Szembement a NER-rel a fideszes testület: Fonyód nem adja a Balaton-partot az államnak

Kis-Magyarország

Hiába jelent már meg így a Magyar Közlönyben, a fonyódi önkormányzat nem adja állami tulajdonba az Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres szabadstrandot.

Biztosra vették

A 8 fős fonyódi képviselő-testület összetételét figyelembe véve (a polgármesterrel együtt hét fideszes, valamint egy képviselő a Helyi Összefogás Egyesület színeiben) biztosra mehettek a Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás fogalmazói, amikor azt írták: a településnek a fonyódligeti ingatlant a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez "közeli", Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány számára át kell adni, amiért cserébe más ingatlanokat kap a város. A témát először napvilágra hozó 24.hu-nak nemrég az alapítvány képviselője is az ingatlancserét biztosra véve úgy nyilatkozott: le kívánják zárni az eddig bárki által látogatható Balaton-partot a gyerekek biztonsága érdekében.

Egyhangú nem

A hír élénk civil tiltakozást váltott ki Fonyódon. Néhány hete több száz fős demonstrációt tartottak az ominózus Balaton-parti részen, aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy a szabadstrand ne kerüljön állami tulajdonba, ne lehessen lezárni, hanem maradjon meg a köz számára, majd Németh Helga (aki egyébként polgármesternek indul a június 9-i önkormányzati választáson) 5 kérdésből álló helyi népszavazási kezdeményezést is benyújtott ugyanerről. Az öt kérdés mindegyikét elutasította a helyi választási irodát vezető jegyző, arra hivatkozva, hogy a kérdések nem egyértelműek. Németh Helga azonban nem adta fel: újabb 14 kérdést nyújtott be, melyek ezúttal már a helyi választási bizottság asztalán landoltak, s a döntésre biztosított 30 napos határidő április 20-án jár le. A civilek egyébként az aláírásgyűjtő ívükön képviselő-testületi ülés és lakossági fórum összehívását is követelték.

Ilyen előzmények után vette napirendre az ingatlancserét a fonyódi képviselő-testület csütörtökön, úgy, hogy az ülés időpontja és napirendi listája csak szerdán került nyilvánosságra. A Balaton-parti másfél kilométer ingyenes átadását három állami ingatlan fejében két szakbizottság is javasolta, ezért is volt meglepő azután a csütörtöki szavazás eredménye. (A képviselő-testület döntéséről a Népszava is beszámolt.)

 
Ezt üzenték a fonyódligeti partszakasz mellett demonstrálók a helyi képviselő-testületnek korábban
Forrás: Németh Helga Facebook
 

„Először is ami talán soha nem fordult elő Fonyódon, ilyen fontos téma esetében bizonyosan nem: Hidvégi József polgármester nem jelent meg az ülésen, sőt, a jegyző sem – részletezte az ülésen történteket a Narancs.hu-nak csütörtök este Németh Helga. – Azok a fideszes képviselők, akik hozzászóltak a témához, remegő hangon mondták: számukra ez érzelmi kérdés, nem tudnának a választóik szemébe nézni, ha most igennel szavaznának. Vagyis még jól is jött nekünk, hogy közelednek a választások, melyen egyébként a most távolmaradó Hidvégi József polgármester már nem indul. Így, hogy egyik napról a másikra tették közzé az ülés időpontját, sokan nem tudtak eljönni, de azért voltunk jó néhányan a tiltakozó civilek közül. A szavazásnál mind a hat jelen lévő képviselő nemet mondott. Nagy győzelemnek gondoljuk ezt a döntést, annak igazolásául, hogy van keresnivalónk még a NER-rel szemben is, de bele kell állni, csinálni kell.”

 
Demonstrálók a fonyódligeti Balaton-parton, jobbra az Erzsébet-tábor épületei
Forrás. Németh Helga Facebook
 

14 népszavazási kérdés

Németh Helga elárulta: a helyi népszavazási kezdeményezésüktől ezek után sem állnak el, kíváncsian várják a helyi választási bizottság döntését. „Azért is tartjuk fontosnak, hogy tartsuk meg a referendumot, mert azzal lehetne hosszú távra is garantálni: sem a jelenlegi testület nem gondolhatja meg magát a választások után, sem a következőknek ne juthasson eszébe a Balaton-part odadobása, az a másfél kilométer maradjon a közé!”

A civilek szószólója szerint

a szabadstrand átadása és lezárása párthovatartozás nélkül háborított fel sokakat Fonyódon, tehát a fideszes érzelműeknek sem tetszett

– a kormánypárti képviselők nyilván ezt is átgondolták. Az is a civileket segítette, hogy a Magyar Közlönyben idő előtt, már a múlt év végén megjelent az állami tulajdonba vétel ténye, még mielőtt a fonyódi testület döntést hozott volna, vagyis időben tudtak reagálni, tiltakozni. A törvénymódosítás szövege szerint egyébként az állam, miután a tulajdonába került volna a másfél kilométernyi, Erzsébet-tábor előtti partszakasz, azt átadta volna a táborokat működtető alapítványnak, azzal, hogy „az ingatlant az alapítvány határozatlan ideig nem idegenítheti el.”

S ez a határozatlan idő ki tudja meddig, leginkább milyen rövid ideig tartott volna…

(Címlapképünkön: Gyerekek sárkányhajóznak a Balatonon a fonyódligeti Erzsébet-táborban. Fotó: MTI Fotó: Varga György)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.