Csődközeli helyzet: újból Orbán rezidenciájánál tiltakozhatnak az Alföldvíz Zrt. dolgozói

Kis-Magyarország

A miniszterelnöki rezidencia, a volt Karmelita kolostor elé tervez demonstrációt az ország negyedik legnagyobb víziközmű cége, a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt. szakszervezete – tudta meg a Narancs.hu. Az ok: a cég rezsicsökkentés miatti csődközeli helyzete, az idén elmaradó béremelés, a kétségbeejtő állapotban lévő infrastruktúra, a tulajdonosi forráshiány és döntésképtelenség. Hamarosan rendkívüli közgyűlés lesz az Alföldvíznél.

„Eddig négy esetben jeleztük levélben miniszterelnök úrnak, hogy ez a folyamat az anyagi ellehetetlenítéshez vezeti a céget. Amit régebben, illetve a korábban miniszterelnök úrnak írt levelünkben csak vélelmeztünk, az ma már bekövetkezett tény. Jelen időpontban eljutottunk oda, hogy a szakemberek már elvándoroltak, és napi veszélybe került a biztonságos üzemeltetés. A társaságnak jelen pillanatban nincs anyagi forrása arra, hogy bérfejlesztéssel esetlegesen ezt az elvándorlást meggátolja. Nagyon nagy a munkavállalói elkeseredés, a munkáltató bérfejlesztési ajánlata 2020-ra 0 százalék. Ez elfogadhatatlan!” – áll abban a levélben, amelyet az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője, Miskéri László írt a dél-alföldi térség két fideszes országgyűlési képviselőjének, a békéscsabai Herczeg Tamásnak és a hódmezővásárhelyi Lázár Jánosnak.

A levélben az érdekvédelmi vezető részletesen leírta, melyek a hazai víziközmű ágazat legégetőbb problémái. Ezt az elmúlt években már sokszor kifejtette, s ezekről a Narancs.hu már többször beszámolt, ám az ügyben nem született semmilyen döntés. Az Alföldvíz Zrt., ha nem is kizárólagosan, de Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 131 településen szolgáltat vizet és vezeti el a szennyvizet, a cég 1200 munkavállalót foglalkoztat, s ezzel az ország negyedik legnagyobb víziközmű cége.

"Törvénysértés sújtja az ágazatot"

A 12-13 milliárd forintos bevétel mellett az idén 1,3 milliárd forintos veszteséggel számol a cég, amiből augusztus végéig 1 milliárd forint már össze is jött – tudtuk meg Miskéri Lászlótól. A veszteség nagyságrendje egyre nő: 2018-ban még „csak” 450 millió forint körül volt, míg tavaly 600 millió.

Csőtörés csőtörés hátán...

Csőtörés csőtörés hátán...

Fotó: A szerző felvétele

„Törvénysértés sújtja ezt az ágazatot!” – mondta a Narancs.hu-nak Miskéri. Majd kifejtette, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény szerint, „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.” A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva, törvénysértő módon a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kénytelenek alkalmazni a szolgáltatók. „Hol érvényesül a megtérülés elve?” – kérdezte az érdekvédelmi vezető.

„A brutális elvonások, így az aránytalanul kivetett közműadó, a felügyeleti díj, csak a mi munkáltatónktól 1 milliárd forintot von el. Ennek következményeként a munkavállalókat megillető keresetek csökkentek az idei infláció miatt. Napi megélhetési gondokkal küszködnek az Alföldvíz Zrt. munkavállalói. Úgy látjuk, ma már nem érték ez a munka. A kormányzati intézkedések hatására ellehetetlenülnek munkahelyeink” – sorolta a gondokat Miskéri László.

Óriási hálózati veszteség

Hozzátette, az ágazat ellehetetlenülése okán egyre több jó képességű, akár több végzettséggel is rendelkező munkatársuk hagyja el az ágazatot és megpróbál más területen boldogulni. A szakemberek felmondása, távozása folyamatos. Márpedig nélkülük nem lehet működtetni a rendszert. Tapasztalatuk szerint a vízi közmű ágazat a politika színterévé vált.

