Újabb nagy múltú kastélyt szerzett egy Tiborcz Istvánhoz köthető cég

  • Magyar Krisztián
  • 2016. június 4.

Kis-Magyarország

A BDPST elég olcsón szerezte meg a bodajki ingatlant. Képek a helyszínről!

Hosszú évek óta üresen áll az egykoron patinás Hochburg–Lamberg-kastély Bodajk belterületén, a hatalmas parkkal és egy sportpályával körülvett épületnek régóta nincs gondos gazdája.

A kastély takarásban

A kastély takarásban

Fotó: A szerző felvételei


A korábban állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttest a kilencvenes évek elején kapta meg a Fejér megyei kisváros önkormányzata, amely 2007-ben el is adta, mivel túl drága volt a fenntartása, forrást pedig nem tudtak szerezni a felújításhoz. (A kastély történetéről keretes írásunkban olvashat.) Az értékesítés néhány évvel később, a 2010-es önkormányzati választások során kampánytéma lett, a végül alulmaradt fideszes jelölt szerint túlságosan olcsón adtak túl a kastélyon. A kormánypárt bodajki szervezete hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett, de az ügyből végül nem lett semmi.

Évszázados érték

A török megszállás után Bodajkot I. Lipót király báró Hochburg Jánosnak adományozta, aki főhadiszállító volt a törökök elleni felszabadító harcok idejében; neki köszönhetően a mai kastély helyén már a 17. században is állt egy épület. A Hochburg–Lamberg-kastély 1839-re nyerhette el mostani formáját, és egészen a II. világháborúig ép maradt, ezt követően fel kellett újítani. A munkálatokkal 1964-ben végeztek, és az állami tulajdonban lévő épületben turistaszálló működött az 1990-es évekig. Az állaga azután kezdett el romlani, hogy az önkormányzat átvette a kastélyt, a 2007-es eladást követően pedig szinte mindent kiloptak az épületből, a hatalmas park elgazosodott és a kisebb építmények is tönkrementek.

A több mint hetvenezer négyzetméteres területet és rajta az épületeket 150 millió forintért a Dega FB Ingatlanforgalmazó és Építőipari Kft. vette meg 2007-ben. A cég ekkor egyebek közt vállalta, hogy felújítja a korábban állami turistaszállóként is működő kastélyépületet, gondozza az egyedi fákkal teliültetett parkot és a sportpályát is úgy, hogy a területet nem zárja el a helyiek elől. Még 2008-ban ott rendezték a város majálisát, ám az ezt követő években kisebb, a műemlékvédelmi hivatal által előírt kötelező állagmegóvásokon kívül nem történt semmi.

Ennek az volt a legfőbb oka, hogy a Dega FB időközben csődbe ment, 2011-re már mínusz 1,1 milliárd forintos üzemi eredménnyel zárták az évet, ezt követően a rengeteg tartozás miatt elindult ellenük az ilyenkor szokásos felszámolási eljárás is. Ezután került a képbe az a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt., amely a közelmúltban már megvette a turai kastélyt is, és amelyhez köze lehet Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének is. (A bodajki történetet szépen követte a megyei hírportál, a feol.hu korábbi cikkekben itt és itt.)

Így jön a képbe Orbán veje

De hogy miért is írjuk azt, hogy Tiborcz Istvánnak köze lehet a bodajki kastélyszerzéshez?

false

 

Mert bár a BDPST tulajdonosa hivatalosan két ingatlanos vagy vendéglátós tapasztalattal nem rendelkező ügyvéd, azért valami köze Tiborcz Istvánnak is van a céghez, hiszen például ő maga fizette be a bejegyzéséhez szükséges illetéket. Ezenkívül az is felettébb érdekes, hogy Tiborczot és Orbán Ráhelt is láttuk tárgyalni Adnan Polattal és embereivel, márpedig a BDPST rögtön az alapítása után bevásárolta magát abba a Polat-cégbe, amely egy városligeti villa boldog tulajdonosa (ezekről a találkozókról a csütörtökön megjelent Narancsban fotókat is közlünk).

A török oligarcha másik cégébe is bekerült a BDPST, amely megvásárolta a József nádor téri Postabank-székházat, és amelyet aztán együtt adtak el annak a jordán vállalkozói körnek, amely éppen a seregélyesi kastélyból akar elit vadászházat kreálni. Mindezeken felül egyik alvállalkozásán keresztül jelen pillanatban is a BDPST-hez tartozik a turai kastély. Isteni szerencse, hogy a 2017-es költségvetés szerint jövőre összesen 31 milliárd forint összegig le lehet majd vonni a műemléki épületek felújítását a társasági adóból, de egyéb kedvezmények is segíthetik majd a kastélytulajdonosokat!

Szétlopták

De most térjünk vissza Bodajkra, és a helyi kastélyhoz.

Itt a felszámolást intéző cég először 95 millió forintos irányáron kezdte árverezni a kastély összesen öt helyrajzi számra bontott területét, de több eredménytelen forduló után csak idén januárban keltek el az ingatlanok. A terület és az azon álló épületek végül 29 millió forintért kerültek a BDPST-hez azután, hogy az utolsó értékesítési körben is 54 millió forint volt a kikiáltási ár. Egy, a magyarnarancs.hu birtokába került 2006-os értékbecslés szerint tíz évvel ezelőtt 144 millió forint volt a kastély, a sporttelep, a közpark és még két ott található kisebb épület értéke, ehhez képest úgy tűnik, nem kötött rossz üzletet a BDPST.

Az általunk látott tulajdoni lapok szerint március 24-én jegyezték be tulajdonosként a BDPST Zrt.-t, és az ingatlanokról ugyanakkor kerültek le az előző vállalkozóval szembeni milliárdos nagyságrendű követelések. A pénzükért szaladók között a Garancsi István által tulajdonolt Market Zrt. is 310 millió forinttal.

Arról, hogy mi lesz a műemléki védettség alatt álló ingatlannal, az általunk megkérdezett helyiek sem tudtak még semmit - ők még azzal sem voltak tisztában, hogy kik az új tulajdonosok. Az azért egyértelmű, hogy lesz dolguk az új befektetőknek, mert az utóbbi időben szinte mindent szétloptak a hosszú évek óta üresen álló Hochburg-Lamberg kastélyból, ahová hiába próbáltunk bejutni, az egyetlen főbejáratnál csak a leláncolt kapukkal szembesültünk. A rozoga kerítésen átmászva talán körbe tudtuk volna járni a kastélyt, de a bejárat közelében gyakran fordult meg egy rendőrautó, így csak kívülről néztük meg az elhagyatott területet. Mindenesetre az így is látható volt, hogy a főépületről omlik a vakolat, egy másik épületen már tető sincs és a sportpálya is gazos.

false

Úgy tudjuk, a kertet sem gondozza senki, sőt, évekkel ezelőtt a terület őrzésére leszerződtetett biztonsági őr védett fákat vágott ki és adott el illegálisan, ráadásul ő felelhet azért is, hogy a kastélyépületből és a homlokzatról is elloptak szinte mindent, amit fémhulladékként értékesíteni tudtak.

Az e heti Narancs címlapsztorijában arról is írunk, hogy a kastélyvásárlások kapcsán miként kerül a képbe a magyar miniszterelnökkel kiváló kapcsolatot ápoló török oligarcha, akivel Orbán Ráhel és Tiborcz István is tartja a kapcsolatot.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.