Száz híres/67. Tolsztoj

KOmplett

„Lőttem egy szarkát.”

Először a naplóit olvastam (onnan az idézet, egy komoly fejtegetés végére biggyesztette oda), azt is csak amiatt, mert egyszer a barátnőm elfelejtette, hogy én is a kopár albérlete mélyén tanyázom, így reggel elment, bezárt, ottmaradtam egyedül, egyetlen könyv – a többi még dobozokban volt – társaságában.

Barátnőm éjjel tért csak haza, addigra már normális esetben az idegeim szélén lettem volna – ám étel akadt, és a naplók sem akadtak a torkomon, sőt, meglehetősen jól szórakoztam. Ám a szerző regényeihez egyáltalán nem kaptam kedvet, nem tűnt valami szimpatikus figurának. (Bár ahogy ezt írom, rögtön rázkódni is kezdek. Mert mostanában folyamatosan azzal kell szembesüljek, hogy az én munkáimat is rögtön és zsigerből a figura felől ítélik meg, nincs távolság, összemossák a személyemet a szövegeimmel, és efelől ítélkeznek. Mivel általában senkinek nem vagyok szimpatikus, nem lehet rendben, amit csinálok. Aki nem úgy néz ki és nem úgy viselkedik, mint egy Író, az nem is író, csak valami, amire még nincsen kategória, de mindenesetre szörnyűséges.)


Fotó: Izsák Sipos Szilárd

 

Utólag már látom, hogy igazságtalan voltam a nagy szakállassal, csak a fura bejegyzései, az elém tárult zavaros kép miatt nem érdekeltek a regények. Gimnáziumban nekem kimaradt ő is, mint annyian mások, amit utólag sem bánok, jobb volt felnőtten, hosszú-hosszú ráérős délutánokon belemerülni mindenféle olvasónaplói kötelezettségek nélkül a Háború és békébe, a Feltámadásba, és elsősorban és főleg és mindenekelőtt és -fölött a mai napig egyik legfontosabb kedvencembe, az Anna Kareninába. (A képet is ehhez készítettük, a még boldog és reménykedő, a nyíltan és kétely nélkül szerelmes Anna jelenik meg, aki még nem törődik semmivel, aki előtt a szerelme még tökéletes aranyban tündököl. Még nem tudja, hogy a fény csak olcsó spray-től van, hogy lekopik hamar a csillogás, elmúlik az illúzió. A fátyol a nő arca előtt persze azt is jelképezi, hogy a szerelem már csak ilyen, nem tudsz rendesen látni, valami ott van előtted, már-már ellebbenthetetlenül, és hiába gondolod, hogy élesebb már nem is lehetne a tekinteted, megcsal a valóság.)

A könyvön elsőre türelmetlenül végigszáguldottam. majd pár hónapra rá megint belekezdtem, és elkezdtek feltárulni a mélységei, amibe bármikor újra el tudok veszni, kérdés nélkül, miként pár napja is, hogy újra nekivágtam. Az ilyen kis finom jellemzések miatt: „Szergej Ivanovics az öccsét derék fiúnak tartotta, szíve (ahogy franciásan mondta) jól volt berendezve, esze azonban, ha elég gyors is, de a perc befolyása alatt álló, s épp ezért teli ellentmondásokkal.”

A sztorit persze mindenki betéve tudja, nekem sem a történetről szól az Anna Karenina már régóta. Épp ezért voltam annyira elragadtatva a legújabb filmváltozattól is (mínusz a nagy giccsek, mint amikor Anna fürtjei a halálos ágyán csodásan, kicsattanó egészséggel, példás szimmetriában terülnek el). Ám sokat veszít az – nézzük bármilyen lelkesedéssel –, aki beéri a csupán a szerelmi konfliktusra kihegyezett áradó adaptációval…

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.