Ahogy arról már a történtek idején és nemrégiben is beszámoltunk, az orosházi képviselő-testület tavaly májusi ülésén arról folyt a vita, miért nincs közvetítés a testületi ülésekről. Amikor Bodóczi András (Közösen Orosházáért) ellenzéki képviselő arról szóló javaslatát, hogy legyenek közvetítések, a fideszes többség leszavazta, a hallgatóság soraiból felállt Sárközi Zoltán helyi aktivista, a Biztonságos Orosházáért Facebook-csoport adminisztrátora és azt kérdezte: Miért? Ezt többször hangosan megismételte. Az ülést vezető Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester többször a kérdezők értésére adta, hogy a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerint ennél a pontnál nem szólhatnak hozzá az üléshez. Amikor pedig az így kialakult vita nyomán nem jutottak dűlőre, a városvezető idegilenesen berekesztette az ülést. Nemsokára két rendőr jelent meg, akik igazoltatták Sárközit, az eközben folyó beszélgetésbe bekapcsolódott Burai Mihály jegyző is. Az aktivista állítása szerint Burai azt mondta, nem történt intézkedésre okot adó körülmény, tőle visszajöhet Sárközi az ülés folytatására. Ám ehhez utóbb a fideszes polgármester nem járult hozzá, s ezt az aktivista tiszteletben tartotta.
A történtekből mégis rendőrségi ügy lett – az aktivista szerint politikai okokból –, méghozzá annak ellenére, hogy Sárközi azt mondta korábban a Narancs.hu-nak, a hatóság emberei szóban azt közölték vele, nem lesz eljárás. Ezt a mostani tárgyaláson azzal magyarázta, hogy korábbi Facebook-csoportjában keményen bírálták az orosházi közbiztonsági helyzetet, és ezen keresztül a város fideszes vezetőit. „A 26 ezres város ötöde, csaknem 6 ezer ember ennek a csoportnak a tagja volt mindaddig, míg az üzemeltető ideiglenesen le nem tiltotta az oldalt. Bíráló megjegyzéseink csípték a fideszes városvezetők szemét” – mondta a tárgyaláson Sárközi Zoltán.
Február végén a Békéscsabai Járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzést az ügyben. E szerint a garázdaság megtörtént, s ezért 10 ezer forintos pénzbírsággal sújtották az aktivistát. „A beszerzett bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont személy elkövette a garázdaság szabálysértést, miszerint, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el”. Ilyen esetekben a pénzbüntetés legfelső határa 300 ezer forint.
Sárközi Zoltán mindezt nem fogadta el: tárgyalást kért, hogy bebizonyítsa, hogy szerinte nem történt garázdaság. Az orosházi aktivista érdekeit a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte. Úgy érveltek, hogy ebben az esetben nem történt meg a szabálysértés, nem volt kihívóan közösségellenes az aktivista, aki a szólásszabadság jogával élve kérdezett. S ha válaszoltak volna neki az egyszerű kérdésre, akkor nem is került volna sor a közjátékra. A TASZ-os ifj. Csűri Gábor hozzátette, a testületi szmsz alapján a polgármesternek az adott esetben a teremből kivezetést kellett volna kellett volna kilátásba helyeznie, majd ha ez nem történik meg, akkor arra felhívni a figyelmet, hogy mindez szabálysértési ügyhöz vezethet. Ám semmilyen ilyen ismertetés vagy felszólítás nem hangzott el. (Arról nem beszélve: nem ismerni példát, hogy hasonló esetben bármely testületi ülés végül oda vezetett volna, hogy megvalósultnak látják a garázdaság szabálysértését a közbeszólóval szemben.)
Az ügyvéd két példával próbálta alátámasztani, hogy az orosházi esetben miért nem ál meg a garázdaság szabálysértése. Megemlítette a 2007-ben Orbán Viktor vezetésével a Kossuth téren a fideszes parlamenti képviselők általi kordonbontást. Akkor a felmentő ítéletében a bíróság úgy ítélte meg, hogy mindez nem volt a társadalomra veszélyes cselekedet. „Ha az nem volt az, akkor az orosházi eset mitől volna az?” – kérdezte. Majd a fővárosi Szabadság téren lévő szovjet hősi emlékművet lemosható festékkel megdobáló fiatalok ügyéről szólt. Ez az ügy végül az Alkotmánybíróságig jutott, s igaz, hogy itt megállapították a szabálysértést, ám a szólásszabadság védelme a tulajdonjoggal állt szemben, amiről az orosházi esetben szó sincs. (Az akkori alkotmánybírósági határozattal szemben Pokol Béla alkotmányjogász fogalmazott meg különvéleményt, amely szerint nem történt szabálysértés.)
„Voltak olyan tanúk, akik provokatívnak jellemezték Önt” – mondta a bírósági titkár Sárközi Zoltánnak. „Egy egyszerű kérdés lehet provokáció?” – kérdezett vissza Sárközi. Szerinte a tanúként meghallgatott orosházi fideszes képviselők szóhasználatában és szófordulatában olyan, egymásra kísértetiesen hasonlító vallomásokat tettek, amely megítélése alapján nem életszerű és azt feltételezi, mintha összebeszéltek volna.
A korábbi, tárgyalás nélkül meghozott végzést a bíróság végül nem bírálta felül. Mindezt egyrészt azzal indokolta, hogy a tárgyaláson bejátszott rövid videón látszik, Sárközi kérdez elsőként, amikor még nincs nagy hangzavar az ülésteremben. Másrészt az aktivista nem hajlandó kimenni a teremből, emellett több felszólításra ülve és tegezve válaszolt, ami a véleménynyilvánítás egy formája. Sárközi egyébként nem használt trágár kifejezéseket az ülésteremben; a polgármester értésére adta, hogy nem hagyja el a termet, a végén pedig azt mondta Dávid Zoltánnak: „Vezess ki!”
Sárközi Zoltán és védője nem fogadta el a Békéscsabai Járásbíróság döntését, így az eset hamarosan a Gyulai Törvényszék elé kerül.
(Címlapképünkön: az orosházi polgármesteri hivatal. Forrás: oroshaza.hu)
