Szembement a NER-rel a fideszes testület: Fonyód nem adja a Balaton-partot az államnak

Kis-Magyarország

Hiába jelent már meg így a Magyar Közlönyben, a fonyódi önkormányzat nem adja állami tulajdonba az Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres szabadstrandot.

Biztosra vették

A 8 fős fonyódi képviselő-testület összetételét figyelembe véve (a polgármesterrel együtt hét fideszes, valamint egy képviselő a Helyi Összefogás Egyesület színeiben) biztosra mehettek a Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás fogalmazói, amikor azt írták: a településnek a fonyódligeti ingatlant a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez "közeli", Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány számára át kell adni, amiért cserébe más ingatlanokat kap a város. A témát először napvilágra hozó 24.hu-nak nemrég az alapítvány képviselője is az ingatlancserét biztosra véve úgy nyilatkozott: le kívánják zárni az eddig bárki által látogatható Balaton-partot a gyerekek biztonsága érdekében.

Egyhangú nem

A hír élénk civil tiltakozást váltott ki Fonyódon. Néhány hete több száz fős demonstrációt tartottak az ominózus Balaton-parti részen, aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy a szabadstrand ne kerüljön állami tulajdonba, ne lehessen lezárni, hanem maradjon meg a köz számára, majd Németh Helga (aki egyébként polgármesternek indul a június 9-i önkormányzati választáson) 5 kérdésből álló helyi népszavazási kezdeményezést is benyújtott ugyanerről. Az öt kérdés mindegyikét elutasította a helyi választási irodát vezető jegyző, arra hivatkozva, hogy a kérdések nem egyértelműek. Németh Helga azonban nem adta fel: újabb 14 kérdést nyújtott be, melyek ezúttal már a helyi választási bizottság asztalán landoltak, s a döntésre biztosított 30 napos határidő április 20-án jár le. A civilek egyébként az aláírásgyűjtő ívükön képviselő-testületi ülés és lakossági fórum összehívását is követelték.

Ilyen előzmények után vette napirendre az ingatlancserét a fonyódi képviselő-testület csütörtökön, úgy, hogy az ülés időpontja és napirendi listája csak szerdán került nyilvánosságra. A Balaton-parti másfél kilométer ingyenes átadását három állami ingatlan fejében két szakbizottság is javasolta, ezért is volt meglepő azután a csütörtöki szavazás eredménye. (A képviselő-testület döntéséről a Népszava is beszámolt.)

 
Ezt üzenték a fonyódligeti partszakasz mellett demonstrálók a helyi képviselő-testületnek korábban
Forrás: Németh Helga Facebook
 

„Először is ami talán soha nem fordult elő Fonyódon, ilyen fontos téma esetében bizonyosan nem: Hidvégi József polgármester nem jelent meg az ülésen, sőt, a jegyző sem – részletezte az ülésen történteket a Narancs.hu-nak csütörtök este Németh Helga. – Azok a fideszes képviselők, akik hozzászóltak a témához, remegő hangon mondták: számukra ez érzelmi kérdés, nem tudnának a választóik szemébe nézni, ha most igennel szavaznának. Vagyis még jól is jött nekünk, hogy közelednek a választások, melyen egyébként a most távolmaradó Hidvégi József polgármester már nem indul. Így, hogy egyik napról a másikra tették közzé az ülés időpontját, sokan nem tudtak eljönni, de azért voltunk jó néhányan a tiltakozó civilek közül. A szavazásnál mind a hat jelen lévő képviselő nemet mondott. Nagy győzelemnek gondoljuk ezt a döntést, annak igazolásául, hogy van keresnivalónk még a NER-rel szemben is, de bele kell állni, csinálni kell.”

 
Demonstrálók a fonyódligeti Balaton-parton, jobbra az Erzsébet-tábor épületei
Forrás. Németh Helga Facebook
 

14 népszavazási kérdés

Németh Helga elárulta: a helyi népszavazási kezdeményezésüktől ezek után sem állnak el, kíváncsian várják a helyi választási bizottság döntését. „Azért is tartjuk fontosnak, hogy tartsuk meg a referendumot, mert azzal lehetne hosszú távra is garantálni: sem a jelenlegi testület nem gondolhatja meg magát a választások után, sem a következőknek ne juthasson eszébe a Balaton-part odadobása, az a másfél kilométer maradjon a közé!”

A civilek szószólója szerint

a szabadstrand átadása és lezárása párthovatartozás nélkül háborított fel sokakat Fonyódon, tehát a fideszes érzelműeknek sem tetszett

– a kormánypárti képviselők nyilván ezt is átgondolták. Az is a civileket segítette, hogy a Magyar Közlönyben idő előtt, már a múlt év végén megjelent az állami tulajdonba vétel ténye, még mielőtt a fonyódi testület döntést hozott volna, vagyis időben tudtak reagálni, tiltakozni. A törvénymódosítás szövege szerint egyébként az állam, miután a tulajdonába került volna a másfél kilométernyi, Erzsébet-tábor előtti partszakasz, azt átadta volna a táborokat működtető alapítványnak, azzal, hogy „az ingatlant az alapítvány határozatlan ideig nem idegenítheti el.”

S ez a határozatlan idő ki tudja meddig, leginkább milyen rövid ideig tartott volna…

(Címlapképünkön: Gyerekek sárkányhajóznak a Balatonon a fonyódligeti Erzsébet-táborban. Fotó: MTI Fotó: Varga György)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.