A drogériaaddiktok

KOmplett

Ez még bőven az az idő, amikor kincsként őriztek sokan egy-egy Fa szappant. De kislányként nem ezt láttam, hanem hogy ez igenis a nők világa, olyan nőké, amilyen én is leszek valamikor.

„Oh, hát ott van!” – kiáltottunk fel egyszerre a barátnőmmel. Ha valaki egy filmen a kettőnk elragadtatott arckifejezését látja, azt gondolhatná, minimum a régóta látni vágyott Taj Mahal, de legalábbis a mindig lelkesedést kiváltó Eiffel-torony ködlött fel előttünk a távolban. Pedig csak a kedvenc drogérialáncunk egyik üzletére bukkantunk rá.

Már gyerekkoromban is imádtam a drogériákat. Nagyon mélyen belém ivódott, hogy megyünk anyával a Lehel téri piac melletti Higiénia nevű üzletbe, és hogy ott szinte repül az idő. A tisztaságillat, az erős szappanszag, a vatták katonás rendje lenyűgözött. Valahogy úgy maradt meg az egész, mintha a választék hihetetlen bőséges lett volna, valódi Kánaán, de hát ezen a ponton valószínűleg torzít az emlékezet. Ez még bőven az az idő, mikor kincsként őriztek sokan egy-egy Fa szappant, mikor még nagyjából egy márkából lehetett választani. De kislányként nem ezt láttam, hanem a szigorúan vonzó polcokat, a nőket, akik leálltak beszélgetni, tapasztalatokat kicserélni, az élményt, hogy ez igenis a nők világa, olyan nőké, amilyen én is leszek valamikor. Kékre festett szemhéjjal, dauerolt hajjal, kikeményített blúzban. És hogy ilyen lehessek, annak megvannak a kellékei, szépen, egy helyre hordva, a szépséget csak le kell emelni a polcról. (Közben persze utáltam a hajmosást, a szemet csípő samponokat, a szappant, amitől olykor kiszáradt a kezem. De mindez nem vett el semmit az ájult csodálatból, amit a szépen becsomagolt illat- és mosószerek váltottak ki belőlem. A mai napig utálom kicsomagolni a termékeket, sok meg is romlik, mire rászánom magam, hogy a kompakt, csinos kis dobozból kivegyem őket.)

Maga a szó: higiénia is lenyűgözött. Kezdetben persze nem értettem, majd később, mikor az ókori mondába belevetettem magam, a tisztaság istennőjének a neveként hangzott. Persze ő, Higiénia is tragikus sorsra jutott a képzeletemben, de hát ez természetes: mindig minden bepiszkolódik. A kosztól, a mocskos ruháktól is irtózom egyébként, kényszeres mosó vagyok, és nagy öröm, hogy a szükséges szereket ehhez hol máshol, mint a drogériában lehet beszerezni?

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.