Szegedi parkolóbérlet per: pénzbüntetést kaptak Botka munkatársai

Kis-Magyarország

A bíróság szerint megvalósult a hűtlen kezelés a parkolási botrányban.

Az ügyet sokan – kimondva, kimondatlanul – Botka László szegedi polgármester elleni hadjárat részének tekintették, akit a Fidesz régen szeretne kiütni a szegedi városvezetői székéből. Botkát végül nem sikerült leültetni a vádlottak padjára, de közvetlen munkatársait igen. A polgármestert az ügyben tanúként hallgatta meg az első fokon eljáró Gyulai Járásbíróság. Egy vezető ellenzéki politikus közvetett érintettsége miatt a kormánypárti sajtó kitüntető érdeklődése mindvégig jól érzékelhető volt az ügyben. Ám a per elhúzódott, így a 2019-es őszi önkormányzati választás előtt nem született ítélet, közben Botka meggyőző fölénnyel ismét megszerezte a polgármesteri mandátumot.

A Csongrád Megyei Főügyészség képviselte vád szerint a Szegedi Közlekedési Kft. és a szegedi önkormányzat között létrejött szerződés alapján a társaság üzemeltette az önkormányzat tulajdonában lévő parkolóhelyeket. A parkolási díjak beszedéséből, a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel az önkormányzatot illette, de a bevételeket a kft. szedte be és számolta el. A város önkormányzatánál évente döntöttek arról, hogy kik részesüljenek ingyenesen éves parkolóbérletben. Ezen személyek listáját 2008-tól K. Gábor kabinetvezető állította össze. A neveket vezetői értekezleten hagyták jóvá, majd a kabinetvezető a főjegyző utasítására eljuttatta a közlekedési cég vezetőjének.

A listákat a címzetes főjegyző, M. Ervin és S. László alpolgármester írta alá azzal, hogy a Szegedi Közlekedési Kft.-től kérték a parkolóbérletek kiadását,

amelyek végül a kabinetvezető révén jutottak el évente a 65 érintetthez. Így a közgyűlés tagjaihoz, a térség országgyűlési képviselőihez, a díszpolgárokhoz, valamint a rendőrség és ügyészség vezetőihez. Ez utóbbi a perben nem zavarta a vádhatóságot.

Összesen 40 milliós kár?

Az első fokon eljáró Gyulai Járásbíróság szerint a vádlottak az érintett időszakban – jogszabályi háttér hiányában – nem voltak jogosultak arra, hogy ingyenesen igényeljenek vagy juttassanak másoknak parkolóbérleteket. A társaság az érintett időszakban, 2008 és 2012 között összesen 307 darab bérletet adott ki ingyenesen. A hat vádlott – áll az első fokú ítéletben – hűtlen kezelést követett el, s ezzel összesen 40 millió forintos kárt okozott a szegedi önkormányzatnak. Ezért a hat vádlott mindegyikét, a közlekedési cég volt vezetőit, a főjegyzőt, a volt alpolgármestert és a kabinetvezetőt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az első fokon eljáró bíróság. Ezt enyhítette a Gyulai Törvényszék tavaly januárban pénzbüntetésre.

Az ügy érdemi részének szempontjából nem lényeges eljárási hibák miatt kellett megismételni a Gyulai Törvényszék előtt 2020 elején, másodfokon lezajló pert. Akkor is és most is a vádlottak védői ízekre szedték mind a vádiratot, mind a Gyulai Járásbíróságon született első fokú ítéletet. Akkor egyebek között a védelem részéről elhangzott, hogy

az első fokon hozott ítéletet és annak indoklását „ügyészségi szöveggyűjteménynek” nevezték, amely még központozását tekintve is megegyezett a vádirattal.

Az egyik védő szerint az ítéletben „nem végzett önálló mérlegelést az első fokú bíróság, és teljesen alávetette magát az ügyészségnek”. De elhangzott az is, hogy a megállapított „első fokú ítélet egyetlen terméke a büntetés kiszabása volt, mert az már mégsem ügyészi feladat”.

Polt Péter és a tisztességes eljárás követelményei

A megismételt másodfokú büntetőperben Bálint Gábor ügyvéd Polt Péter legfőbb ügyész 2015. márciusi, a parlamentben azonnali kérdésre elhangzott válaszát idézte a bíróságon. Polt az állította, az Alkotmánybíróság által megállapított tisztességes eljárás fogalomkörébe nem fér bele, hogy potenciális gyanúsítottakat igazmondási kötelezettségük mellett tanúként hallgatnak meg, iratokat, dokumentumokat kérnek be tőlük, majd meggyanúsítják őket. Ahogy ez történt ügyfeleivel, M. Ervin volt címzetes főjegyzővel és K. Gábor kabinetfőnökkel.

A védelem a kedvezményes és ingyenes parkolóbérletekkel kapcsolatban egy 1994-es törvényre, egy pécsi jogászprofesszornak az ügyben született szakvéleményére és a szokásjogra hivatkozott, valamint arra, hogy a váddal szemben semmilyen kárt nem okoztak ezzel Szeged városának. A több mint egy évtizedre visszanyúló ügy szálai egy parkolóbérlet-hamisításig vezetnek vissza, amelynek oldalvízén került felszínre. Ám 2011-ben és 2012-ben sem az eljáró Szegedi Katonai Ügyészség, sem a szegedi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Csongrád Megyei Kormányhivatal nem talált semmi kivetnivalót az ügy kapcsán.

A védelem részéről korábban Kádár András, most Bálint Gábor hívta fel arra a bíróság figyelmét, ha a volt címzetes főjegyző nem szolgáltatott volna adatot a nyomozóhatóságnak, akkor nem lett volna büntetőper és senki nem került volna a vádlottak padjára.

Nem volt jogszabályi háttér

A megismételt másodfokú eljárásban a Gyulai Törvényszék Tatai Mónika vezette tanácsa részben megváltoztatta a védelem által élesen bírált első fokú, a Gyulai Járásbíróság által hozott végzést. A felfüggesztett börtönbüntetést minden esetben pénzbüntetésre változtatta. Ez azt is jelenti, hogy elutasította a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség súlyosbítási indítványát. Egyben a Gyulai Törvényszék megerősítette, nem volt jogszabályi háttere a parkolóbérletek ingyenes juttatásának. Nyomatékosította azt is, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. nem önkormányzati intézmény és nem költségvetési szerv, hanem gazdasági társaság, így nem adhatott volna önkormányzati és országgyűlési képviselőknek, díszpolgároknak és más hatóságok vezetőinek parkolóbérletet,

ekként pedig a hűtlen kezelés törvényi tényállásának minden eleme megvalósult.

Emellett ez a gazdasági társaság részéről üzleti ajándéknak nem minősíthető.

Indoklásában Tatai Mónika kitért arra is, hogy a nyomozóhatóság – szemben a védelem érvelésével – helyesen járt el, amikor több későbbi gyanúsítottat és vádlottat elsőként tanúként hallgatott meg. Indoklása szerint az eljárás azon szakaszában az érintettek még nem minősülhettek potenciális gyanúsítottaknak – noha később kétségkívül azok lettek.

Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a Gyulai Törvényszék a jelentős időmúlást, s hogy a vádlottak hosszú ideje állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Ezért 1,5 és 2,25 millió forintos pénzbírságot szabott ki jogerős ítéletében a vádlottakra. A megismételt másodfokú tárgyalás két napján a vádlottak egyike sem vett részt, ügyvédeik képviselték őket.

(Címlapképünkön a szegedi városháza)

Neked ajánljuk