„A labdarúgás óhatatlanul is politikai üggyé vált”

  • narancs.hu
  • 2016. július 4.

Kispálya

Lesz-e valakinek közvetlen politikai haszna a válogatott Eb-szerepléséből Magyarországon?
false

Figyelemre méltó interjút adott Szegedi Péter szociológus-sporttörténész (lapunk állandó szerzője) a pozsonyi Új Szó online kiadásának.

Az alapvetően a futball és a politika magyarországi viszonyait forszírózó beszélgetés utolsó válaszában Szegedi kitér arra is, hogy lesz-e az Eb-szereplésből közvetlen politikai haszna valakinek, adott esetben Orbán Viktornak.

„Az állami finanszírozású stadionépítések óta a labdarúgás óhatatlanul is politikai üggyé vált. Egyelőre nem látni, hogy a kormány a válogatott Európa-bajnoki szerepléséből politikai tőkét kívánna kovácsolni. De jelenleg nem is tudná hitelesen kommunikálni, hogy a sikerhez a kormányzat tevékenysége is hozzájárult, hiszen az független azoktól a területektől – a TAO-pénzektől, a futballakadémiáktól vagy a stadionépítésektől – amelyekre a kormány az elmúlt években számottevő költségvetési forrásokat fordított. De már pár hónap múlva okosabbak leszünk, hiszen látni fogjuk, hogyan szerepelnek csapataink a nemzetközi kupákban, nő-e a stadionok kihasználtsága, több magyar játékos játszik-e topligákban, a válogatottunk pedig szeptemberben Feröeren, októberben Svájc ellen, hazai pályán lép pályára világbajnoki selejtezőn. Ráadásul 2018 tavaszára már ki fog derülni, hogy kijutunk-e a következő vb-re, tudni fogjuk, hogy a futballunk most csak egy részsikert ért el, vagy épp egy felívelő korszak kezdetén vagyunk. A labdarúgás állami finanszírozásának ügye bizonyára téma lesz a 2018-as választási kampányban, de most nem tudni, hogy ez a kormánynak vagy az ellenzéknek fog-e inkább kedvezni.”

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.