Ha a befolyással való üzérkedés kísérletének törvényi tényállását nem is valósítja meg, de az általunk megkérdezett ügyvédek és alkotmányjogász szerint minimum politikai nyomásgyakorlásként értékelhető az a február 16-án, a Fidesz parlamenti képviselőcsoport fejlécével keltezett levél, amelyet Simonka György, immár a vádlottak padján ülő kormánypárti képviselő írt a dél-békési polgármestereknek. Az egyik lapunk által megkérdezett jogász egy másik szempontra hívta fel a Narancs.hu figyelmét. Meglátása szerint érdemes összevetni a levél tartalmát az Országgyűlésről szóló 2012. évi törvény összeférhetetlenségi passzusával, amely kimondja: „az országgyűlési képviselő nem hivatkozhat szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére”.
A meglehetősen nyakatekert stílusban és egy, lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint „óvatosan” megírt levélben szándéka szerint Simonka egy függőben maradt kérdésben siet a dél-békési polgármesterek segítségére. Ennek lényege, hogy a sok hátránnyal küzdő településeknek Simonka szerint nem kistérségi területfejlesztési menedzserre van szüksége az EU új, hétéves fejlesztési ciklusában, hanem másra. Ahogy a fideszes politikus fogalmaz, egy „lehetséges alternatívát” ajánl. Meglátása szerint
„a Dél-Békés Jövőjéért Szövetség minden formában, teljes kapacitásával, tapasztalatával tudja és kívánja segíteni az Önök elképzeléseit
a területfejlesztési beruházások, projektek előkészítésének és operatív megvalósításának teljes szegmensében (sic!)”. Magyarán: a 2021 és 2027 között Brüsszel által kiírt fejlesztési pályázatokra ez a szervezet megírná, kidolgozná és menedzselné az összes térségbeli település önkormányzatának minden projektjét.
A fideszes képviselő azt is írja, ez a területfejlesztési menedzsment a korábbiakhoz hasonlóan sikerdíjas lenne, mert az itteni önkormányzatok likviditása nem engedi meg, hogy megfinanszírozzák az előkészítés költségeit. Ugyanakkor a levél a sikerdíj mértékéről nem ír semmit. Arról viszont igen, hogy a levélben saját térsége összes polgármesterének azt a Dél-Békés Jövőjéért Szövetséget ajánlja, amely szervezetnek ő az elnöke.
Ez jelentheti a képviselői összeférhetetlenséget.
Az Európai Unió most kezdődött új fejlesztési ciklusában, szerencsés esetben, összességében akár 10 milliárd forintot meghaladó forrás segítheti a sok hátránnyal küzdő térség remélt felzárkózását. Innen nézve többen már nem csak egyszerű politikai gesztusnak és a térség parlamenti képviselőjének segítő szándékát látják abban, hogy a források lehívásával és a projektek koordinálásával éppen arra a szervezetre akarja felhívni a figyelmet, amelynek ő az elnöke. A legtöbb jogász ezt az alakzatot politikai nyomásgyakorlásként jellemezte lapunk kérdésére.
A polgármesternek nem kérnek Simonkából
Simonka megkérdőjelezhető vezetési módszerei, botrányai és büntetőügye nem maradt következmény nélkül. Nem csak kétes értékű országos ismertségre tett szert, de helyben megosztotta a Fideszt és ellehetetlenítette a térségi együttműködést is. Jól jelzi mindezt, hogy az országgyűlési választókerületéhez tartozó mezőkovácsházi kistérség polgármestereinek jó része az elmúlt nyáron hivatalos ülésen lázadt fel ellene, egy helyi Fidesz-szervezet pedig még tavaly augusztusban a párt alapszabályára hivatkozva Simonka kizárását kezdeményezte a pártból. Viszonossági alapon ő is hasonló kezdeményezéssel élt. (A Fidesz Békés megyei választmánya e kezdeményezést „taktikusan” jegelte, és az ilyenkor szokásos eljárásrend előírásai ellenére sem tesznek semmit.) A megbomlott egységet jól jelzi, hogy mostani levelével szemben dél-békési polgármesterek sora vállalta, hogy névvel nyilatkozik lapunknak arról, miért gondolják aggályosnak a térség kormánypárti parlamenti képviselője levelét és miért nem foglalkoznak az abban foglaltakkal.
