olvasótapló

A család marad

Nem mondanám meg, hogy mi is az a család, s mi nem az. Az alábbi művek sem erre vállalkoznak, de arra igen, hogy a családnak nevezett valamiben a bonyolult, nehéz viszonyaink megértéséhez közelebb kerülhessünk.

A demencia az utóbbi években több fontos alkotás központi kérdése lett, szépirodalmi és dokumentarista eszközökkel, illetve ezek ötvözésével is kísérleteztek az alkotók. Utóbbira szép és megrázó példa Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet – Demencia és Óperencia című munkája. Költői, áradó tudatszöveg Donatella Di Pietrantonio műve, az Anyám, a folyó; Avni Doshi Égett cukor című regénye olvasmányosabb, de nem kevésbé mélyen közelíti meg a témát. Czakó Zsófiát is a felejtés kérdése izgathatta elsősorban hamarosan megjelenő új regénye, a Távoli rokonok megírásakor; mely műben (a fülszöveg szerint) a „felejtéssel küzdő Margit egyre távolabb kerül a családjától. Egész életében takarított és spórolt. Janka, a lánya, folyton feleslegesen vásárol, az unokája önsegítő foglalkozásokra jár, és nem veszi fel a telefont, ha az anyja hívja. Egyáltalán, mennyit ért egymás életéből ez a három generáció?” A Nagypénteken nem illik kertészkedni című debütáló novellafüzére után Czakó a saját szülését dolgozta regénnyé, ez volt a Szívhang. A szerző pontos megfigyelő, aki váratlan humorral képes oldani a feszültséget. Egy-egy hasonlattal, kihegyezett mondattal mélyre megy, őszintesége letaglózó. Szűkszavú alkotó, akinek valamiféle áradó szikárság jellemzi a munkáit. És persze mély együttérzés a szereplőivel, akik olykor, mint most is, sérülékenyek, és a sorsuk a miénktől meglehetősen távolinak tűnik. „Hidd el, a mi életünk egyáltalán nem különbözik másokétól, akkor sem, ha szeretjük azt hinni, hogy igen.” (Scolar)

Babarczy Eszter a felejtés másik oldaláról tudósít, kegyetlen naplójegyzetekben. Az Apám meghalt egy olyan apafigurát állít a középpontba, aki a saját lányán kívül mindenkinek jó apukája volt. A kaposvári színház híres igazgatója, az SZFE egykori rektora 2022-ben halt meg. Nem lehet tudni, mi a megfelelő távolság, azt sem tudjuk még bemérni, hogy hány arca lehet a gyásznak. Harag, empátia, emlékműállítási vágy. Veszélyes kísérlet. (Jelenkor)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.