Nem elég abbahagyni az ivást!

KOmplett

Fájdalmas tapasztalatom, hogy a környezetemben lévő, egykor sikeresen leállók hogyan esnek vissza akár hét-nyolc tiszta év után is ugyanolyan, ha nem rosszabb állapotba. Pedig kellő éberséggel ez elkerülhető.

Az első, amit megtanulunk mi, egykori alkoholbetegek, hogy az alkoholizmus egy gyógyíthatatlan betegség, életünk végéig tartó odafigyelést, óvatosságot és elővigyázatosságot igényel. Ám ami az első években az állandó kötelező önkontroll miatt természetesen belesimul a mindennapjainkba, egy idő után mintha nem lenne olyan fontos. Így a visszaesés – bár úgy tűnik – hirtelen következik be, az első pohár egy jól leírható folyamat tetőpontja lesz. Nagy Zsolt addiktológiai konzulens a rendelkezésemre bocsátotta a visszaesési jelek listáját, amivel érdemes minden érintettnek és hozzátartozónak (mivel az alkoholizmus rendszerprobléma) tisztában lennie. Bármelyiket tapasztaljuk magunkon, ideje újra szakemberhez fordulni vagy legalább a segítő csoportot megkeresni. És elsősorban magunkban tudatosítani, hogy nem a jó úton járunk.

Őz Zsolt halála és két ismerősöm állapota miatt ismét szorongani kezdtem, hogy négy év absztinencia ide vagy oda, megint veszélyben vagyok. Épp ezért jelenleg kerülöm az olyan helyzeteket, ahol újra ivó leálltakkal kellene érintkeznem. (Tudom persze, hogy inkább támogatóan kellene viselkednem, mármint olyan értelemben, hogy nem ítélkezem, viszont a kezelés felé terelem őket, de képtelen vagyok erre. Nem vagyok segítő szakember, és elsődleges feladatom az önvédelem. Ráadásul megtanultam a terápia folyamán, mennyire életbevágó a határainkat megismerni, és tiszteletben tartatni másokkal is.)

Mire kell figyelni?

A kimerült, elcsigázott, önmagát elhanyagoló ember közérzete gyorsan romlik, és a rossz közérzet – tudjuk jól – megágyaz egy kis italnak. De ilyenkor gondoljunk mindig arra, hogy a másnap még fárasztóbb, főleg a szégyenkezéssel megspékelve! A lehangoltság, ingerültség, állandó vitatkozási kedv, a depresszió is az ital felé vezethet. Fontos tudnunk, hogy az első időkben, mikor még  szárazon elkezdünk úgy viselkedni, mint egykor, az ital rabjaként, már elkezdődött a baj. Ha egy felépülő újra elkezd mindig másokat hibáztatni a maga sorsáért, ha nem képes kiállni magáért, ráadásul gyakran jár kocsmákba, bulikba, ahol fennen hirdeti, hogy ő bizony nem iszik, akkor tudható, hogy ez a nem ivás már nem fog sokáig tartani.

De a legbiztosabb jel az, amikor azt hisszük, mi már legyűrtük a bajt, sosem eshetünk vissza. Ha azt gondoljuk, egy pohár finom bor vagy különleges kézműves sör, egy kis házi pálinka nem árthat nekünk. Mert árthat és így árt is. A szenvedélybeteget innentől általában elkapja a gépszíj, és szép lassan, fokozatosan visszaáll az alaphelyzetbe.

Én mindenhol hirdetem, hogy nem szégyen segítséget kérni. Ahogy egy megfázással is orvoshoz fordulunk, ugyanúgy az alkoholbetegséget is vegyük komolyan! Ráadásul nemcsak a beteg, hanem a környezetének az élete is függ ettől!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.