Muszájból dönt így a szegedi önkormányzat. Legalábbis a Szécsényi Rózsa gazdasági alpolgármester által jegyzett, szerdán elkészült előterjesztés az előadó-művészeti műhelyek egyre nehezebb megélhetésére, a TAO-támogatások elvonására és a koronavírus-járvány által okozott bizonytalanságra hivatkozik a szervezeti átalakítás indokaként. Azt is említi, hogy a város tulajdonában álló Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. a 2019-es üzleti évét veszteséggel zárta, a 2020-ast is veszteséggel tervezte.
Színház lesz az egész
„A további veszteségek elkerülése érdekében célszerű a Társaságot, mint szabadtéri színházat és a Szegedi Nemzeti Színházat (…), mint produkciós színházat az alaptevékenység egyezése és az önkormányzati tulajdonú vagyon egy kézben való hatékonyabb kezelése, működtetése okán összevonni, ezátal a párhuzamosságokból eredő kiadások egy részét csökkenteni” – érvel az előterjesztés. Az alpolgármester azt javasolja, Botka László polgármester a bizottságok véleményét kikérve döntsön úgy, hogy a Szabadtéri feladatát 2021. május 1-jétől vegye át a Szegedi Nemzeti Színház. A nonprofit kft. ügyvezetői feladatával pedig február 16-ától április 30-ig Barnák Lászlót, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatóját bízza meg.
Erre azért van szükség, mert a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, Herczeg Tamás január 19-én közleményben jelentette be: felmentését kérte a tisztségéből február 15-ével, és Harangozó Gyula művészeti igazgató is távozik a posztjáról. A két vezető mostani távozása hozzáértő informátorunk szerint kellemetlen helyzetbe hozza az utódot és a beosztottakat is. Gyorsan át kell adni-venni a folyamatban lévő ügyeket a szervező munkában, ha azt akarják, hogy a Szabadtéri alapításának 90. évfordulóján ne maradjon el a rendezvény.
Herczeg közleményéből nyilvánvaló,
már tudott arról, hogy az önkormányzat erre az összevonásra készül.
A kelleténél szenvedélyesebb
Azt írta, alkotóként, rendezőként „és persze a Játékok lelkes nézőjeként” marad, de vezetőként távozik, mert „az önkormányzati cégek és intézmények működését érintő strukturális reform keretében a markáns intézményi kultúrpolitikát az egységes városi stratégia váltja fel, amely már nem az általunk szorgalmazott önállóan működő Szabadtérire teszi a hangsúlyt.”
Lehettek korábban és most is viták a cég és az önkormányzat között: „bár olykor talán a kelleténél szenvedélyesebben érveltünk, felmentést adhat, hogy mindig közös ügyünket, a Szegedi Szabadtéri Játékok sikerét képviseltük”. Herczeg azt is leszögezi, hogy pénzügyileg erős szervezetet adnak át, egymilliárd forint fölé nőtt vagyonnal és 400 milliót meghaladó pénzkészlettel. Herczeg igazgatóhelyettesként 2006-tól, igazgatóként 2013-tól dolgozott a nonprofit kft.-nél.
Az összevonás tervéről az önkormányzat tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumát. A tárcának nincs kifogása a lépés ellen. Az indokokat is tudomásul veszi, de az összevonás után szeretné a várossal közösen felülvizsgálni a színház működtetésére tavaly megkötött, három évre szóló megállapodásukat.
Herczeg Tamás bejelentése után Narancs.hu megkérdezte a szegedi önkormányzatot többek között arról, igaz-e, hogy összevonják a Szabadtérit a színházzal, milyen megállapítások szerepelnek a Szabadtéri működését vizsgáló legutóbbi könyvvizsgálói jelentésben, és hogyan oldják meg a vezetőváltással járó nehézséget a szervezés félidejében. Az önkormányzat nem válaszolt a kérdéseinkre – az előterjesztés azonban a legfontosabb kérdésre választ adott.
– Több önkormányzati cég vezetője is távozott az utóbbi időben, jól ismerem mindegyikük esetének a hátterét, amivel általában köszönőviszonyban sincs a távozás hivatalos magyarázata – reagált kérdésünkre Tápai Péter, a szegedi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője. – Herczeg Tamásnak nem tetszik, hogy a kulturális intézményhálózatot centralizálni szeretné az önkormányzat. A művészek szabad emberek. Megjegyzem,
nemrég a kormány kultúráért felelős államtitkára felajánlotta a segítségét a szegedi önkormányzatnak, de elhajtották – ez a pontos kifejezés.
