Csupán azt kérdezte: Miért? - bíróság elé kerül az aktivista

Kis-Magyarország

Szabálysértési eljárásban hamarosan bíróság elé kerül Sárközi Zoltán, aki a tavaly májusi orosházi képviselő-testületi ülésen lakossági érdeklődőként csupán annyit kérdezett: Miért? Mindezt annál a napirendi pontnál, amelyiknél a fideszes többség újból leszavazta, hogy televíziós közvetítés legyen az ülésről

A napokban levelet kapott Sárközi Zoltán orosházi lakos a Gyulai Törvényszéktől. Arról értesítették, hogy az ellene garázdaság miatt folyó szabálysértési eljárás lefolytatására a Békéscsabai Járásbíróságot jelölik ki. A levélből kiderül, minderre azért került sor, mert városi ítélkezőhelyének, az Orosházi Járásbíróságnak minden bírája kizárási okot jelentettek be az ügyben.

A történtek az orosházi képviselő-testület tavaly májusi langyosan induló, de utóbb vitákkal terhes üléséig vezetnek vissza. Mint azt lapunk megírta, a helyi fideszes propagandamédiát összefogó önkormányzati cég, az Orosház Média Kft. 2022-es beszámolóját tárgyalták a képviselők, amikor a hosszan elnyúló vita egy pontján Bodóczi András (Közösen Orosházáért) ellenzéki képviselő azt javasolta: legyen élő közvetítés a testületi ülésekről. Békés megye 26 ezer lakosú iparvárosában már hosszabb ideje nincs sem élő, sem felvételről sugárzott közvetítés az ülésekről, holott a helyi tévé jelen van, rögzíti a történéseket. A nyilvánosság ilyesfajta kirekesztésének magyarázatára sem korábban, sem ekkor nem szolgált indokkal a fideszes többség. Tavaly májusban is annyi történt, hogy minden magyarázat nélkül leszavazták a javaslatot.

Ekkor állt fel az érdeklődőként az ülésre érkezett Sárközi Zoltán helyi aktivista, aki a Biztonságos Orosházáért Facebook-csoport adminisztrátora, és csupán annyit kérdezett hangosan: Miért? Ezt követően a kérdést többször megismételte; a terem mérete és a zúgolódás miatt nem suttogva. (Az ülésről készült felvételből az is jól kivehető, hogy ezt követően még tucatnyian tették fel ugyanezt a kérdést.) A testületi ülést vezető Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester többször a kérdezők értésére adta, hogy a szervezeti és működési szabály szerint (szmsz) ennél a pontnál nincs joguk hozzászólni az üléshez. Amikor pedig az így kialakult vita nyomán nem jutottak dűlőre egymással, akkor a városvezető idegilenesen berekesztette az ülést, ám ezzel a vita a legkevésbé sem ért véget.

Sárközi elmondása szerint odament hozzá a társadalmi megbízatású alpolgármester, Molnár Béla, aki nem mellékesen a Fidesz orosházi szervezetének elnöke, és „drogosnak”, valamint „provokátornak” nevezte, amit Sárközi Zoltán visszautasított. Ekkor kapcsolódott be a vitába Fetser János (MSZP) önkormányzati képviselő, aki azt mondta kicsit emelt hangon az alpolgármesternek, hogy egyszerű lett volna feloldani a kialakult helyeztet: válaszolni kellett volna a kérdésre és akkor megszakítás nélkül folytatódhatott volna az ülés. Kisvártatva két rendőr jelent meg a orosházi polgármesteri hivatal nagytermében. Megkérték Sárközit, hogy menjen ki velük a folyosóra, ahol igazoltatták. Burai Mihály jegyző beszélt a kiérkező rendőrökkel és Sárközivel is. A polgármesteri hivatalt vezető Burai egyértelművé tette, hogy az igazoltatáson kívül egyéb intézkedés szükségtelen, részéről semmi akadálya, hogy a folytatódó ülésre Sárközi Zoltán visszamenjen. Azaz a vita gyorsan rendeződött. Azonban Burai nem sokkal később megkérdezte a polgármestert, hogy Sárközi visszajöhet-e, ám Dávid azt válaszolta, akkor nem folytatja az ülést. Így a helyi aktivista nem ment vissza.

