A barátaim humora – vol. 1., az angolok

KOmplett

Legutóbb, a stand up estre készülvén kértem a barátaimat, hogy meséljenek vicces, szerintük színpadra való történeteket. Nos, megtették.

Az egyik angol, Nathan rögtön jelentkezett. Kijelentette, hogy neki több olyan története van, amit ha közkinccsé teszek, tutira megzabál a közönség. „Nagyon jó kis sztorik – lelkendezett –, ráadásul mindegyiknek az a vége, hogy az anyám behugyozik!” Kicsit furán nézhettem rá, nem tűnt elsőre túl erősnek, falat rengetően viccesnek a cucc, főleg így, hogy a „poént” már lelőtte. De nem lehetett őt zavarba hozni.

„Anyám a JCB Tractorsnál dolgozott – kezdett bele Nathan –, a JCB nagyon jó kis cég, erősek a juttatásokban, nem szívóznak az ebédidővel, és igen szép pénzt keres, aki hozzájuk szegődik. A JCB Tractors komoly és nagy múltú cég” – lendült volna bele Nathan a vállalati modell aprólékosabb elemzésébe, amikor közbeszúrtam: „Fontos ez?” Nathan egy pillanatra megakadt: „Az anyámnak igenis fontos, hogy hol helyezkedik el, és az életében ez az állás minőségi ugrás volt az előzőhöz képest!”

Nos, kénytelen voltam végighallgatni, mit kell tudni a JCB-ről, de a végén csak kilukadtunk a viccesnek szánt sztorihoz, ami ennyi: „És amikor egyik este anyám ment hazafelé a JCB-ből, a forgóajtó elkapta a ridiküljét. És anyám annyira röhögött, hogy behugyozott.” Innentől kíváncsian vártam a másodikat. „Egyszer anyám arra gondolt, hogy meglátogatja egyik rokonát, Jeff bácsit – mesélt tovább Nathan –, akinek nagymenő vállalkozása van Manchesterben. Ez a vállalkozás egyetlen kis lakásból indult, és azóta behálózza az egész világot… Jeff egy koszos albérletben kezdte, de már több háza van Anglia-szerte, medencével, személyzettel, amit csak akarsz. Az otthonában öt erős számítógépe van csak neki, állandóan a dolgok ütőerén tartja a kezét. Ha igazi sikersztorit akarsz hallani, Jeff bácsi életét kellene tanulmányoznod.”

Ennél a pontnál már tudtuk, hogy bizony meg kell hallgatnunk ennek a karriernek pár állomását. Mikor ez megtörtént, jött a csattanó. Ami annyi, hogy Nathan édesanyja double decker busszal ment Jeff bácsihoz. Hosszú volt az út, a vezető nem akart megállni. És akkor Nathan édesanyja behugyozott.

Itt közbevágtam, hogy nincs-e esetleg egy saját sztori, csak a változatosság kedvéért. „Hát, van egy – bizonytalankodott –, de ugye nem baj, ha kicsit gusztustalan?” Ezt egyikünk se bánta. Nos, a történet egy rögbimeccs elején kezdődött. A vidéki csapat játékosai tudták, hogy komoly a tét, ha ezt a meccset elveszítik, kiesnek a bajnokságból. Viszont senki sem volt jó formában. Nathan annyira izgult, hogy a játszma előtt bezárkózott a vécébe. És ott megvilágosodott. Bekente mindkét vállát jó vastagon ürülékkel. Állítja, hogy mint minden zseniális ötlet, ez is egyetlen szikrából született. Úgy süvített egész meccs alatt a pályán, mint a villám. Mivel ugye a rögbiben vállal kell támadni főleg, senki nem akart beszennyeződni. A csapatuk fölényes győzelmet aratott…

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.