Csobánka

Schmitti helyesírás közpénzen

  • Kleer László
  • 2012. április 13.

Kis-Magyarország

Az önkormányzati Csobánka Újság idei 5. számában 214 helyesírási hibát vétettek. Tekintve, hogy egy mindössze hatoldalas kiadványról beszélünk, ez alighanem rekord.

Oldalanként átlag 35 hibát vétett a Csobánka Újság 5. száma – ez derült ki, miután egy korrektor átfésülte a kiadványt. A címlapon összesen 35, ám a második oldalon (ez látható a cikk alján – a szerk.) azonban már 83 hiba található. Ráadásul a lap tartalma sem kifogástalan: a kiadványban például olyan utcáról olvashatunk, amely nem létezik Csobánkán, egyes eseményekről pedig nemegyszer úgy tájékoztatja a médium a lakosságot, hogy lényeges részeket elhallgat. (Korábban is történt már erre példa.)

A hibák feltűntek az önkormányzatban is. A képviselő-testület márciusi ülésén egy képviselő az irdatlan mennyiségű helyesírási hibát kifogásolta, egy másik pedig azt, hogy a szerkesztő úgy tudósít eseményekről, hogy azokon nincs jelen. A reakciókra Winkler Sándor Józsefné polgármester azt válaszolta, hogy a lakosság dicséri a lapot, a tudósításokat pedig a helyi rádióban elhangzottak alapján írja a szerkesztő. Egy csobánkai lakos a polgármesterhez írt levelében kritizálta az újság színvonalát. Erre azt válaszolta az ezzel megbízott önkormányzati tisztviselő, hogy a polgármester egyeztet a szerkesztővel, és ez remélhetőleg jobb minőségű újságot eredményez.

Korábban már megírtuk: Csobánka önkormányzata nemrég újra saját lapot indított, ám a főszerkesztő szerződésében kikötötték, hogy a közlésre szánt anyagokat előre jelzi a polgármesternek, majd nyomdába adás előtt „adategyeztetés” céljából a kész lapot elektronikus úton elküldi neki, és ő ezt 48 órán belül jóváhagyja. Később ezt előzetes témaegyeztetésre módosították. A havonta megjelenő kiadvány szerkesztésére 70 ezer forintot szán számonként a pilisi település.

(Ha Önnek is tudomására jut olyan vidéki történet, amelyben közpénzt használnak fel kritizálható módon, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

 


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.