Tovább folytatódik az orosházi aktivista ügye, akit egy kérdése miatt garázdának mondott ki a bíróság

Kis-Magyarország

Sárközi Zoltán csupán azt kérdezte egy képviselő-testületi ülésen: Miért? Először meghallgatás nélkül mondta ki garázdának a Békéscsabai Járásbíróság, most tárgyaláson is. Az aktivista fellebbez, így az eset hamarosan a Gyulai Törvényszék elé kerül.

Ahogy arról már a történtek idején és nemrégiben is beszámoltunk, az orosházi képviselő-testület tavaly májusi ülésén arról folyt a vita, miért nincs közvetítés a testületi ülésekről. Amikor Bodóczi András (Közösen Orosházáért) ellenzéki képviselő arról szóló javaslatát, hogy legyenek közvetítések, a fideszes többség leszavazta, a hallgatóság soraiból felállt Sárközi Zoltán helyi aktivista, a Biztonságos Orosházáért Facebook-csoport adminisztrátora és azt kérdezte: Miért? Ezt többször hangosan megismételte. Az ülést vezető Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester többször a kérdezők értésére adta, hogy a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerint ennél a pontnál nem szólhatnak hozzá az üléshez. Amikor pedig az így kialakult vita nyomán nem jutottak dűlőre, a városvezető idegilenesen berekesztette az ülést. Nemsokára két rendőr jelent meg, akik igazoltatták Sárközit, az eközben folyó beszélgetésbe bekapcsolódott Burai Mihály jegyző is. Az aktivista állítása szerint Burai azt mondta, nem történt intézkedésre okot adó körülmény, tőle visszajöhet Sárközi az ülés folytatására. Ám ehhez utóbb a fideszes polgármester nem járult hozzá, s ezt az aktivista tiszteletben tartotta.

A történtekből mégis rendőrségi ügy lett – az aktivista szerint politikai okokból –, méghozzá annak ellenére, hogy Sárközi azt mondta korábban a Narancs.hu-nak, a hatóság emberei szóban azt közölték vele, nem lesz eljárás. Ezt a mostani tárgyaláson azzal magyarázta, hogy korábbi Facebook-csoportjában keményen bírálták az orosházi közbiztonsági helyzetet, és ezen keresztül a város fideszes vezetőit. „A 26 ezres város ötöde, csaknem 6 ezer ember ennek a csoportnak a tagja volt mindaddig, míg az üzemeltető ideiglenesen le nem tiltotta az oldalt. Bíráló megjegyzéseink csípték a fideszes városvezetők szemét” – mondta a tárgyaláson Sárközi Zoltán.

Február végén a Békéscsabai Járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzést az ügyben. E szerint a garázdaság megtörtént, s ezért 10 ezer forintos pénzbírsággal sújtották az aktivistát. „A beszerzett bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont személy elkövette a garázdaság szabálysértést, miszerint, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el”. Ilyen esetekben a pénzbüntetés legfelső határa 300 ezer forint.

Sárközi Zoltán mindezt nem fogadta el: tárgyalást kért, hogy bebizonyítsa, hogy szerinte nem történt garázdaság. Az orosházi aktivista érdekeit a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte. Úgy érveltek, hogy ebben az esetben nem történt meg a szabálysértés, nem volt kihívóan közösségellenes az aktivista, aki a szólásszabadság jogával élve kérdezett. S ha válaszoltak volna neki az egyszerű kérdésre, akkor nem is került volna sor a közjátékra. A TASZ-os ifj. Csűri Gábor hozzátette, a testületi szmsz alapján a polgármesternek az adott esetben a teremből kivezetést kellett volna kellett volna kilátásba helyeznie, majd ha ez nem történik meg, akkor arra felhívni a figyelmet, hogy mindez szabálysértési ügyhöz vezethet. Ám semmilyen ilyen ismertetés vagy felszólítás nem hangzott el. (Arról nem beszélve: nem ismerni példát, hogy hasonló esetben bármely testületi ülés végül oda vezetett volna, hogy megvalósultnak látják a garázdaság szabálysértését a közbeszólóval szemben.)

Az ügyvéd két példával próbálta alátámasztani, hogy az orosházi esetben miért nem ál meg a garázdaság szabálysértése. Megemlítette a 2007-ben Orbán Viktor vezetésével a Kossuth téren a fideszes parlamenti képviselők általi kordonbontást. Akkor a felmentő ítéletében a bíróság úgy ítélte meg, hogy mindez nem volt a társadalomra veszélyes cselekedet. „Ha az nem volt az, akkor az orosházi eset mitől volna az?” – kérdezte. Majd a fővárosi Szabadság téren lévő szovjet hősi emlékművet lemosható festékkel megdobáló fiatalok ügyéről szólt. Ez az ügy végül az Alkotmánybíróságig jutott, s igaz, hogy itt megállapították a szabálysértést, ám a szólásszabadság védelme a tulajdonjoggal állt szemben, amiről az orosházi esetben szó sincs. (Az akkori alkotmánybírósági határozattal szemben Pokol Béla alkotmányjogász fogalmazott meg különvéleményt, amely szerint nem történt szabálysértés.)

„Voltak olyan tanúk, akik provokatívnak jellemezték Önt” – mondta a bírósági titkár Sárközi Zoltánnak. „Egy egyszerű kérdés lehet provokáció?” – kérdezett vissza Sárközi. Szerinte a tanúként meghallgatott orosházi fideszes képviselők szóhasználatában és szófordulatában olyan, egymásra kísértetiesen hasonlító vallomásokat tettek, amely megítélése alapján nem életszerű és azt feltételezi, mintha összebeszéltek volna.

A korábbi, tárgyalás nélkül meghozott végzést a bíróság végül nem bírálta felül. Mindezt egyrészt azzal indokolta, hogy a tárgyaláson bejátszott rövid videón látszik, Sárközi kérdez elsőként, amikor még nincs nagy hangzavar az ülésteremben. Másrészt az aktivista nem hajlandó kimenni a teremből, emellett több felszólításra ülve és tegezve válaszolt, ami a véleménynyilvánítás egy formája. Sárközi egyébként nem használt trágár kifejezéseket az ülésteremben; a polgármester értésére adta, hogy nem hagyja el a termet, a végén pedig azt mondta Dávid Zoltánnak: „Vezess ki!”

Sárközi Zoltán és védője nem fogadta el a Békéscsabai Járásbíróság döntését, így az eset hamarosan a Gyulai Törvényszék elé kerül.

(Címlapképünkön: az orosházi polgármesteri hivatal. Forrás: oroshaza.hu)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.