Világraszóló sikersztori lehetett volna, helyette mégis szánalmas pereskedés zajlik

  • narancs.hu
  • 2018. január 26.

Kis-Magyarország

Pápán, a II. világháborúban elhurcolt zsidóság életéről szóló kiállítással az történt, ami errefelé szokott. Jól indult mindent, aztán…

A friss Magyar Narancsban hosszan foglalkozunk egy pápai kiállítás szomorú utótörténetével. „Bár a 2012-ben megnyitott Elfeledett szomszédaink című kiállítás, amely a II. világháborúban elhurcolt pápai zsidó lakosság életét mutatta be, nemcsak hazánkban volt sikeres, a tárlat anyaga bedobozolva hever valahol az önkormányzatnál. A város ugyan megrendelte a folytatást egy állandó kiállítás formájában, ám végül beperelte a kész anyagot leadó szervezőt” – írjuk cikkünk felvezetésében.

A történet kezdete 2012-re nyúlik vissza. Az Elfeledett szomszédaink annak a közel há­rom­ezer pápai zsidó lakosnak állított emléket, akiket a második világháború során hurcoltak el, s akik közül alig pár százan tértek vissza. A kiállítási anyag rendkívül gazdag és részletes volt, több száz családi fényképen, írásos dokumentumok alapján elevenedtek meg az egykori pápai lakosok mindennapjai. A tárlatra a pápai önkormányzat is nagyon büszke volt. A kiállítást Gyekiczki András jogász a saját ötlete nyomán Rajk László építésszel közösen rendezte. A kiállítás visszhangja jelentős volt, három hónap alatt nyolcezren tekintették meg, később bemutatták a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, továbbá Los Angelesben és Washingtonban is. Rajk és Gyekiczki munkája más városok figyelmét is felkeltette. „Több szakember is támogatott abban, hogy készítsek egy módszertani útmutatót ahhoz, hogyan kell ilyen jellegű kutatómunkát végezni, és kiállítást berendezni” – idézi föl Gyekiczki. „Azt gondolom, hogy a pápai kiállítás egyfajta paradigmaváltás a holokauszt bemutatásában. András módszertana számomra is jó minta volt, ezért én is merítettem belőle ötleteket a soproni kiállításhoz, amely akár a pápai tárlat kistestvérének is nevezhető. Meg is kértem Andrást, hogy használhassam a címben az »elfeledett« kifejezést” – mondta a Narancsnak Tárkányi Sándor építész, Sopron történeti belvárosának műemlék-felügyelője, aki az Elfeledett soproniak című kiállítást jegyzi, amelyet a soproni új zsinagógában mutattak be 2014-ben.

Ilyen volt a kiállítás maga

Ilyen volt a kiállítás maga

Fotó: Martin Fejer

Azaz a kezdéskor nagyon jól ment mindent. Sőt, az önkormányzat és Gyekiczki egy újabb kiállításról is megállapodott, ám ebből végül nem lett semmi. Azaz lett, csak nem lehetett megnézni. Csupán néhányan látták, ám azok se tudták, hogy pontosan mit is… Amúgy pedig több szereplő is perben áll egymással, a tárgyalás tavasszal folytatódik.

A kacifántos, jogi csavarokban, intrikákban és pénzügyi követelésekben gazdag történet (amely a jelenlegi viszonyaink tüneteként is olvasható) teljes terjedelmében a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvasható.

 


Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?