A drogériaaddiktok

KOmplett

Ez még bőven az az idő, amikor kincsként őriztek sokan egy-egy Fa szappant. De kislányként nem ezt láttam, hanem hogy ez igenis a nők világa, olyan nőké, amilyen én is leszek valamikor.

„Oh, hát ott van!” – kiáltottunk fel egyszerre a barátnőmmel. Ha valaki egy filmen a kettőnk elragadtatott arckifejezését látja, azt gondolhatná, minimum a régóta látni vágyott Taj Mahal, de legalábbis a mindig lelkesedést kiváltó Eiffel-torony ködlött fel előttünk a távolban. Pedig csak a kedvenc drogérialáncunk egyik üzletére bukkantunk rá.

Már gyerekkoromban is imádtam a drogériákat. Nagyon mélyen belém ivódott, hogy megyünk anyával a Lehel téri piac melletti Higiénia nevű üzletbe, és hogy ott szinte repül az idő. A tisztaságillat, az erős szappanszag, a vatták katonás rendje lenyűgözött. Valahogy úgy maradt meg az egész, mintha a választék hihetetlen bőséges lett volna, valódi Kánaán, de hát ezen a ponton valószínűleg torzít az emlékezet. Ez még bőven az az idő, mikor kincsként őriztek sokan egy-egy Fa szappant, mikor még nagyjából egy márkából lehetett választani. De kislányként nem ezt láttam, hanem a szigorúan vonzó polcokat, a nőket, akik leálltak beszélgetni, tapasztalatokat kicserélni, az élményt, hogy ez igenis a nők világa, olyan nőké, amilyen én is leszek valamikor. Kékre festett szemhéjjal, dauerolt hajjal, kikeményített blúzban. És hogy ilyen lehessek, annak megvannak a kellékei, szépen, egy helyre hordva, a szépséget csak le kell emelni a polcról. (Közben persze utáltam a hajmosást, a szemet csípő samponokat, a szappant, amitől olykor kiszáradt a kezem. De mindez nem vett el semmit az ájult csodálatból, amit a szépen becsomagolt illat- és mosószerek váltottak ki belőlem. A mai napig utálom kicsomagolni a termékeket, sok meg is romlik, mire rászánom magam, hogy a kompakt, csinos kis dobozból kivegyem őket.)

Maga a szó: higiénia is lenyűgözött. Kezdetben persze nem értettem, majd később, mikor az ókori mondába belevetettem magam, a tisztaság istennőjének a neveként hangzott. Persze ő, Higiénia is tragikus sorsra jutott a képzeletemben, de hát ez természetes: mindig minden bepiszkolódik. A kosztól, a mocskos ruháktól is irtózom egyébként, kényszeres mosó vagyok, és nagy öröm, hogy a szükséges szereket ehhez hol máshol, mint a drogériában lehet beszerezni?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.