A drogériaaddiktok

KOmplett

Ez még bőven az az idő, amikor kincsként őriztek sokan egy-egy Fa szappant. De kislányként nem ezt láttam, hanem hogy ez igenis a nők világa, olyan nőké, amilyen én is leszek valamikor.

„Oh, hát ott van!” – kiáltottunk fel egyszerre a barátnőmmel. Ha valaki egy filmen a kettőnk elragadtatott arckifejezését látja, azt gondolhatná, minimum a régóta látni vágyott Taj Mahal, de legalábbis a mindig lelkesedést kiváltó Eiffel-torony ködlött fel előttünk a távolban. Pedig csak a kedvenc drogérialáncunk egyik üzletére bukkantunk rá.

Már gyerekkoromban is imádtam a drogériákat. Nagyon mélyen belém ivódott, hogy megyünk anyával a Lehel téri piac melletti Higiénia nevű üzletbe, és hogy ott szinte repül az idő. A tisztaságillat, az erős szappanszag, a vatták katonás rendje lenyűgözött. Valahogy úgy maradt meg az egész, mintha a választék hihetetlen bőséges lett volna, valódi Kánaán, de hát ezen a ponton valószínűleg torzít az emlékezet. Ez még bőven az az idő, mikor kincsként őriztek sokan egy-egy Fa szappant, mikor még nagyjából egy márkából lehetett választani. De kislányként nem ezt láttam, hanem a szigorúan vonzó polcokat, a nőket, akik leálltak beszélgetni, tapasztalatokat kicserélni, az élményt, hogy ez igenis a nők világa, olyan nőké, amilyen én is leszek valamikor. Kékre festett szemhéjjal, dauerolt hajjal, kikeményített blúzban. És hogy ilyen lehessek, annak megvannak a kellékei, szépen, egy helyre hordva, a szépséget csak le kell emelni a polcról. (Közben persze utáltam a hajmosást, a szemet csípő samponokat, a szappant, amitől olykor kiszáradt a kezem. De mindez nem vett el semmit az ájult csodálatból, amit a szépen becsomagolt illat- és mosószerek váltottak ki belőlem. A mai napig utálom kicsomagolni a termékeket, sok meg is romlik, mire rászánom magam, hogy a kompakt, csinos kis dobozból kivegyem őket.)

Maga a szó: higiénia is lenyűgözött. Kezdetben persze nem értettem, majd később, mikor az ókori mondába belevetettem magam, a tisztaság istennőjének a neveként hangzott. Persze ő, Higiénia is tragikus sorsra jutott a képzeletemben, de hát ez természetes: mindig minden bepiszkolódik. A kosztól, a mocskos ruháktól is irtózom egyébként, kényszeres mosó vagyok, és nagy öröm, hogy a szükséges szereket ehhez hol máshol, mint a drogériában lehet beszerezni?

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.