Pécsett is demonstráltak a felsőoktatásért

Tüntetni fognak a középiskolások is

  • Stemler Miklós
  • 2012. december 12.

Kis-Magyarország

Még az erőszakos megoldást is legitimnek tartja a fiatalokkal szimpatizáló helyi pedagógus-szakszervezet elnöke, igaz, a pécsi diáktüntetés hangulata távolról sem volt forradalmi: késő este a városházi portás vetett véget a keddi, több száz diákot megmozgató demonstrációnak.

„Siessetek már, bezár a kocsma!” – kiabálta egy türelmetlenkedő hallgató a keretszámok csökkentése kapcsán szervezett pécsi hallgatói-oktatói fórum második órájában. Észrevétele két szempontból is találó volt. Egyrészt a Hallgatói Hálózat Pécs (HAHA Pécs) újjászerveződő fórumát eredetileg egy kisvendéglőbe tervezték, csak a gyorsan népmozgalmi szintűvé vált érdeklődés hatására helyezték át a Pécsi Tudományegyetem bölcsész- és természettudományi karának aulájába. Másrészt a mintegy 600-700 érdeklődő nem elsősorban a dolgok közös megvitatásában, sokkal inkább a gyors cselekvésben volt érdekelt. Ezt végül meg is kapták; kérdés, mennyi értelme volt.

Az újjáalakuló HAHA Pécs (az eredeti csoport tagjainak nagy része már elhagyta az országot – S. M.) által szervezett fórumhoz a hallgatói hálózattól korábban elzárkózó helyi hallgatói önkormányzat is csatlakozott, így az aulát teljesen megtöltő tömeget a házi készítésű plakátok mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) plakátjai fogadták, amelyek a kormány IMF-ellenes kampányát figurázták ki.

Diákok az aulában


Diákok az aulában

Fotó: MTI

„El kellett jönnünk, mert olyan folyamatok indultak, nem csak a felsőoktatásban, amelyeket meg kell állítanunk” – mondta Takács Bálint (HAHA Pécs) a fórum kezdetén. Hozzátette: most a határozott fellépésen van a hangsúly, utána érdemes vitatkozni a részletkérdésekről, más esetben „nem lesz miről vitatkoznunk”. Zag Gábor, a PTE EHÖK elnöke összefogásra buzdított, a HÖOK beszédpaneljeivel tüzelve az ekkor még lelkes közönséget: „Nem akarunk tandíjat, nem akarunk eladósodott fiatalokat, nem akarunk röghöz kötést! Elég volt, fogjunk össze nemzetünk jövőjéért!” Kovács Dávid, Pécs diákpolgármestere arról számolt be, hogy a helyi középiskolákban megtiltották a fórum plakátjainak kihelyezését, és közölte, hogy csütörtökre a középiskolások is tüntetést hívtak össze. Az oktatók nevében Lénárd Kata, a PTE BTK oktatója biztosította támogatásukról a hallgatókat, kiemelve, hogy a keretszámok csökkentése hozzájárul a mélyszegénység újratermelődéséhez és a szociális igazságtalanságok fennmaradásához. Radikális hangot ütött meg Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi elnöke, akinek egyre több tanítványa hagyja el az országot: „Ha nem sikerül szép szóval, akkor akár erőszakkal is tenni kell a szétszakítás ellen.”

Az első felszólalások után azonban a fórum elkezdett szétesni, miután a résztvevők hosszas módszertani vitákba kezdtek, Pintér Mihály, a PTE EHÖK alelnöke pedig arra buzdította a résztvevőket, hogy vonuljanak Pécs főterére, és adják át követeléseiket a városházán. Ezután arról kezdődött vita, hogy pontosan mik is lennének ezek a követelések, ám az általunk megkérdezett hallgatók kezdték megunni a bázisdemokráciát, és egyre többen elindultak: néhányan haza, még többen a főtérre.

Nyolc óra körül végül a 200-300 fős, immár teljes egészében EHÖK-demonstrációvá alakult tömeg átvágott az adventi vásár miatt karácsonyi daloktól, illetve „Nem kell tandíj!”, „Miénk az egyetem!” szlogenektől hangos Széchenyi téren, és megállt a városháza előtt. A bemenni vágyókat a hallgatói vezetők leszerelték, mondván: az nem lenne értelmiségihez méltó viselkedés. Zag Gábor EHÖK-elnök megpróbálta átadni a hallgatói követeléseket, azaz az ELTE-n egy nappal korábban elfogadott 5+1 pontot, ám a városházán már csak a portás tartózkodott, aki kissé megriadt a több száz fős tömegtől. Bár az is felmerült, hogy az EHÖK elnöksége reggelig vár az épület előtt, végül nem kellett fagyoskodniuk, a hivatalos személyként (is) funkcionáló portás átvette a petíciót, és mindenki indulhatott haza, illetve meginni egy kis forralt bort az adventi vásárban a jól végzett munka örömére.

Jövő hétfőre a hallgatói önkormányzat újabb, immár hagyományos demonstrációt hívott össze.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.