Csobánka

Schmitti helyesírás közpénzen

  • Kleer László
  • 2012. április 13.

Kis-Magyarország

Az önkormányzati Csobánka Újság idei 5. számában 214 helyesírási hibát vétettek. Tekintve, hogy egy mindössze hatoldalas kiadványról beszélünk, ez alighanem rekord.

Oldalanként átlag 35 hibát vétett a Csobánka Újság 5. száma – ez derült ki, miután egy korrektor átfésülte a kiadványt. A címlapon összesen 35, ám a második oldalon (ez látható a cikk alján – a szerk.) azonban már 83 hiba található. Ráadásul a lap tartalma sem kifogástalan: a kiadványban például olyan utcáról olvashatunk, amely nem létezik Csobánkán, egyes eseményekről pedig nemegyszer úgy tájékoztatja a médium a lakosságot, hogy lényeges részeket elhallgat. (Korábban is történt már erre példa.)

A hibák feltűntek az önkormányzatban is. A képviselő-testület márciusi ülésén egy képviselő az irdatlan mennyiségű helyesírási hibát kifogásolta, egy másik pedig azt, hogy a szerkesztő úgy tudósít eseményekről, hogy azokon nincs jelen. A reakciókra Winkler Sándor Józsefné polgármester azt válaszolta, hogy a lakosság dicséri a lapot, a tudósításokat pedig a helyi rádióban elhangzottak alapján írja a szerkesztő. Egy csobánkai lakos a polgármesterhez írt levelében kritizálta az újság színvonalát. Erre azt válaszolta az ezzel megbízott önkormányzati tisztviselő, hogy a polgármester egyeztet a szerkesztővel, és ez remélhetőleg jobb minőségű újságot eredményez.

Korábban már megírtuk: Csobánka önkormányzata nemrég újra saját lapot indított, ám a főszerkesztő szerződésében kikötötték, hogy a közlésre szánt anyagokat előre jelzi a polgármesternek, majd nyomdába adás előtt „adategyeztetés” céljából a kész lapot elektronikus úton elküldi neki, és ő ezt 48 órán belül jóváhagyja. Később ezt előzetes témaegyeztetésre módosították. A havonta megjelenő kiadvány szerkesztésére 70 ezer forintot szán számonként a pilisi település.

(Ha Önnek is tudomására jut olyan vidéki történet, amelyben közpénzt használnak fel kritizálható módon, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

 


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.