Tavaly Békéscsabán demonstráltak az alföldvizesek

Tavaly Békéscsabán demonstráltak az alföldvizesek

Fotó: A szerző felvétele

Korábban beszámoltunk arról, hogy a vízi közmű szolgáltatók gazdasági ellehetetlenülése és csődközei helyzete miatt elmaradnak a szükségszerű rekonstrukciós munkák, a tervszerű karbantartások. A kitermelt egészséges ivóvíz jelentős hányada, a jellemzően 50-60 éve létesített rossz minőségű azbesztcement csővezetékek és a szerelvények elhasználódása, korrodálása miatt eltűnik a talajban. Nem ritka a 30-40 százalékos hálózati vízveszteség sem.

A gondok orvoslása miatt eddig már négyszer írtak levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, ám választ egyetlen alkalommal sem kaptak. Az sem segített, hogy rezidenciájánál, a volt Karmelita kolostor előtt tiltakoztak még 2018-ban. Az egész ágazatot érintő súlyos gondokat kormányzati szinten is jól ismerik, de nem történt semmi. Jól jellemzi a helyzetet, hogy tavaly szeptemberben az Alföldvíz Zrt. menedzsmentje váratlanul 12 százalékkal megemelte a víziközmű ágazatban a sereghajtók közé tartozó dolgozói fizetéseket, de azzal, hogy érdekvédelmi munkájukat csak a kapukon belül folytassák az alkalmazottak. A zsarolásszerű akció arra jó volt, hogy megakadályozzák a budapesti tiltakozást a rossz szabályozás és az elmaradó tulajdonosi döntések ellen. A béremelésre valódi forrás nem volt, azt a növekvő veszteség terhére „finanszírozták”.

Ragaszkodnak Orbán Viktorhoz

A Herczeg Tamásnak és Lázár Jánosnak írt levelében egyébként az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője a két politikus segítségét és közbenjárást kérte, hogy a miniszterelnöki rezidencia, a volt Karmelita kolostor elé tervezett demonstráción Orbán Viktor személyesen fogadja a küldöttségüket. A levélre Lázár Jánostól nem kaptak választ; Herczeg Tamás ugyanakkor azt ígérte, minden tőle telhetőt megtesz a cég ügyeit illetően.

Miskéri: Orbánnal akarunk találkozni!

Miskéri: Orbánnal akarunk találkozni!

Fotó: Miskéri László/Facebook.com

Tulajdonosi gondok

Az Alföldvíz Zrt. legnagyobb tulajdonosa Békéscsaba önkormányzata 36 százalékkal, az államnak 28 százalékos tulajdonrésze van. Nincs arra utaló jel, hogy az állam ennél nagyobb tulajdonrészt akarna a cégben, a kivéreztetett, hatás- és jogkörük jó részétől megfosztott és pénzügyileg sanyarú helyzetben lévő önkormányzatok pedig nem tudnak több pénzt beletenni. Noha ők a többségi tulajdonosok.

A legnagyobb tulajdonos képviselőjétől, Szarvas Péter békéscsabai polgármestertől (Hajrá Békéscsaba Egyesület) azt kérdezte a Narancs.hu, tisztában vannak-e az augusztus végéig felhalmozott veszteséggel, milyen segítséget tudnak adni a csőd közelben lévő Alföldvíz Zrt.-nek és miben látják a veszteség okát. Kérdéseinkre csupán azt közölte a Viharsarok fővárosának első embere, hogy a víziközmű cég szeptember végi rendkívüli közgyűlésén mindenki tájékoztatást kap a gazdálkodásról.

Azt is firtattuk, hogy készül-e olyan előterjesztés a szeptember 24-i városi képviselő-testületi ülésre, amelynek következményeként a békési megyeszékhely önkormányzata lemond vagy megválik az Alföldvíz Zrt.-ben meglévő tulajdonjogáról. Szarvas Péter azt válaszolta, ilyen javaslat nem lesz. Ugyanakkor érdekes egybeesés, hogy a képviselő-testületi ülés utáni napon, szeptember 25-én lesz a víziközmű cég rendkívüli közgyűlése.

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.