Ha valaki mindent tud a honi gyógyítóintézmények finanszírozásáról, gazdálkodásáról, pénzügyi és szakmai nehézségeiről, sikereiről, az Kovács József. 1988 és 2001 között a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház főigazgató-helyettese, majd 2001-től 2014-ig az intézmény főigazgató-főorvosa volt.
Megbízatása négy évvel ezelőtt azért szűnt meg, mert egy törvénymódosítás nyomán dönteni kellett az országgyűlési képviselőség vagy a kórházvezetés között. Bár az előbbit választotta, nem távolodott el teljesen az egészségügytől: 2014 májusa óta önkéntes segítő a korábban általa irányított kórházban.
1,5 milliárdos hiány
Amikor Kovács 2014 májusában leköszönt a Pándy Kálmán Kórház vezetéséről, akkor 1,5 milliárd forint adósságot görgetett maga előtt a kórház. A ki nem fizetett számlák összege nem volt mindig milliárdos nagyságrendű, mint 2014-ben. Mégis a Gyulán működő Békés megyei kórház osztályvezetői 2011-ben fellázadtak Kovács József ellen, aki akkor egyszerre volt főigazgatója az intézménynek és kormánypárti országgyűlési képviselő.
| ||
Hét évvel ezelőtt a főorvosi kar nagy része a felhalmozódott adósság nagysága, 500 millió forint, és amiatt háborodott fel, hogy a legalapvetőbb, a kórházat érintő ügyekben sem kapnak megfelelő tájékoztatást. Ezért – főigazgatóját megkerülve – levélben az akkori fenntartóhoz, a Békés Megyei Önkormányzat elnökéhez fordultak. A Békés megyei kórház akkori gazdasági igazgatója – közpénz ide, közpénz oda – a Narancsnak az adósság szerkezetét firtató kérdésére azt a választ adta: „Éppen ez az, amiről nem szabad nyilatkoznunk.”
Anarchia és káosz
Kovács és a Békés megyei kórház története mintegy illusztrációként is szolgálhatna az Állami Számvevőszék legutóbbi helyzetértékelésében. A szervezet elnöke, Domokos László, a Magyar Időkben augusztus elején közölt interjújában ment neki a magyar egészségügynek. Anarchiát és káoszt kiáltott gazdálkodásukkal kapcsolatban, bár a konkrétumokkal adós maradt. Mondandója felkavarta az állóvizet, s a problémakört azóta a magyar sajtó körbejárta. Az ÁSZ elnöke általánosságban pályázatok nélküli drága, ellenőrizhetetlen beszerzésekről, pazarlásról és korrupcióról beszélt.
Az Állami Számvevőszék elnöke a vécépapír példáján keresztül szemlélteti a kórházak anyagi helyzetét
Domokos László az egészségügyi intézményeket hibáztatja, amiért rosszul gazdálkodnak a pénzükkel. Átfogó pénzügyi vizsgálatot tartott az Állami Számvevőszék a hazai egészségügyi intézményeknél, amelynek során számos szabálytalanságot tártak fel. Domokos László, az ÁSZ elnöke úgy nyilatkozott a Magyar Időknek minderről, hogy „káosz” és „anarchia” uralkodik a kórházakban.
Persze a Magyar Kórházszövetség ezt másképp látja, szerintük, amíg a magyar állam a hazai GDP mindössze 5,2 százalékát fordítja egészségügyre – szemben a 7,2 százalékos európai átlaggal, érdemi javulás nem várható. Egy biztos, Domokos megszólalása, a hangos kritika – nyolc év fideszes kormányzat után – azt vetíti előre, hogy a kormány hozzá kíván fogni az egészségügyi rendszer átalakításához, és ehhez a kormánypárti sajtó, illetve az ÁSZ előállítja a megfelelő közhangulatot.
Régi barátság
Domokos észrevételei azért is pikánsak, mert sok szállal kötődik a Békés megyei kórházhoz, jól ismeri annak helyzetét és tisztában kell legyen azzal, hogy egykori párttársa, Kovács hogyan gazdálkodott az intézmény élén. Ugyanis a volt igazgató régóta politizál: a szintén fideszes Domokossal együtt voltak képviselők a megyegyűlésben, 2010-ben pedig a Békés megyei egyéni körzetekből egyszerre jutottak be az újonnan választott Országgyűlésbe. Igaz, Domokos akkor már sokadszorra, Kovács első alkalommal. Majd Domokos számára is váratlanul Orbán Viktor őt nevezte ki az ÁSZ élére.
| ||
Bár az kormánypárti sajtó igyekezett úgy beállítani Domokos szavait, hogy mindez a 2010 előtti szocialista-szabad demokrata kormányzás hagyatéka, Kovács története is azt mutatja, hogy az adósságot felhalmozó kórházi vezetők egy jó része nem feltétlenül baloldali, sőt, egy jelentős részük már 2010 után került pozícióba.
Kovács egyébként azóta sem szólalt meg az ÁSZ-vizsgálattal kapcsolatban, pedig lenne rá lehetősége: 2011-től 2014-ig az egészségügyi bizottság elnöke volt, 2014-től a népjóléti bizottság alelnöke.
Legutóbb azzal keltette fel a közvélemény érdeklődését, hogy két orvos végzettségű fideszes képviselőtársával 2013 végén egy módosító indítványt nyújtott be a törvényhozásnak, hogy legalizálják Magyarországon a kínai csodadoktorokat, amely ellen a Magyar Orvosi Kamra (MOK) sikertelenül tiltakozott.