„Nagyon köszönjük, de ahogy eddig, ezt követően sem kérünk segítséget pályázatainkkal összefüggésben Simonka Györgytől. Megoldjuk ezeket más szereplők bevonásával, más módon” – mondta a Narancs.hu-nak Sódarné Varga Gyöngyi magyarbánhegyesi polgármester, aki az elmúlt években többször ütközött a kormánypárti politikussal. „Megkaptam, láttam és olvastam, de nem veszek tudomást erről a levélről. Ahogy a képviselő úr velem, úgy én sem keresem vele a kapcsolatot” – nyilatkozta Kraller József medgyesegyházi polgármester. Ami normális esetben elképesztő volna, mert nem csak ugyanabban a térségben politizálnak, hanem ugyanabban a pártban is. Kraller 2019 őszén a Fidesz színeiben lett a dinnyéjéről híres dél-békési kisváros első embere. Szerinte nincs szükség a konfliktusra, de ehhez az is kell, hogy ne legyenek gyakorlatilag semmilyen kapcsolatban egymással. „A pályázatírást megoldjuk más formában” – mondta Kraller. Végül Simonka büntetőperére utalva megjegyezte: „Egye meg a képviselő úr azt, amit főzött.” (Mint arról többször beszámoltunk, Simonkát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszék előtt folyó perben.)
„Nem foglalkozom semmivel, ami Simonka Györgytől érkezik” – magyarázta Vajda Norbert exjobbikos, immár független végegyházi polgármester, hogy elsőre miért nem értette a képviselői levéllel kapcsolatos érdeklődésünket. Nem sokkal később visszahívott, és elmondta, a jegyzőtől tudta meg, hogy valóban érkezett ilyen levél hozzájuk. Kiderült, el sem olvassa térsége országgyűlési képviselőjének leveleit. Ez abból fakad, hogy olyan erős fenntartásai vannak a fideszes parlamenti képviselővel szemben, ami lehetetlenné teszi az együttműködést. Vajda elmondta, igazából arra sem emlékszik, mikor találkozott legutóbb Simonkával, de legalább három-négy hónapja biztosan nem. Megjegyezte, ebben közrejátszik, hogy a kormánypárti honatya nagyon kevés rendezvényen vesz részt, a polgármesterek többségét nem keresi. A végegyházi polgármester végül elmondta, már megvan az a pályázatíró cég, amellyel az elkövetkezendő években együtt fognak dolgozni.
Az EU-s pályázatok nem ismerik a sikerdíjat
„A Simonka György által írt levélben szereplő „sikerdíj” kapcsán annyit érdemes megjegyezni, hogy a 272/2014-es kormányrendelet szabályozza az EU társfinanszírozásában megvalósuló pályázatokat. Az ennek keretében elszámolható költségek körébe a képviselő úr által leírt sikerdíj nem tartozik bele” – mondta érdeklődésünkre Galló Ferenc pályázatíró. Galló sokáig Simonka mellett dolgozott, de amikor az ügyészség meggyanúsította a kormánypárti parlamenti képviselőt, akkor Galló azt javasolta neki, hogy mondjon le mandátumáról. Útjaik ekkor, ha nem is békésen, elváltak. A pályázatíró arra is felhívta a figyelmet, hogy Simonka leveléből nem derül ki a sikerdíj százalékos mértéke. „A piaci szereplők a vállalkozásoknak elkészített pályázatoknál az elnyert pályázati összeg 5-10 százaléka közötti díjazásért dolgoznak” – jegyezte meg Galló. Emlékeztetett, ha csak a 2014-2020-as pályázati ciklust nézzük, akkor a képviselő szülőfaluja, az alig 300 lelkes Pusztaottlaka település által elnyert mintegy 2,8 milliárd forint támogatás esetében csak a minimális, 5 százalékos sikerdíjjal számolva 140 millió forintos összeg jönne ki. Ám itt sok, Pusztaottlakánál nagyobb településről van egyszerre szó.
