A veszprémi Szent Mihály-székesegyház vitatott tartalmú felújítása csütörtökön a város közgyűlése elé kerül, jóllehet a vár egyházmegyei épületeinek, köztük a székesegyház rekonstrukciójában a városnak nincs szerepe; az egyházmegye intézi 39 milliárd forint állami forrásból. Katanics Sándor képviselő azonban nem látott más utat ahhoz, hogy a székesegyház értékeit féltő veszprémiek nevében megnyugtató választ kapjon, ezért a fideszes polgármesternek tette fel kérdését. A Függetlenek-Szakszervezetek-Reformerek frakcióvezetője arra vár választ Porga Gyulától, a város önkormányzata képes-e elérni, hogy a Szent Mihály-székesegyház üvegablakai a jelenlegi helyükön maradjanak. A képviselő indoklásában felhívja a polgármester figyelmét, hogy az üvegablakokat a város értéktár bizottsága májusban beemelte a védendő helyi értékek közé. Mivel a vár rekonstrukciója illeszkedik a 2023-as Veszprém Európa Kulturális Főváros projekthez, a város munkacsoportot hozott létre a beruházások előrehaladásának ellenőrzésére. Ennek május eleji ülésén Katanics már javasolta, hogy tartsanak együttes ülést az érsekséggel, hogy a várban zajló felújításról tájékozódjanak. Porga akkor egyetértőleg arról beszélt, az érsekséggel decemberben együtt üléseztek volna, ha az sajnálatosan el nem marad. Itt elakadt a városvezető tájékoztatása. A veszprémi értéktár bizottság döntése kellemetlen helyzetbe hozta a polgármestert; a határozat ugyanis kimondja, az üvegablakok a székesegyház részét képezik, onnan el nem távolíthatók.
Amit eddig senki nem cáfolt, hogy a székesegyház felújításának terveiben nem számolnak az Árkayné Sztéhló Lili festette üvegablakok megtartásával.
Az érsekség azzal sem számolt, hogy sok veszprémi ragaszkodik a székesegyházból eltávolításra ítélt színes ablakokhoz, az érsekség ellen fordulva petíciót indítottak. A Hét Domb Hagyományőrző és Kulturális Egyesület májusban konferenciát szervezett az ezeréves székesegyház értékei, köztük az üvegablakok védelme érdekében – amiről részletesen beszámolt a veszprémkukac.
Az üvegablakokkal kapcsolatban három héttel ezelőtt kérdeztük meg a veszprémi érsekség, illetve a felújítást végző szervezete, a Castellum Vagyoni Igazgatóság álláspontját, de semmilyen reakció nem érkezett megkeresésünkre. Porga Gyula legelőször február 4-én állt a nyilvánosság elé a felújítással kapcsolatban, amikor az érsekségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Navracsics Tibor kormánybiztos és Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő jelenlétében bemutatták a székesegyház tejfehérre változtatott üvegablakait ábrázoló látványképeit is. A veszprémiek körében növekvő felháborodást jelzi, hogy a csíksomlyói búcsúban a bazilika üvegablakait ábrázoló zászlókkal vonultak fel - erről a témával ugyancsak foglalkozó Válasz Online is beszámolt. Az egyik kommentár szerint amikor a szentmisét prezentáló Udvardy György veszprémi érsek ezt észlelte, hangszórókon mondatta be, hogy a szentmise alatt minden zászlót vonjanak be. A beszámoló köszönetet mondott a veszprémi zarándokoknak, hogy nem engedelmeskedtek az érsek felszólításának. A búcsún történtekről is kérdeztük a veszprémi érsekséget, de ezekre a kérdéseinkre sem kaptunk választ.
A 24.hu a székesegyház felújításáról szóló írásában arról számolt be, az érsek áprilisban levélben arról adott tájékoztatást arról sajnálattal értesült, hogy „helyi és nem helyi lakosok információfoszlányokból és néhány látványtervből” kritikus véleményt fogalmaztak meg. Azt is írta, hogy a felújítási program száz szakember bevonásával állt össze, a templombelső kialakításába pedig másnak nem lehet beleszólása, mert az az egyházmegye főpásztorának feladata és felelőssége.
Porga Gyula az érsekkel tartott múlt heti sajtótájékoztatójára azzal az Ottlik Géza-idézettel érkezett, hogy „a világot nem értelmezni kell, hanem hozzá kell tenni”. A várról azt mondta, sokáig probléma volt Veszprémben, hogy a történelmi negyed nem illeszkedett a 21. század turisztikai elvárásaihoz. Most viszont az érsekséggel együttműködve ez is megoldódik, Veszprém kulturális kínálata magasabb szintre lép.
Az alkotó
Árkayné Sztéhló Lili (1897–1959) római, párizsi tanulmányútjai után apósa, a magyar építészet jelentős újító személyiségei közé tartozó Árkay Aladár ösztönzésére 1927-ben kezdett el üvegfestészettel foglalkozni. Számos egyéni és csoportos kiállítás után nemzetközi díjakat is elérve, egyre inkább a színes üvegablak-festészet lett legfőbb területe. Indulására hatott a századforduló szecessziós, szimbolista szellemisége, később részben a kubizmus, a konstruktivizmus, az expresszionizmus, valamint az ólomfoglalatok szerepének kihangsúlyozottsága. Több mint húsz jelentős alkotása országszerte látható: ilyenek például a székesfehérvári Szent István-mauzóleum, a komáromi plébániatemplom, a galyatetői katolikus templom, a somogyhárshegyi templom, a városligeti Jáki kápolna, a MÁV kórház, a Kútvölgyi kórház, a pécsi belvárosi templom, a városmajori templom üvegablakai.
