Szeged spórol: összevonja a Szabadtéri Játékokat a színházzal, ahogy 21 éve a Fidesz

Kis-Magyarország

A kormány megszorító intézkedéseire hivatkozva megszünteti a Szegedi Szabadtéri Játékokat szervező cégét a szegedi önkormányzat, a feladatot a Szegedi Nemzeti Színházra bízza – ez áll a polgármesteri döntésre váró előterjesztésben. Erről a tervről tudva mondott le nemrég Herczeg Tamás ügyvezető a 90 éve alapított Szabadtéri éléről.

Muszájból dönt így a szegedi önkormányzat. Legalábbis a Szécsényi Rózsa gazdasági alpolgármester által jegyzett, szerdán elkészült előterjesztés az előadó-művészeti műhelyek egyre nehezebb megélhetésére, a TAO-támogatások elvonására és a koronavírus-járvány által okozott bizonytalanságra hivatkozik a szervezeti átalakítás indokaként. Azt is említi, hogy a város tulajdonában álló Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. a 2019-es üzleti évét veszteséggel zárta, a 2020-ast is veszteséggel tervezte.

Színház lesz az egész

„A további veszteségek elkerülése érdekében célszerű a Társaságot, mint szabadtéri színházat és a Szegedi Nemzeti Színházat (…), mint produkciós színházat az alaptevékenység egyezése és az önkormányzati tulajdonú vagyon egy kézben való hatékonyabb kezelése, működtetése okán összevonni, ezátal a párhuzamosságokból eredő kiadások egy részét csökkenteni” – érvel az előterjesztés. Az alpolgármester azt javasolja, Botka László polgármester a bizottságok véleményét kikérve döntsön úgy, hogy a Szabadtéri feladatát 2021. május 1-jétől vegye át a Szegedi Nemzeti Színház. A nonprofit kft. ügyvezetői feladatával pedig február 16-ától április 30-ig Barnák Lászlót, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatóját bízza meg.

Erre azért van szükség, mert a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, Herczeg Tamás január 19-én közleményben jelentette be: felmentését kérte a tisztségéből február 15-ével, és Harangozó Gyula művészeti igazgató is távozik a posztjáról. A két vezető mostani távozása hozzáértő informátorunk szerint kellemetlen helyzetbe hozza az utódot és a beosztottakat is. Gyorsan át kell adni-venni a folyamatban lévő ügyeket a szervező munkában, ha azt akarják, hogy a Szabadtéri alapításának 90. évfordulóján ne maradjon el a rendezvény.

Herczeg közleményéből nyilvánvaló,

már tudott arról, hogy az önkormányzat erre az összevonásra készül.

A kelleténél szenvedélyesebb

Azt írta, alkotóként, rendezőként „és persze a Játékok lelkes nézőjeként” marad, de vezetőként távozik, mert „az önkormányzati cégek és intézmények működését érintő strukturális reform keretében a markáns intézményi kultúrpolitikát az egységes városi stratégia váltja fel, amely már nem az általunk szorgalmazott önállóan működő Szabadtérire teszi a hangsúlyt.”

Lehettek korábban és most is viták a cég és az önkormányzat között: „bár olykor talán a kelleténél szenvedélyesebben érveltünk, felmentést adhat, hogy mindig közös ügyünket, a Szegedi Szabadtéri Játékok sikerét képviseltük”. Herczeg azt is leszögezi, hogy pénzügyileg erős szervezetet adnak át, egymilliárd forint fölé nőtt vagyonnal és 400 milliót meghaladó pénzkészlettel. Herczeg igazgatóhelyettesként 2006-tól, igazgatóként 2013-tól dolgozott a nonprofit kft.-nél.

 

Most nyáron fel sem állítják a nézőteret Szegeden

 
Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok/Facebook.com

Az összevonás tervéről az önkormányzat tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumát. A tárcának nincs kifogása a lépés ellen. Az indokokat is tudomásul veszi, de az összevonás után szeretné a várossal közösen felülvizsgálni a színház működtetésére tavaly megkötött, három évre szóló megállapodásukat.

Herczeg Tamás bejelentése után Narancs.hu megkérdezte a szegedi önkormányzatot többek között arról, igaz-e, hogy összevonják a Szabadtérit a színházzal, milyen megállapítások szerepelnek a Szabadtéri működését vizsgáló legutóbbi könyvvizsgálói jelentésben, és hogyan oldják meg a vezetőváltással járó nehézséget a szervezés félidejében. Az önkormányzat nem válaszolt a kérdéseinkre – az előterjesztés azonban a legfontosabb kérdésre választ adott.