„Ezt az összeget, gondolom, jól tudná hasznosítani a Simonka és az általa vezetett szervezet. Láthattuk ezt már akár a Magyar Termés TÉSZ, vagy a Paprikakertész TÉSZ esetében”
– mondta kritikai éllel a folyó büntetőperre utalva Galló Ferenc. Pikánsnak nevezte, hogy egy kormánypárti képviselő a saját maga által elnökölt szervezetet ajánl az önkormányzatoknak erre a feladatra.
Hozzátette azt is, úgy tudja, a Dél-Békés Jövőjéért Szövetség egyesületi formában működik, és a 2020-as évben nem sikerült közgyűlést tartania. A szervezetnek a pályázatírás és menedzsment területén referenciája nincs. „De ismerve Simonkát, mindez nem zavarja abban, hogy ilyen zagyva, nehezen értelmezhető leveleket írjon, és pályázati ajánlatot tegyen, hiszen ehhez is ért” – fogalmazott a szakember.
Ellentámadásba megy át
A képviselői összeférhetetlenséget feszegető, egyben politikai nyomásgyakorlásnak beillő sorokat az az országgyűlési képviselő írta, aki levelének megírásakor mentelmi joga újbóli felfüggesztésére várt, mert durván befolyásolni akarta az ellene folyó büntetőeljárást. (A parlament február 22-én másodjára is felfüggesztette Simonka mentelmi jogát, noha a fideszes képviselő ennek ellenkezőjére kérte a mentelmi bizottságot.)
A büntetőper pedig azért zajlik ellene, mert a vád szerint európai uniós és hazai költségvetési pénzeket csaltak el. A kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot.
Friss Facebook-bejegyzésében ezen is túlmegy Simonka. Egyrészt nem vonja vissza, hogy a saját maga elnökölte civil szervezetet ajánlja térsége polgármestereinek EU-s pályázati koordinációra. Másrészt mindazon településeket, amelyek más pályázatírót választanak, a Békés Megyei Közgyűlés teljes vezetését és a mögöttük álló pályázatíró csapatot támadja. Méghozzá azzal, hogy sokkal drágábban, előre kérve a pénzt, saját zsebükre, hatalmas haszonnal dolgozva végeznék a feladatot és csak fele akkora forrást ígérnek, mint amennyi Dél-Békésnek járna. Ezt azonban egyetlen érvvel, vagy ellenőrizhető adattal sem támasztja alá.
26 ezres köztartozás
Érdekes megállapítást tehetünk, ha elolvassuk az Országgyűlésről szóló 2012-es törvényt, s újfent átnézzük Simonka vagyonnyilatkozatait, különös tekintettel a legutóbbira, amely a 2020-as évről ad számot. Az idézett törvény 88. paragrafus b) bekezdése alapján: „Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi."
Az elmúlt évről számot adó vagyonnyilatkozatában Simonka továbbra is jövedelemmel és gyakorlatilag ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkező képviselőként tűnik fel. Azonban a dokumentum 10. oldalán 26 ezer forintos köztartozást tüntet fel. Azt nem tudni, hogy adó-, vám- vagy illetéktartozásról, netán tb-járulékról van-e szó, és az összeg önmagában nevetségesen alacsony. Mégis mindez ellentétben látszik lenni az ezt szabályozó törvénnyel. Ugyanakkor az is lehetséges, bár nem túl életszerű, a jelentéktelen összeg kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt vagy haladékot kapott Simonka.
