Szép pénz: 27 milliót adott Ungvári Tamás két könyvének kiadására a Miniszterelnökség

  • - urfi -
  • 2017. január 24.

Könyv

„Nem lettem és nem is leszek labanc” – reagált a szokatlanul bőkezű támogatás hírére az író.

Az Átlátszó talált rá arra a miniszterelnökségi dokumentumra, amely a tavaly július–szeptemberben kötött támogatási szerződéseket tartalmazza. A kedvezményezettek között szerepelnek egyetemek, önkormányzatok, építész- és mérnöki kamarák, de előfordulnak irodalmi és könyvkiadási tételek is. Szőcs Géza miniszterelnöki tanácsadó például 68 milliót kapott a költészeti díjára és az általa vezetett PEN Club programjaira, a HVG Kiadói Zrt. pedig 10 milliót a rangos művészeti folyóirat, a Műértő 2016. évi számainak megjelentetésére.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Ungvári Tamás író, irodalomtörténész, műfordító, dandy, továbbá az ATV közéleti beszélgetéseinek gyakori vendége. Az ő két könyvének kiadására ugyanitt 27 milliót ítélt meg a Miniszterelnökség, amely kiugróan magas összegnek számít ezen a területen. Az Átlátszó forrásai azt emelik ki, hogy „egy átlagos terjedelmű, 1-2 ezer példányban kinyomott, átlagos minőségű könyv bekerülési költsége honoráriummal sem haladhatja meg a kétmillió forintot, reális viszonyok között az összeg közelebb áll az egymillióhoz”. De ha az állami támogatások felől közelítünk, még szembetűnőbb a különbség. Az NKA legutóbb megszavazott, egy-egy könyv megírására szóló alkotói támogatásai 300 ezer és egymillió forint között mozognak. Ugyanez igaz a könyvkiadási kollégium támogatásaira, amelyek között csak nagy ritkán találunk egymilliónál magasabb összeget. A legutóbbi, tavaly decemberi döntések messze legnagyobb nyertese az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának pályázata volt, amely Király Erzsébet és Papp Júlia Magyar művészet a 19. században című monográfiájára nyert 3,5 milliót.

Ezekhez az összegekhez viszonyítva a két könyvre jutó 27 millió valóban meglepő, különösen akkor, ha hozzátesszük, hogy a Kaland és gondviselés, valamint A regény és az idő nem új művek, vagyis a Scolar Kiadó korábban már megjelent könyvek átdolgozott kiadására kapott ekkora támogatást. Az Átlátszó kérte a kiadót, hogy hozza nyilvánosságra, pontosan mire költötték a pénzt, de a kiadó igazgatója „a háromoldalú jogügyletből adódó bonyolult helyzet” miatt türelmet kért, hogy adatvédelmi szakértővel konzultálhasson.

Addig is, amíg befut a kiadó válasza, megkerestük közvetlenül Ungvárit, hogy reagáljon a hírre. Írásos nyilatkozatát teljes terjedelmében közöljük:

A Scolar Kiadó szerencsésen pályázik számos kiadványának támogatására. Az elmúlt hét évben huszonkét, munkásságomhoz köthető könyvet adott ki, egyetlen kivétellel minden külső támogatás nélkül. Nekem egyébként sincs szerencsém a támogatásokkal. A Felperzselt ország című könyvem megírására a Civil Alap pályázatán elnyert támogatási összeget egészében fizettem vissza, mert kicsúsztam a határidőből. Ami pedig a Kaland és gondviselés, valamint A regény és az idő átdolgozott szövegének újrakiadását illeti: mindkettő tudományos anyag, másfél ezer lábjegyzettel, hivatkozással, kb. ezeregyszáz oldalon. A magas kiadási költséget és honoráriumot az életmű gondozója, a kiadó számításai alapozták meg. Az Átlátszó még azt is sugallja, hogy ezzel a Fekete György–Szőcs Géza–Kerényi vonzáskörébe kerültem. Ennek cáfolatául olvashatta volna legutóbbi könyvemben a fentiek bírálatát, mely a támogatást megelőzően jelent meg a nyilvánosságban. Nem lettem és nem is leszek labanc, ám olyan baloldali sem, amelyik revolver-újságírásban gyakorolja kurucságát.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.