Valóban választás kérdése a migrén?

KOmplett

„Vegyél be dupla fájdalomcsillapítót! Koncentrálj másra! Nem hiszem el, hogy nem bírsz felkelni.” Minden migrénes találkozott már ezekkel a mondatokkal.

„Én nem engedhetném meg magamnak, de te persze…” – ez idáig ez volt az egyik kedvencem. Mintha a sötét szobában iszonyú, tompa, ám néha random időközökben megerősödő fejfájás valami iszonyú luxus lenne, amit a magamfajta ingyenélők ajándékba kapnak, mert annyira megcsömörlöttek már a rájuk záporozó temérdek jótól.

Hozzáteszem, hogy minden migrén másmilyen – érdemes utána olvasni, vagy csak baráti körben szemlélődni. L.-nek például a lehető legrosszabb van, a cluster fejfájás, néha hetekig elhúzódó rohamperiódusokkal. Egy barátnőm pedig egyszerűen megvakul – órákig nem lát semmit. Amikor először történt meg vele, egy buszon, két kisgyermekkel megrakodva ráadásul, jött a halálfélelem is. Mentők vitték el. Először megnyugodott, hogy csak a migrén egy speciális esetével akadt dolga, aztán halálosan megrémült. Hogy bármikor újra előjöhet (és elő is jön) a baj – így hát már évek óta nem mer egyedül menni sehová.

Nekem a látási zavarokkal (fényjelek, villódzás) kísért migrénem van, ami hányással párosul. Vagy délután ötig-hatig tart, ha teljes sötétet és zajmentességet tudok elérni, vagy másnap délelőttig. Ritkán csak fél napig, és az nagy ajándék. Havonta, kéthavonta támad, néha sűrűsödik. Szép kísérőjelensége az amúgy is oly kellemes depressziómnak… Nyilván, mindent megpróbáltam már, hogy elmulasszam. Semmilyen fájdalomcsillapító nem használ. Legutóbb őrjöngő fájdalmamban a vendéglátóm műtét utáni méregerős szeréből vettem be a maximális napi adagot – és semmi. Minden zaj olyan, mintha kínoznának, minden szag és illat hányingert kelt. Minden programot, munkát le kell mondjak, ha támad – és ha nem lehet, tényleg pokol az egész. Ráadásul átrendeződik az arcom, felduzzad, festeni sem lehet normálisan, magamra sem ismerek.

Legszebbek az ezo-vonalról ömlő tanácsok, amik néhol azt mondják, a migrén annak biztos jele, hogy a lelki evolúciónk nem zajlott rendes ütemben, visszamaradottak lennénk, ám erre vannak remek (és méregdrága) szerek és mindenféle bűvészkedések, amik jó esetben (elég nagy százalékokat adnak meg) segítenek…

Ám a napokban, mikor szintén letaglózott a fájdalom, egy újabb érdekes hozzászólással találkoztam.  Egy barátnőm írta, még csak nem is rosszindulatból. De tükrözi azt, hogy mit gondol erről a betegségről az, akit soha nem kínzott még meg. „A migrén jel arra, hogy nem táplálkozol egészségesen, és masszőr sem jár hozzád, azonkívül túl sokat dohányzol, sok kávét iszol, és szétdarabolod magad. Gyógyteák, harmonikus gondolatok, sport, relax: kevesebb hódoló, aki zaklatja a lelkivilágodat. Megértem, ha inkább a fejfájást választod.”

Persze, az egészséges élet nagyon sok mindenen segít. Talán a migrénhez is lehet köze. De nekem még a legjobb periódusokban is jön és ledönt. Aki tudja a receptet ellene, megoszthatná végre.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.