Csobánka

Schmitti helyesírás közpénzen

  • Kleer László
  • 2012. április 13.

Kis-Magyarország

Az önkormányzati Csobánka Újság idei 5. számában 214 helyesírási hibát vétettek. Tekintve, hogy egy mindössze hatoldalas kiadványról beszélünk, ez alighanem rekord.

Oldalanként átlag 35 hibát vétett a Csobánka Újság 5. száma – ez derült ki, miután egy korrektor átfésülte a kiadványt. A címlapon összesen 35, ám a második oldalon (ez látható a cikk alján – a szerk.) azonban már 83 hiba található. Ráadásul a lap tartalma sem kifogástalan: a kiadványban például olyan utcáról olvashatunk, amely nem létezik Csobánkán, egyes eseményekről pedig nemegyszer úgy tájékoztatja a médium a lakosságot, hogy lényeges részeket elhallgat. (Korábban is történt már erre példa.)

A hibák feltűntek az önkormányzatban is. A képviselő-testület márciusi ülésén egy képviselő az irdatlan mennyiségű helyesírási hibát kifogásolta, egy másik pedig azt, hogy a szerkesztő úgy tudósít eseményekről, hogy azokon nincs jelen. A reakciókra Winkler Sándor Józsefné polgármester azt válaszolta, hogy a lakosság dicséri a lapot, a tudósításokat pedig a helyi rádióban elhangzottak alapján írja a szerkesztő. Egy csobánkai lakos a polgármesterhez írt levelében kritizálta az újság színvonalát. Erre azt válaszolta az ezzel megbízott önkormányzati tisztviselő, hogy a polgármester egyeztet a szerkesztővel, és ez remélhetőleg jobb minőségű újságot eredményez.

Korábban már megírtuk: Csobánka önkormányzata nemrég újra saját lapot indított, ám a főszerkesztő szerződésében kikötötték, hogy a közlésre szánt anyagokat előre jelzi a polgármesternek, majd nyomdába adás előtt „adategyeztetés” céljából a kész lapot elektronikus úton elküldi neki, és ő ezt 48 órán belül jóváhagyja. Később ezt előzetes témaegyeztetésre módosították. A havonta megjelenő kiadvány szerkesztésére 70 ezer forintot szán számonként a pilisi település.

(Ha Önnek is tudomására jut olyan vidéki történet, amelyben közpénzt használnak fel kritizálható módon, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.)

 


Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.