Hiába akadt ki ezen még Orbán is, nem lehet finom balatoni halhoz jutni a Balatonon

Kis-Magyarország

Avagy: ennyi tódítás még bőven NER-konform, másképpen mondva, „kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk”. Miért nem lehet igazi balatoni halat kapni és enni a Balatonon?

2013 decemberében Fazekas Sándor agrárminiszter betiltotta a balatoni halászatot, 2016-ban Orbán Viktor rácsodálkozott, hogy nincs balatoni hal a tóparti vendéglők és halsütödék étlapján. 2019 nyarára pedig akár vissza is térhet a balatoni hal. Pontosabban a „balatoni” hal…

Kész átverés

De a balatoni hal visszatérte nagyon is magyaros módon történhet, Steinmetz Ádám balatoni jobbikos parlamenti képviselő szerint „kész átverés formájában”.

A vízilabdás olimpiai bajnok a napokban fogalmazta meg hozzászólásában: az dicséretes, hogy a kormányzat is rájött, hogy tarthatatlan, miszerint a Balatonra érkező turista egy jó pohár balatoni bor mellé nem kóstolhat balatoni halat. Ám a kitalált megoldás szerinte a vendég átverése

Steinmetz arra hívta fel a figyelmet: árusítható immár balatoni eredet-megjelöléssel a Balaton vízgyűjtő területének tógazdaságaiban nevelt süllő és ponty is. A Balaton közelében gazdálkodó képviselő szerint a szinte bioterméknek tekinthető balatoni hal helyett a zömmel kukoricán hizlalt halakra a legnagyobb jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy valóban balatoniak.

A keszeg legalább magyar, dunai a Balatonnál

Az idei lenne a hatodik nyár balatoni hal nélkül a tóparti étkezdék és sütödék kínálatában, ha „odafönt” ki nem találták volna ezt az „átverős” módszert. Amiről például Holl Attila nem is hallott a Balaton talán legrégebbi halsütőjében, a siófoki Ezüstparton.

„Inkább az ínyencek keresik a balatoni halat évek óta, de legalább keszegből magyart, dunait tudok adni, nem kell a rossz ízű kazahot sütni. A magyar vendég többsége persze negyven éve és ma is a majdnem szálkamentes hekket keresi. Az is igaz, hogy sokan csak értetlenül néznek, ha először szembesülnek vele: a Balaton partján nem tudunk balatoni hallal szolgálni és azért ez kínos” – jegyezte meg Holl.

Egy keszeg, ha nem is balatoni, de magyar

Egy keszeg, ha nem is balatoni, de magyar

Fotó: A szerző felvétele

Édesanyja ezt azzal toldja meg, hogy amikor 1959-ben a családi halsütőjüket megnyitották, még a kerítésüknél hullámzott a Balaton. Ma már egy utca és a valahai Hotel Ezüstpart hatalmas területe választja el a retró kerthelyiséget a tótól. Nagyon sokáig természetes volt, hogy a Balatonból frissen kihalászott halat sütik; pontyot, keszeget, fogast.

„Ó, a balatoni fogas! A világ legjobb hala!” – nosztalgiázik Holl Attila.

Csapody: jó minőségű a „balatoni” hal

De ma már fogas is csak a horgászok asztalára kerülhet, ha sikerül kifogniuk, hiszen el nem adhatják. Amiről azonban Steinmetz Ádám beszélt a parlamentben, hogy a tógazdasági halra nem lehet ráfogni, hogy balatoni, azzal – érdekes módon – némiképp vitatkozik Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa.

A Balaton legrégebbi halsütödéje, ahol már régóta a hekk a sláger

A Balaton legrégebbi halsütödéje, ahol már régóta a hekk a sláger

Fotó: A szerző felvétele

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. ugyanis régóta kísérletezik azzal a tógazdaságaiban, hogy minél inkább balatoni ízű halat „állítson elő”, néhány tóparti vendéglőst tesztelésre is kért, így például Csapodyt. Aki azt mondta a Narancs.hu-nak: jók a tapasztalataik, jó minőségűek a „balatoni” halak, még mennyiségi problémák vannak az ellátással, hiányzik a friss fogás. Az országszerte ismert és elismert balatonszemesi vendéglátós szerint „ez a mostani nem ideális megoldás, de annál jobb, mint az elmúlt öt évben, amikor ez sem volt.”

Balatoni körülmények a tógazdaságokban

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nemrég arról beszélt egy sajtóinterjúban: a balatoni hal különlegesen jó ízét a tiszta víz és a táplálék adja. A tó vízgyűjtőjén lévő lellei és buzsáki tógazdaságukban már sikerült hasonló körülményeket teremteni, ezzel igazi balatoni hal kerülhet a vendéglátóhelyek asztalára is.

Arról is tájékoztatott: megkapta a „balatoni hal” oltalom alatt álló földrajzi jelzést a Balatonban élő, illetve a Balaton vízgyűjtő területén szaporított és nevelt, élő, hűtött vagy fagyasztott formában kereskedelmi forgalomba kerülő fogassüllő és ponty. Várja a társaság, hogy a nemzeti oltalmat az unió is elismerje.

A horgászoknak pont(y) úgy jó, ahogy van

Válthassanak ki őstermelői igazolványt a horgászok és értékesíthessék a kifogott felesleget a tóparti éttermeknek. Jöjjön létre halfelvásárlói hálózat a Balaton körül. A tógazdasági halakat egy bizonyos ideig a Balatonban úsztatva tegyék „balatonivá”.

Pillanatkép egy siófoki halfesztiválról

Pillanatkép egy siófoki halfesztiválról

Fotó: A szerző felvétele

Csak ízelítőül a halászat 2013-as betiltása óta született javaslatokból. A horgászok véleménye határozott. „A balatoni horgászoknak minden úgy jó, ahogyan jelenleg van! Sem őstermelők nem akarnak lenni, sem a halászat visszaállítását nem szeretnék” – mondta korábban Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke. „A halászat megszűnte óta egyre nagyobbak a keszegek és egyre jobbak a fogási eredmények” – tette hozzá.

Korábban sem volt balatoni a balatoni hal?

„Miből lesz így balatoni halleves?” – tette fel a kérdést anno Kardos Gábor, a tóparti vendéglősök és borászok szervezetének, a Balatoni Körnek a szóvivője. Hozzátette: „A Balaton fő európai konkurenseinél, a dalmát tengerparton és a Garda-tónál a vendégek megkapják a látványhalászatot és a friss helyi halakat is, ami tagadhatatlan versenyhátrányt jelent a Balaton számára”.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója internetes blogjában válaszolt Kardosnak, hangsúlyozva, hogy nem a halászatot, hanem a horgászturizmust kell támogatni. Szári érdekes adatokkal szolgált: az egyik legkiválóbb balatoni vendéglátóhely egész éven át 15 kiló süllőt vásárolt a halgazdálkodási zrt.-től, még a balatoni halászat idején. Ugyanakkor csak a szigligeti süllőfesztivál két napja alatt elfogyott több mint egy tonna süllő.

A halászati eszközök már csak kiállítási tárgyak

A halászati eszközök már csak kiállítási tárgyak

Fotó: A szerző felvétele

„Azt is tudjuk, hogy a vendéglősök, halsütők mindig előnyben részesítették az olcsóbban beszerezhető, más vízrendszerekből származó süllőket. Így a halászat beszüntetésével csak az az érdekük sérül, amelyben eddig „balatoni” jelzővel illethették azt a halat, mely valójában eddig sem volt balatoni, vagy illegális beszerzésből származott” – világított rá a vezérigazgató.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.