Később Sárközi ügye azzal folytatódott, hogy a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság határozatban elutasította az orosházi kapitányság kizárási indítványát, egyben utasította a városi szervet az eljárás lefolytatására. Sárközi Zoltán portálunknak elmondta, az utóbbi időben a helyi kapitányság lefolytatta az eljárást, meghallgatta őt és behívott tanúkat is. „Úgy tapasztaltam, hogy ebből soha nem lett volna ügy és soha nem lett volna rendőrségi meghallgatás, ha a történet mögött nem a Fidesz áll. Ezt az ügy minden résztvevője nagyjából így gondolta, s többen érzékeltették, nem jut el más fórumokra, az ügyészségre és a bíróságra, mert voltaképpen nem történt semmi jogszabálysértő. Ehhez képest nemrégiben a Gyulai Törvényszék arról értesített, hogy garázdaság miatt hamarosan a Békéscsabai Járásbíróság ítélkezik az ügyemben. Ez elképesztő és felháborító” – mondta a Narancs.hu-nak Sárközi Zoltán.

Az orosházi aktivista egyértelművé tette, hogy jogai megvédése és képviselete érdekében budapesti érdekvédő szervezetekhez fordul, a történeteket pedig még a NER viszonyai között is abszurdnak tartja.

Szájzárrendelet és székbírság

A rendszerváltás óta közvetítették a testületi üléseket Orosházán, így a helyi közélet iránt érdeklődők figyelemmel kísérhették, milyen viták mellett milyen döntések születnek Békés megye legiparosodottabb városában. Dancsó József (Fidesz-KDNP) polgármestersége idején, 2010-2014 között hoztak olyan határozatot, hogy – minden valószínűség szerint szabálytalan módon –  kizárólagos közvetítési jogot adtak az önkormányzati tulajdonú Orosházi Média Kft.-nek. Ennek volt az a következménye, hogy az egyik képviselő-testületi ülésről biztonsági emberekkel vezettettek ki egy független operatőrt. 2017-ig egyszer sem lépték meg azt, amit akkor a fideszes városvezetés előterjesztett. Ekkor a kormánypárti többség úgy döntött, a jövőben nem lesz közvetítés a testületi ülésekről. Az erről szóló előterjesztést semmivel nem indokolták. Az ellenzék szerint a helyi hatalom fél a nyilvánosságtól, mások szerint a magyarázat inkább az lehetett, hogy az Orosházát 2014 óta vezető, mérsékelt kommunikációs képességű és erélytelen Dávid Zoltán  sorozatos bénázásait megelégelte Simonka György akkori nagy hatalmú kormánypárti országgyűlési képviselő és stábja. Valójában ők dönthettek, bár formálisan a helyi képviselő-testület fideszes többsége hozott határozatot erről.

Az orosházi testületi többség a tavaly november 30-i ülésen úgy döntött, a testületi munka méltósága és hatékonysága miatt módosítja az üléseken a hozzászólás szabályait, egyúttal ún. székbírsággal sújthatják azt a képviselőt aki ezt megsérti. A helyi ellenzék ezt a részben a májusi testületi ülésen történtekre vezette vissza, amikor Sárközi kérdései után Dávid Zoltán polgármester rövid időre berekesztette az ülést. Másrészt többen úgy értékelték a helyzetet, hogy a kormánypártok a Kövér László-i útra tértek, s erőteljes rendszabályozás kezdtek, megsértve a szólásszabadság alapelvét is. Az elmúlt hónapokban székbírságot senkivel szemben nem szabtak ki.

(Címlapképünkön az orosházi polgármesteri hivatal. Forrás: oroshaza.hu)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.