledkezett arról, hogy a települést vezető polgármester nagybátyja, s arról is, hogy jelenleg is a képviselő-testület tagja. Hajdu 1990 óta (!) képviselő Kötegyánban, az előző önkormányzati ciklusban alpolgármester volt. De elfelejtkezett arról is, hogy hosszú évek óta nem működteti, és huzamos ideje árulja azt a nagykocsmát, amelyet a rokon polgármester és a képviselő-testület, amelynek ő is tagja, most éppen új közösségi háznak álmodott meg.

(Címlapfotónkon a 2019-es önkormányzati választáson győztes kötegyáni csapat. Középen Nemes János leköszönt polgármesterrel és rózsaszín pólóban, kezében borosüveggel, Hajdu-Szűcs Márai Kornélia polgármester. A felvétel forrása: Kovács József/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.