Elmúlt a közvetlen veszély: már Orbán fociügyi főembere is az EU-ban maradásunk mellett kampányol

  • narancs.hu
  • 2016. július 5.

Kispálya

Nem lennénk most (sem) Lázár János vagy Kovács Zoltán helyében.

Csodálatos felfedezést tett Szöllősi György a Fourfourtwo főszerkesztője, Orbán fociügy főfelelőse lapja online felületén.

„Döbbenetes, hogy már a legjobb tizenhat között is csak EU-tagállamok voltak, illetve olyanok (Izland, Wales, Anglia), amelyek lehetnének EU-tagállamok, ha akarnának. Jobbak a nyugatiak? Gazdagabbak? Nagyobb az önbizalmuk azoknak, akik bent vannak az unióban?” – írja a döbbenet őszinte hangján. Lám csak, ha a foci okés, minden okés: lehet, hogy mégis rendben mennek a dolgok az EU-ban?

Tán még az sem kell, hogy Kövér László megreformálja?

De nem ám, ahol jól fociznak, ott nekünk is jó: „ha már napjaink egyik forró közéleti témája az, hogy melyik magyar vezető politikus mit gondol az EU-tagságunkról, akkor egy szempontot hadd vessünk föl mi is innen, a FourFourTwo szerkesztőségéből: az EU-tagok sokkal sikeresebbek a fociban, mint az EU-n kívüli európaiak, s ami az igazán megdöbbentő, válogatott szinten is”.

Márpedig ami meg van üzenve, az meg van üzenve: maradunk. Minden szinten. A szerző aláírása, rajta a pecsét: Szöllősi György (Európai Unió).

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.