Csobánka

Schmitti helyesírás közpénzen

  • Kleer László
  • 2012. április 13.

Kis-Magyarország

Az önkormányzati Csobánka Újság idei 5. számában 214 helyesírási hibát vétettek. Tekintve, hogy egy mindössze hatoldalas kiadványról beszélünk, ez alighanem rekord.

Oldalanként átlag 35 hibát vétett a Csobánka Újság 5. száma – ez derült ki, miután egy korrektor átfésülte a kiadványt. A címlapon összesen 35, ám a második oldalon (ez látható a cikk alján – a szerk.) azonban már 83 hiba található. Ráadásul a lap tartalma sem kifogástalan: a kiadványban például olyan utcáról olvashatunk, amely nem létezik Csobánkán, egyes eseményekről pedig nemegyszer úgy tájékoztatja a médium a lakosságot, hogy lényeges részeket elhallgat. (Korábban is történt már erre példa.)

A hibák feltűntek az önkormányzatban is. A képviselő-testület márciusi ülésén egy képviselő az irdatlan mennyiségű helyesírási hibát kifogásolta, egy másik pedig azt, hogy a szerkesztő úgy tudósít eseményekről, hogy azokon nincs jelen. A reakciókra Winkler Sándor Józsefné polgármester azt válaszolta, hogy a lakosság dicséri a lapot, a tudósításokat pedig a helyi rádióban elhangzottak alapján írja a szerkesztő. Egy csobánkai lakos a polgármesterhez írt levelében kritizálta az újság színvonalát. Erre azt válaszolta az ezzel megbízott önkormányzati tisztviselő, hogy a polgármester egyeztet a szerkesztővel, és ez remélhetőleg jobb minőségű újságot eredményez.

Korábban már megírtuk: Csobánka önkormányzata nemrég újra saját lapot indított, ám a főszerkesztő szerződésében kikötötték, hogy a közlésre szánt anyagokat előre jelzi a polgármesternek, majd nyomdába adás előtt „adategyeztetés” céljából a kész lapot elektronikus úton elküldi neki, és ő ezt 48 órán belül jóváhagyja. Később ezt előzetes témaegyeztetésre módosították. A havonta megjelenő kiadvány szerkesztésére 70 ezer forintot szán számonként a pilisi település.

(Ha Önnek is tudomására jut olyan vidéki történet, amelyben közpénzt használnak fel kritizálható módon, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

 


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.