Szembement a NER-rel a fideszes testület: Fonyód nem adja a Balaton-partot az államnak

Kis-Magyarország

Hiába jelent már meg így a Magyar Közlönyben, a fonyódi önkormányzat nem adja állami tulajdonba az Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres szabadstrandot.

Biztosra vették

A 8 fős fonyódi képviselő-testület összetételét figyelembe véve (a polgármesterrel együtt hét fideszes, valamint egy képviselő a Helyi Összefogás Egyesület színeiben) biztosra mehettek a Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás fogalmazói, amikor azt írták: a településnek a fonyódligeti ingatlant a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez "közeli", Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány számára át kell adni, amiért cserébe más ingatlanokat kap a város. A témát először napvilágra hozó 24.hu-nak nemrég az alapítvány képviselője is az ingatlancserét biztosra véve úgy nyilatkozott: le kívánják zárni az eddig bárki által látogatható Balaton-partot a gyerekek biztonsága érdekében.

Egyhangú nem

A hír élénk civil tiltakozást váltott ki Fonyódon. Néhány hete több száz fős demonstrációt tartottak az ominózus Balaton-parti részen, aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy a szabadstrand ne kerüljön állami tulajdonba, ne lehessen lezárni, hanem maradjon meg a köz számára, majd Németh Helga (aki egyébként polgármesternek indul a június 9-i önkormányzati választáson) 5 kérdésből álló helyi népszavazási kezdeményezést is benyújtott ugyanerről. Az öt kérdés mindegyikét elutasította a helyi választási irodát vezető jegyző, arra hivatkozva, hogy a kérdések nem egyértelműek. Németh Helga azonban nem adta fel: újabb 14 kérdést nyújtott be, melyek ezúttal már a helyi választási bizottság asztalán landoltak, s a döntésre biztosított 30 napos határidő április 20-án jár le. A civilek egyébként az aláírásgyűjtő ívükön képviselő-testületi ülés és lakossági fórum összehívását is követelték.

Ilyen előzmények után vette napirendre az ingatlancserét a fonyódi képviselő-testület csütörtökön, úgy, hogy az ülés időpontja és napirendi listája csak szerdán került nyilvánosságra. A Balaton-parti másfél kilométer ingyenes átadását három állami ingatlan fejében két szakbizottság is javasolta, ezért is volt meglepő azután a csütörtöki szavazás eredménye. (A képviselő-testület döntéséről a Népszava is beszámolt.)

 
Ezt üzenték a fonyódligeti partszakasz mellett demonstrálók a helyi képviselő-testületnek korábban
Forrás: Németh Helga Facebook
 

„Először is ami talán soha nem fordult elő Fonyódon, ilyen fontos téma esetében bizonyosan nem: Hidvégi József polgármester nem jelent meg az ülésen, sőt, a jegyző sem – részletezte az ülésen történteket a Narancs.hu-nak csütörtök este Németh Helga. – Azok a fideszes képviselők, akik hozzászóltak a témához, remegő hangon mondták: számukra ez érzelmi kérdés, nem tudnának a választóik szemébe nézni, ha most igennel szavaznának. Vagyis még jól is jött nekünk, hogy közelednek a választások, melyen egyébként a most távolmaradó Hidvégi József polgármester már nem indul. Így, hogy egyik napról a másikra tették közzé az ülés időpontját, sokan nem tudtak eljönni, de azért voltunk jó néhányan a tiltakozó civilek közül. A szavazásnál mind a hat jelen lévő képviselő nemet mondott. Nagy győzelemnek gondoljuk ezt a döntést, annak igazolásául, hogy van keresnivalónk még a NER-rel szemben is, de bele kell állni, csinálni kell.”

 
Demonstrálók a fonyódligeti Balaton-parton, jobbra az Erzsébet-tábor épületei
Forrás. Németh Helga Facebook
 

14 népszavazási kérdés

Németh Helga elárulta: a helyi népszavazási kezdeményezésüktől ezek után sem állnak el, kíváncsian várják a helyi választási bizottság döntését. „Azért is tartjuk fontosnak, hogy tartsuk meg a referendumot, mert azzal lehetne hosszú távra is garantálni: sem a jelenlegi testület nem gondolhatja meg magát a választások után, sem a következőknek ne juthasson eszébe a Balaton-part odadobása, az a másfél kilométer maradjon a közé!”

A civilek szószólója szerint

a szabadstrand átadása és lezárása párthovatartozás nélkül háborított fel sokakat Fonyódon, tehát a fideszes érzelműeknek sem tetszett

– a kormánypárti képviselők nyilván ezt is átgondolták. Az is a civileket segítette, hogy a Magyar Közlönyben idő előtt, már a múlt év végén megjelent az állami tulajdonba vétel ténye, még mielőtt a fonyódi testület döntést hozott volna, vagyis időben tudtak reagálni, tiltakozni. A törvénymódosítás szövege szerint egyébként az állam, miután a tulajdonába került volna a másfél kilométernyi, Erzsébet-tábor előtti partszakasz, azt átadta volna a táborokat működtető alapítványnak, azzal, hogy „az ingatlant az alapítvány határozatlan ideig nem idegenítheti el.”

S ez a határozatlan idő ki tudja meddig, leginkább milyen rövid ideig tartott volna…

(Címlapképünkön: Gyerekek sárkányhajóznak a Balatonon a fonyódligeti Erzsébet-táborban. Fotó: MTI Fotó: Varga György)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.