Helyi Téma Móron

Busás támogatás a Vitézy-lapnak

  • - ngm -
  • 2012. április 13.

Kis-Magyarország

Két év alatt összesen 15 millió forinttal támogatta a Helyi Témát Mór Város Önkormányzata. Tette mindezt úgy, hogy ezenkívül még egy saját újságot is finanszíroz, és durván el van adósodva.

Tavaly 7,5 millió forinttal, és 2010-ben is ugyanekkora összeggel támogatta a Helyi Téma móri mutációját a Fejér megyei város önkormányzata. A Fenyves Péternek, Mór fideszes polgármesterének címzett kérdéseinkre a városi jegyző válaszolt, aki – mintha mi sem volna természetesebb, mint hogy egy magánvállalkozásban készülő lap kiadását az önkormányzat biztosítja – a következőt írta: „2011. évben a Helyi Téma című újság móri mutációjának megjelenését Mór Város Önkormányzata a Mór Városi Televízió Nonprofit Kft.-n keresztül biztosította.” A városi televízió fenntartására – az újság kiadásán túl – 2011-ben 15,5 millió, 2012-ben pedig 12 millió forintot fordított Mór. Emellett idén az önkormányzat a városi újságra, a Móri Kurírra 3,5 millió forintot költ. A két helyi lapot is finanszírozó bőkezűség azért is meglepő, mert a 14 ezer lakosú Mór a 78. eladósodott település lett 2011-ben az egy főre jutó kötelezettségvállalás alapján összeállított százas listán a maga csaknem 169 ezer forintos „teljesítményével”. (Összességében közel 2,5 milliárd forint a város adósságállománya.)


A jobboldali médiabirodalom külön ága

A 2004-ben alapított Helyi Téma (korábbi nevén Helyi Théma) az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Vitézy Tamás tulajdona. A korábban gázimporttal, majd kikötő-, illetve szállodaüzemeltetéssel foglalkozó milliárdos üzletember 2009-ben egy a Népszabadságnak adott interjúban a lapról így fogalmazott: „Számomra a Helyi Théma szolgálat.” Ez egyebek mellett arra a kérdésre volt válasz, amelyben a riporter arra célzott, hogy a jobboldali sajtóbirodalom befektetői nem a „szabad piacon megszerzett hirdetési bevételeikből remélik a megtérülést” – magyarán piaci körülmények között veszteségesek ezek az elkötelezett (lejjebb részletezendő) médiumok. A Helyi Téma is az volt évekig: „Sejtettem, hogy évekig kell betolnom a pénzt a lapba, de hogy ilyen sokáig, azt nem hittem. Ma már szerencsére nullszaldósak vagyunk” – mondta Vitézy 2009-ben. Arra kérdésre pedig, hogy mennyit bukott a lapon, az üzletember csak egy szóval válaszolt: „Milliárdokat.”


Az Opten adatai szerint a Théma Lapkiadó nettó árbevétele az utolsó években folyamatosan nőtt: amíg ez 2008-ban 866 millió, 2009-ben már 1,04 milliárd, 2010-ben pedig 1,29 milliárd forint volt, a lap adózott eredménye viszont csak 2010-ben volt pozitív (118 millió forint), 2009-et például közel 145 milliós mínuszban zárták. (2011-ről még nem szerepel adat az adatbázisban – A szerk.)

A Helyi Téma veszteségességének megszüntetésében nem kis szerepet kaphattak azok a jobboldali önkormányzatok, amelyek (Mórhoz hasonlóan) a médiamegjelenésüket úgy kívánták/kívánják abszolválni, hogy Vitézy lapjában jelentetik meg a regionális híreket. Ilyen például Tata önkormányzata is, amelyről decemberben írtuk meg, hogy 2011-ben több millió forinttal támogatta a politikát a bulvárral vegyítő kiadványt. 

Tavaly nyári, a jobboldalhoz köthető médiabirodalmat vizsgáló cikkünkben négy jelentős üzleti kört írtunk körbe: a Magyar Nemzet csoportot (Magyar Nemzet, Hír TV), az Infocenter.hu-t (Class Fm, Heti Válasz, Lánchíd rádió), illetve Vitézy Tamás (Helyi Téma) és Széles Gábor (Magyar Hírlap, Echo TV) vállalkozásait. A HVG számításaira alapozva írtuk meg azt is, miszerint Széles vállalkozásai továbbra is veszteségesek, „nem így az előzőek, amelyek tavaly busás osztalékhoz juttatták a tulajdonosokat”. Azaz Vitézy Tamást is.


Titok, mennyiért terjesztik a Helyi Témát
Nem árulta el februárban az atlatszo.hu érdeklődésére a Magyar Posta, hogy mennyiért terjeszti a Helyi Témát. A portál közérdekű adatigénylése nyomán ugyan kiadták az ingyenes lap kiadója, a Théma Lapkiadó Kft., illetve a Posta közötti szerződést, ám abból a terjesztési díjra vonatkozó adatokat kitakarták. Idén januártól ugyanis „több településen a Magyar Posta viszi házhoz az ismert jobboldali üzletember, Vitézy Tamás ingyenes lapját, a Helyi Témát. Budapesten – a lap weboldalán közzétett médiaajánló szerint – 1500 postás kézbesíti az ingyenes hetilapot, amelyet a Matesz adatai szerint  2011. negyedik negyedévében országosan hetente 675 ezer példányban terjesztettek” – olvasható a portál cikkében.

(Amennyiben Ön is párt közeli vállalkozásoknak juttatott közpénzről szerez tudomást vidéken, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra.)

http://hetivalasz.hu/uzlet/top-100-40498/

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.