Helyi Téma Móron

Busás támogatás a Vitézy-lapnak

  • - ngm -
  • 2012. április 13.

Kis-Magyarország

Két év alatt összesen 15 millió forinttal támogatta a Helyi Témát Mór Város Önkormányzata. Tette mindezt úgy, hogy ezenkívül még egy saját újságot is finanszíroz, és durván el van adósodva.

Tavaly 7,5 millió forinttal, és 2010-ben is ugyanekkora összeggel támogatta a Helyi Téma móri mutációját a Fejér megyei város önkormányzata. A Fenyves Péternek, Mór fideszes polgármesterének címzett kérdéseinkre a városi jegyző válaszolt, aki – mintha mi sem volna természetesebb, mint hogy egy magánvállalkozásban készülő lap kiadását az önkormányzat biztosítja – a következőt írta: „2011. évben a Helyi Téma című újság móri mutációjának megjelenését Mór Város Önkormányzata a Mór Városi Televízió Nonprofit Kft.-n keresztül biztosította.” A városi televízió fenntartására – az újság kiadásán túl – 2011-ben 15,5 millió, 2012-ben pedig 12 millió forintot fordított Mór. Emellett idén az önkormányzat a városi újságra, a Móri Kurírra 3,5 millió forintot költ. A két helyi lapot is finanszírozó bőkezűség azért is meglepő, mert a 14 ezer lakosú Mór a 78. eladósodott település lett 2011-ben az egy főre jutó kötelezettségvállalás alapján összeállított százas listán a maga csaknem 169 ezer forintos „teljesítményével”. (Összességében közel 2,5 milliárd forint a város adósságállománya.)


A jobboldali médiabirodalom külön ága

A 2004-ben alapított Helyi Téma (korábbi nevén Helyi Théma) az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Vitézy Tamás tulajdona. A korábban gázimporttal, majd kikötő-, illetve szállodaüzemeltetéssel foglalkozó milliárdos üzletember 2009-ben egy a Népszabadságnak adott interjúban a lapról így fogalmazott: „Számomra a Helyi Théma szolgálat.” Ez egyebek mellett arra a kérdésre volt válasz, amelyben a riporter arra célzott, hogy a jobboldali sajtóbirodalom befektetői nem a „szabad piacon megszerzett hirdetési bevételeikből remélik a megtérülést” – magyarán piaci körülmények között veszteségesek ezek az elkötelezett (lejjebb részletezendő) médiumok. A Helyi Téma is az volt évekig: „Sejtettem, hogy évekig kell betolnom a pénzt a lapba, de hogy ilyen sokáig, azt nem hittem. Ma már szerencsére nullszaldósak vagyunk” – mondta Vitézy 2009-ben. Arra kérdésre pedig, hogy mennyit bukott a lapon, az üzletember csak egy szóval válaszolt: „Milliárdokat.”


Az Opten adatai szerint a Théma Lapkiadó nettó árbevétele az utolsó években folyamatosan nőtt: amíg ez 2008-ban 866 millió, 2009-ben már 1,04 milliárd, 2010-ben pedig 1,29 milliárd forint volt, a lap adózott eredménye viszont csak 2010-ben volt pozitív (118 millió forint), 2009-et például közel 145 milliós mínuszban zárták. (2011-ről még nem szerepel adat az adatbázisban – A szerk.)

A Helyi Téma veszteségességének megszüntetésében nem kis szerepet kaphattak azok a jobboldali önkormányzatok, amelyek (Mórhoz hasonlóan) a médiamegjelenésüket úgy kívánták/kívánják abszolválni, hogy Vitézy lapjában jelentetik meg a regionális híreket. Ilyen például Tata önkormányzata is, amelyről decemberben írtuk meg, hogy 2011-ben több millió forinttal támogatta a politikát a bulvárral vegyítő kiadványt. 

Tavaly nyári, a jobboldalhoz köthető médiabirodalmat vizsgáló cikkünkben négy jelentős üzleti kört írtunk körbe: a Magyar Nemzet csoportot (Magyar Nemzet, Hír TV), az Infocenter.hu-t (Class Fm, Heti Válasz, Lánchíd rádió), illetve Vitézy Tamás (Helyi Téma) és Széles Gábor (Magyar Hírlap, Echo TV) vállalkozásait. A HVG számításaira alapozva írtuk meg azt is, miszerint Széles vállalkozásai továbbra is veszteségesek, „nem így az előzőek, amelyek tavaly busás osztalékhoz juttatták a tulajdonosokat”. Azaz Vitézy Tamást is.


Titok, mennyiért terjesztik a Helyi Témát
Nem árulta el februárban az atlatszo.hu érdeklődésére a Magyar Posta, hogy mennyiért terjeszti a Helyi Témát. A portál közérdekű adatigénylése nyomán ugyan kiadták az ingyenes lap kiadója, a Théma Lapkiadó Kft., illetve a Posta közötti szerződést, ám abból a terjesztési díjra vonatkozó adatokat kitakarták. Idén januártól ugyanis „több településen a Magyar Posta viszi házhoz az ismert jobboldali üzletember, Vitézy Tamás ingyenes lapját, a Helyi Témát. Budapesten – a lap weboldalán közzétett médiaajánló szerint – 1500 postás kézbesíti az ingyenes hetilapot, amelyet a Matesz adatai szerint  2011. negyedik negyedévében országosan hetente 675 ezer példányban terjesztettek” – olvasható a portál cikkében.

(Amennyiben Ön is párt közeli vállalkozásoknak juttatott közpénzről szerez tudomást vidéken, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra.)

http://hetivalasz.hu/uzlet/top-100-40498/

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.