– Több önkormányzati cég vezetője is távozott az utóbbi időben, jól ismerem mindegyikük esetének a hátterét, amivel általában köszönőviszonyban sincs a távozás hivatalos magyarázata – reagált kérdésünkre Tápai Péter, a szegedi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője. – Herczeg Tamásnak nem tetszik, hogy a kulturális intézményhálózatot centralizálni szeretné az önkormányzat. A művészek szabad emberek. Megjegyzem,

nemrég a kormány kultúráért felelős államtitkára felajánlotta a segítségét a szegedi önkormányzatnak, de elhajtották – ez a pontos kifejezés.

Ezzel az a gond, hogy ha a polgármester azt kommunikálja, hogy a kormány elvonásai nehéz helyzetbe hozzák a várost, akkor azt nem teheti meg, hogy nem fogadja el a minisztériumi segítséget.

Orbán-Botka-paktum?

A hét elején Barnák László, a színház főigazgatója megkeresésünkre reagálva még nem tudott hivatalos és publikus állásfoglalásról az ügyben. Azt mondta, mihelyt lesz a színházat érintő és a közvélemény számára adható információ, nyilatkozik.

Herczeg Tamástól azt kérdeztük, milyen reakciók jutottak el hozzá a bejelentése után, és mit szól ahhoz az értesülésünkhöz – amit a fideszes frakcióvezető városi legendának minősített –,  miszerint a Szabadtériről és az ő személyének sérthetetlenségéről szóban megállapodott Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László polgármester, és a megszorítások után ezt az alkut tekintette semmisnek a polgármester.

Ez a háttéralku-történet azért volt hihető,

mert Herczeget úgy ismerik, hogy mint jó marketingest, aki igyekszik mindenkivel jó kapcsolatban lenni, és jó is a megítélése a jobb- és a baloldalon egyaránt.

Herczeg megtisztelőnek nevezte lapunk megkeresését, de most nem kívánt élni a válaszadás lehetőségével. Úgy érzi, a közleményében elég részletesen írt döntésének körülményeiről. Csatolta újból a szöveget, mellé a Szeged folyóiratban decemberben megjelent írást, amely többek között arról szól, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok árbevételének és nézőszámának növekedése alapján az ország legeredményesebb szabadtéri színháza, kőszínházakat is megelőz. A jegyértékesítésből származó bevétel 2013-tól 2019-ig 248 millió forintról 491 millió forintra nőtt. Az önkormányzattól kapott támogatás 345 millióról indult, és aztán négy éven át 290 millión stagnált, csak 2019-ben érte el ismét a 300 milliót. A szöveg kitér arra, hogy a város 290 milliós befektetése mellé a Szabadtéri 920 milliós bevételt realizál az eladott jegyekből és a pályázati támogatásokból, 495 millió forint „addicionális költést generál”, és európai missziót teljesít.

A rendezvényt működtető nonprofit kft. nyereségéről, veszteségéről nincs szó a szövegben.

A Fideszé a copiright

Biztosan joggal számít az önkormányzat arra, hogy a Szabadtéri és a színház összevonása révén csökkennek a kiadások. Az a kérdés, ezúttal sikerül-e jól együtt működtetni a két szervezetet.

A kilencvenes évek közepétől közös igazgatója volt a két intézménynek Nikolényi István személyében, de különállóan működtek. Az 1999 márciusában lezajlott igazgatóváltáskor tényleges összevonásról döntött a Bartha László (Fidesz) polgármester vezette közgyűlés. A Szabadtérit a színház egyik tagozataként igyekeztek tovább működtetni.

Erről az időszakról lehetnek tapasztalatai Herczeg Tamásnak, mert 2000-től rövid ideig marketing-ügyvezető volt a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékoknál. Ám arra a kérdésünkre sem válaszolt, amelyben azt az időszakot hoztuk szóba.

2004-ben aztán – Botka László első polgármesteri ciklusa idején – a közgyűlés megint szétválasztotta a két intézményt.

Botkát akarják levadászni

 
Botka László
Fotó: szegedtv.hu

„A vak is látta, hogy a szabadtéri más finanszírozási mutatókkal rendelkezik, mint a kőszínház” – nyilatkozta a közös működtetés időszakáról 2009-ben a Tiszatájban Bátyai Edina, aki 2004-től 2013-ig állt a Szabadtéri élén. – „Azt is mindenki megértette, hogy a két intézménynek egészen más a hivatása, alapfeladata. A fenntartó ezt felismerve hozta meg a döntést. Nem lehetett elvárni a színházban dolgozó közalkalmazottaktól, hogy a nyári szünetben, szabadságuk terhére folyamatosan, 12 hónapon keresztül dolgozzanak. A szabadtéri által megtermelt bevétel minden évben eltűnt a feneketlen színházi közös költségvetésben.”

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.