Salgótarján polgármestert választ: most megmutatjuk, mi a tét!

  • narancs.hu
  • 2016. február 27.

Kis-Magyarország

Azon túl persze, hogy baloldali vagy jobboldali vezetője lesz a nógrádi megyeszékhelynek, nagyon sok pénzről is szó van. Igazából rengetegről.

A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban részletesen foglalkozunk a vasárnapi polgármester-választással. Salgótarjánban hetek óta folyik a kampány, ezt, valamint a jelölteket részletesen bemutatjuk. Most azt a részt emelnénk ki, ami meghatározhatja a nehéz helyzetben lévő város sorsát. Hogy ti. milyen állami támogatásokat kapnak majd az elmúlt évekre. De jöjjön a cikk részlete:

„A nógrádi megyeszékhely mindkét oldal számára kiemelten fontos. A még mindig a baloldal vidéki fellegváraként számon tartott Salgótarján – Szeged mellett – a szocialisták egyik utolsó reménye, a Fidesz előtt pedig itt a lehetőség, hogy visszavegye a város irányítását. Az időközi választás ezenkívül azért is lényeges, mert a 2014–2020 közötti fejlesztési ciklus uniós forrásait hamarosan Salgótarjánnak is le kell kötnie – óvatos becslések szerint is több tízmilliárd forintnyi gazdaságélénkítő forrás érkezhet a városba –, így egyáltalán nem mindegy, melyik politikai oldal vezetői kezdhetik el látványosan vagdosni a szalagokat a beruházások átadásakor (…)

Aktivizálta magát Becsó Zsolt, Nógrád megye – salgótarjáni központú – 1-es választókörzetének fideszes egyéni országgyűlési képviselője is. Simon Tibor polgármesterjelölt nyilvános szereplésein külön kiemeli, hogy az MSZP-s vezetés a több mint 14 hónap alatt „a csőd és a szakadék szélére” irányította a várost, tehát pozitív változásra csakis akkor van esély, ha a kormánypárti jelölt nyeri a választásokat. Ezt Becsó lapunknak is elmondta, mint ahogy azt is, hogy szerinte a Fidesz-kormány eddig is megadott és ezek után is meg fog adni minden segítséget Salgótarjánnak, bármi legyen is a választások eredménye. Kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, ha nem Simon Tibor nyer, úgy reagált: „Azt semmiképp sem próbálnám ki.”

Hogy az országgyűlési képviselő pontosan milyen kormányzati segítségre gondolt, nem tudni, de az általunk megismert adatokból egyértelműen kiderül: a fideszes polgármester bukása óta az állam látványosan elzárta azokat a pénzcsapokat, amelyek 2014 előtt segítették a városi büdzsé egyensúlyban tartását. Rendkívüli központi költségvetési támogatásként 2011-ben 608 millió, 2012-ben 1,2 milliárd, míg 2013-ban 1,1 milliárd forint jutott Salgótarjánnak. Először úgy tűnt, 2014-ben is jön a segítség, hiszen közel 600 millió forint folyósítására kapott a város előzetes ígéretet, de amikor kiderült, hogy a baloldali Dóra vezeti tovább Salgótarjánt, már csak 60 millió forint érkezett meg az önkormányzathoz. Egy évvel később 140 millió forint jutott a megyeszékhelynek, de ezt a pénzt egy korábban indult vagyonmegosztási perben rájuk rótt kötelezettség teljesítésére kellett költeniük úgy, hogy a támogatási összeg nem is fedezte a teljes költséget. Ennek ellenére a tavalyi évet kihozták – a pénzmaradványoknak köszönhetően – még mínusz nélkül, de az idei költségvetés hiány nélküli teljesítése nem sikerülhet külső segítség vagy költségcsökkentés és adók kivetése nélkül.

Azt, hogy a 2016-os büdzsével baj lehet, már tavaly októberben is lehetett látni: akkor döntött a város közgyűlése arról, hogy felállítanak egy munkacsoportot a „költségvetési hiány kialakulása okainak feltárása és javaslat kialakítása a működési bevételek és kiadások egyensúlyának biztosítása érdekében”. A munkacsoport jelentése szerint idén akár 1,1 milliárd forintos mínusszal is számolhatnak.”

A salgótarjáni választásról szóló teljes cikkünket a legfrissebb Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.