Ezzel az a gond, hogy ha a polgármester azt kommunikálja, hogy a kormány elvonásai nehéz helyzetbe hozzák a várost, akkor azt nem teheti meg, hogy nem fogadja el a minisztériumi segítséget.
Orbán-Botka-paktum?
A hét elején Barnák László, a színház főigazgatója megkeresésünkre reagálva még nem tudott hivatalos és publikus állásfoglalásról az ügyben. Azt mondta, mihelyt lesz a színházat érintő és a közvélemény számára adható információ, nyilatkozik.
Herczeg Tamástól azt kérdeztük, milyen reakciók jutottak el hozzá a bejelentése után, és mit szól ahhoz az értesülésünkhöz – amit a fideszes frakcióvezető városi legendának minősített –, miszerint a Szabadtériről és az ő személyének sérthetetlenségéről szóban megállapodott Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László polgármester, és a megszorítások után ezt az alkut tekintette semmisnek a polgármester.
Ez a háttéralku-történet azért volt hihető,
mert Herczeget úgy ismerik, hogy mint jó marketingest, aki igyekszik mindenkivel jó kapcsolatban lenni, és jó is a megítélése a jobb- és a baloldalon egyaránt.
Herczeg megtisztelőnek nevezte lapunk megkeresését, de most nem kívánt élni a válaszadás lehetőségével. Úgy érzi, a közleményében elég részletesen írt döntésének körülményeiről. Csatolta újból a szöveget, mellé a Szeged folyóiratban decemberben megjelent írást, amely többek között arról szól, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok árbevételének és nézőszámának növekedése alapján az ország legeredményesebb szabadtéri színháza, kőszínházakat is megelőz. A jegyértékesítésből származó bevétel 2013-tól 2019-ig 248 millió forintról 491 millió forintra nőtt. Az önkormányzattól kapott támogatás 345 millióról indult, és aztán négy éven át 290 millión stagnált, csak 2019-ben érte el ismét a 300 milliót. A szöveg kitér arra, hogy a város 290 milliós befektetése mellé a Szabadtéri 920 milliós bevételt realizál az eladott jegyekből és a pályázati támogatásokból, 495 millió forint „addicionális költést generál”, és európai missziót teljesít.
A rendezvényt működtető nonprofit kft. nyereségéről, veszteségéről nincs szó a szövegben.
A Fideszé a copiright
Biztosan joggal számít az önkormányzat arra, hogy a Szabadtéri és a színház összevonása révén csökkennek a kiadások. Az a kérdés, ezúttal sikerül-e jól együtt működtetni a két szervezetet.
A kilencvenes évek közepétől közös igazgatója volt a két intézménynek Nikolényi István személyében, de különállóan működtek. Az 1999 márciusában lezajlott igazgatóváltáskor tényleges összevonásról döntött a Bartha László (Fidesz) polgármester vezette közgyűlés. A Szabadtérit a színház egyik tagozataként igyekeztek tovább működtetni.
Erről az időszakról lehetnek tapasztalatai Herczeg Tamásnak, mert 2000-től rövid ideig marketing-ügyvezető volt a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékoknál. Ám arra a kérdésünkre sem válaszolt, amelyben azt az időszakot hoztuk szóba.
2004-ben aztán – Botka László első polgármesteri ciklusa idején – a közgyűlés megint szétválasztotta a két intézményt.
„A vak is látta, hogy a szabadtéri más finanszírozási mutatókkal rendelkezik, mint a kőszínház” – nyilatkozta a közös működtetés időszakáról 2009-ben a Tiszatájban Bátyai Edina, aki 2004-től 2013-ig állt a Szabadtéri élén. – „Azt is mindenki megértette, hogy a két intézménynek egészen más a hivatása, alapfeladata. A fenntartó ezt felismerve hozta meg a döntést. Nem lehetett elvárni a színházban dolgozó közalkalmazottaktól, hogy a nyári szünetben, szabadságuk terhére folyamatosan, 12 hónapon keresztül dolgozzanak. A szabadtéri által megtermelt bevétel minden évben eltűnt a feneketlen színházi közös költségvetésben.”
