Valódi kérdésekre ad majd érdemi válaszokat az első előfizetős vidéki portál, a Debreciner.hu

Kis-Magyarország

Mert vidéken, így Debrecenben is egyszólamú a média, s nem teljesíti egyik fontos feladatát, nem ellenőrzi a helyi hatalmat.

Sajtószabadság nélkülinek, egyszólamúnak és a hatalom kiszolgálóinak nevezte a vidéki sajtó nagy részét Porcsin Zsolt, a hamarosan induló és előfizetőkre építő Debreciner.hu főszerkesztője. Valódi híreket, valódi cikkeket, valódi kérdéseket ígér, olyanokat, amelyek tényleg érdeklik az olvasókat. Porcsin egykor az írott sajtóban dolgozott, volt a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője is, emellett blogger és ír a Narancs.hu Kis-Magyarország rovatába is. Hónapok óta azonban szinte minden munkával töltött percét a Debreciner.hu indítása köti le.

A szabadpecs.hu támogatásokat gyűjt, a 444.hu hamarosan fizetős lesz, az Élet és Irodalom online változatán a cikkek elolvasásához végig kell néznünk a reklámokat, és hogy a hvg.hu-n el tudjuk olvasni a nyomtatott HVG cikkeit, elő kell fizetni erre. Az induló debreceni portál is megpróbál pénzért tartalmat szolgáltatni az interneten. „Honnan az ötlet?” – kérdeztük Porcsin Zsoltot.

Porcsin Zsolt: Valójában nincs ingyenes tartalom

Porcsin Zsolt: Valójában nincs ingyenes tartalom

Fotó: Facebook.com

Szlovák, cseh és lengyel példa

Mint mondta, nem kell messzire menni jó példáért: Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban olvasói előfizetésre építő hírportálok gazdasági értelemben is jól működnek. Mint mondjuk a pozsonyi DennikN.sk, amelynek immár van cseh változata is. Ott, miként majd a Debreciner.hu-n is, a hírek egy részéhez minden idelátogató hozzáfér, de a másik részükhöz nem.

A DennikN.sk-nál ezt úgy oldják meg, hogy a fizetős anyagok a felület bal oldalán sorakoznak, és az első bekezdéseket bárki elolvashatja, de utána a portál kéri a kódot, ami előfizetéshez kötött.

false

 

Fotó: DennikN.sk

„A pozsonyi portálnál havi 5 euró az előfizetési díj, és azt látjuk, remek tartalmat csinálnak, pénzügyileg pedig biztos lábakon állnak, ezt célozzuk meg mi is” – mondta a Narancs.hu-nak Porcsin Zsolt. Megtudtuk, hogy a Debreciner biztonságos és hosszú távú működéséhez legalább 2 ezer előfizető kell. Az előfizetés díja havonta ezer, azaz évente 12 ezer forint.

Akkor a szobafestő is ingyen dolgozik?

„Ez a havi ezer forint négy gömb fagyi, vagy két korsó sör ára” – érzékelteti a főszerkesztő az előfizetői díj átlagossságát. A portál első embere elmondta, reményeik szerint egy hónapon belül indulnak, előfizetőik száma most alulról súrolja az ötszázat. Biztosak benne, hogy az elkövetkezendő hetekben ez a szám gyorsan nő, s elindulhat a portál.

„Egy szobafestő ismerősöm határozottan kijelentette, ő soha nem fog fizetni az internetes tartalmakért. Én pedig megkértem, hogy fesse ki a konyhánkat. Amikor minden paramétert tisztáztunk, akkor árajánlatot adott, de meglepetéssel hallotta tőlem, hogy mindezt ingyen kérem. Ekkor szembesítettem, hogy ő elvárja az ingyen munkát az újságíróktól, de a saját szakmájában ez szóba sem jöhet” – magyarázta Porcsin Zsolt, miért nem magától értetődő, hogy az írott tartalmak az interneten ingyenesek legyenek.

Az öt fős szerkesztőség működtetéséhez legalább 2 ezer előfizetőt kellene gyűjteni. A 200 ezres Debrecenben vannak hadra fogható újságírók, ezt a város nagyságán kívül az egyetemi háttér is „biztosítja” – ez azért nem mondható el minden magyar megyeszékhelyről. A főszerkesztő és egy tapasztalt, negyvenes éveiben járó újságíró mellett 3-4 fiatal, kezdő kolléga alkotja a szerkesztőséget.

false

 

Fotó: Debreciner.hu

A Debreciner.hu születésében némi szerepet játszott, hogy a Facebookon 2011 óta létezik egy ilyen oldal. A közel 10 ezer követővel rendelkező oldalra rendszeresen tesznek fel tartalmakat. „Debrecenben minden cívis vagy főnix, ezektől a nevektől tartózkodtunk. Így döntöttünk végül a Debreciner mellett, amely nem mellesleg már egy jól ismert brand is, amit nem kell bevezetni” – jegyzete meg a főszerkesztő.

A lap Debrecenhez és vonzáskörzetéhez, azaz közel 450 ezer emberhez szeretne szólni. Porcsin Zsolt szerint a NER-ben nem könnyű a feladat normális lapot csinálni, már csak azért sem, mert több hivatal és önkormányzat eddig válaszra sem méltatta a hozzájuk írt leveleiket. A főszerkesztő úgy véli, meg kell tanítani a hivatalokat, hogy becsüljék az olvasókat, akiket a Debreciner (is) képvisel.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.