Mint arról korábban beszámoltunk, a Veszprémi Főegyházmegye megvásárolt egy 200 éves műemlék épületet, a Hotel Gizellát. A Veszprémi Főegyházmegye cikkünk megjelenése után bő két héttel reagált a szálloda megvásárlására vonatkozó kérdéseinkre, az érsekség azzal magyarázta a működő hotel megvásárlását, hogy nincs elég szálláshely a vendégeiknek, ezért kellett februárban saját szállodát venni – ugyanakkor egy évvel korábban már vettek egy volt iskolaépületet, amit a kormány 33 milliárdos támogatását használva szállodává, konferenciaközponttá alakítanak, sőt, a Hotel Gizella közelében egy másik épületet is megvásároltak.
„Minden egyházmegye működése során reális igényként merül fel vendégeinek elszállásolása. Ez valós szükséglet
– kiemelten a 2023-as évben, amikor a város elnyerte az Európa Kulturális Főváros címet – nem csak egyházi, de világi intézmények esetében, akik olyan kiterjedt szolgáltatásokért és feladatokért felelnek, mint egy egyházmegye. Jelen állás szerint a Veszprémi Főegyházmegye nem rendelkezik olyan szálláskapacitással, amivel méltó módon el tudná helyezni vendégeit. Ezen igényből fakadt az Ön által említett érsekségi szálláshely-kapacitás kialakítás” – tájékoztatta a narancs.hu-t az érsekség.
A cikkünk írásakor elérhető foglalási adatok szerint a veszprémi főegyházmegye augusztus első felében két vendég számára egy éjszakára 41 ezer forintért, augusztus 20-án 47 ezer illetve 66 ezer forintért kínált szobát a Hotel Gizellában pihenni vágyóknak.
A vételárra irányuló kérdésünkre az egyházmegye nem adott választ, de a vár környékén érvényesülő 1 millió forintos négyzetméterár miatt az 1600 négyzetméter alapterületű műemlék piaci ára akár milliárdos is lehet. Az érsekség közlése szerint ugyanakkor a vételi ár a narancs.hu által „sugallt és jelzett összegnek mindössze töredéke volt” – de hogy pontosan hány forint, azt nem tették hozzá.
Kíváncsiak voltunk a hotelvásárlás fedezetére is, hogy abból a 33 milliárd forintból is költöttek-e erre, amit a főegyházmegye a vár megújítására kap a magyar államtól. Az érsekség válaszában azt hangsúlyozta, a veszprémi várnegyed megújulására biztosított állami támogatás kizárólag a vári épületek megújulására fordítható összeg, semmilyen köze és kapcsolódása nincs az érsekségi szálláshely-kapacitás kialakításhoz. „Az állami támogatás kizárólag a 18 épület megújításával összefüggő munkálatokra kerül felhasználásra” – tudatták.
A veszprémi várban az érsekség összesen 39 milliárd forintos állami támogatással intézi épületeinek rekonstrukcióját a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-as projektjéhez igazodva, ebből 33 milliárd forintot tesz ki az egyházi épített örökség védelmére és az egyéb beruházásokra fordítható keret.
Az egyházmegye ugyanakkor ebből fordít turisztikai kapacitásfejlesztésre is, a 33 milliárdos csomagba ugyanis betették az új funkciókat kapó Piarista Rendház és Gimnáziumot, amit 2021-ben a veszprémi önkormányzattól vettek meg 500 millió forintért. Az épületben minőségi szálláshelyet, konferenciahelyszínt, multifunkciós rendezvényhelyszínt alakítanak ki vendéglátó funkcióval. Az érsekség az épület átfogó átalakítására és felújítására hivatkozott, így emelte be az állami finanszírozásba.
Mindeközben a hívek attól tartanak, hogy Udvardy György érsek a Szent Mihály Székesegyház felújítása során más elemekkel együtt eltüntetné a hívek által féltett Sztéhlo Lili festette színes üvegablakokat. A Szent Mihály Védegylet július 18-án közérdekű adatigénylést nyújtott be a kormányhivatalhoz, hogy megtudja, van-e engedélye az érseknek a festett ólomüvegablakok eltávolítására, a díszítő falfestés lemeszelésére és a főoltár elmozdítására, de ezekre a kérdésekre nem kaptak választ, csupán arra, hogy a padozat bontására nem volt engedélye, azonban a helyszínen készült fotók azt mutatják, hogy ennek ellenére megtörtént a teljes elbontása.
Mint azt megírtuk, az üvegablakokat még májusban emelte be a veszprémi önkormányazt képviselő-testülete a helyi értéktárba, így amennyiben ez a minősítés jelent valamit, azokat nem lehetne eltávolítani a székesegyházból. A hívők versenyt futnak az idővel és az érsekkel, a győzelmet csak az üvegablakok helyben hagyása jelentené számukra, amire csekély esély mutatkozik.
Katanics Sándor önkormányzati képviselő kérdésére az érsekség főépítésze, Vörös Tamás azt közölte, hogy az ablakokat a helyükről kiemelik, későbbi időpontokban felújítják, de nem kerülnek vissza eddigi helyükre, hanem más kiállító terekbe, liturgikus helyekre telepítik. A képviselő ezt ellentétesnek látja a Veszprém Megyei Kormányhivatal májusi határozatával, amely úgy foglalt állást, hogy az értékleltárban szereplő épületelemeket meg kell őrizni, azok nem távolíthatók el. Továbbá arról is rendelkezett, hogy az előkészítő bontási munkálatok nem mutathatnak túl az általános felújítás és jó karbantartás keretein, amit a képviselő csak úgy tud értelmezni, hogy a színes üvegablakok nem távolíthatók el a templomból. Ennek betartására augusztus 1-én levélben hívta fel a kormányhivatal figyelmét – reakció még nem érkezett.
A védegylet augusztus 3-án, a közérdekű adatigénylés elutasítása után aláírásgyűjtéses demonstrációt tartott a veszprémi Megyeháza előtt. A Veszprémkukac beszámolója szerint a székesegyház üvegablakait ábrázoló zászlók alatt szórólapokat, kis papírzászlókat osztogattak és aláírásokat gyűjtöttek azokra a levelekre, amelyeket a Vatikánba, Ferenc pápához fognak eljuttatni: „Egy számunkra nagyon fontos és fájdalmas ügyben fordulunk Szentatyához!” – indítással. A hívek végső kétségbeesésükben neki akarják elpanaszolni, hogy Udvardy György érsek elzárkózik a hívei elől, kapcsolata a város lakóival egyre inkább elmérgesedik.
