olvasótapló

A család marad

Nem mondanám meg, hogy mi is az a család, s mi nem az. Az alábbi művek sem erre vállalkoznak, de arra igen, hogy a családnak nevezett valamiben a bonyolult, nehéz viszonyaink megértéséhez közelebb kerülhessünk.

A demencia az utóbbi években több fontos alkotás központi kérdése lett, szépirodalmi és dokumentarista eszközökkel, illetve ezek ötvözésével is kísérleteztek az alkotók. Utóbbira szép és megrázó példa Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet – Demencia és Óperencia című munkája. Költői, áradó tudatszöveg Donatella Di Pietrantonio műve, az Anyám, a folyó; Avni Doshi Égett cukor című regénye olvasmányosabb, de nem kevésbé mélyen közelíti meg a témát. Czakó Zsófiát is a felejtés kérdése izgathatta elsősorban hamarosan megjelenő új regénye, a Távoli rokonok megírásakor; mely műben (a fülszöveg szerint) a „felejtéssel küzdő Margit egyre távolabb kerül a családjától. Egész életében takarított és spórolt. Janka, a lánya, folyton feleslegesen vásárol, az unokája önsegítő foglalkozásokra jár, és nem veszi fel a telefont, ha az anyja hívja. Egyáltalán, mennyit ért egymás életéből ez a három generáció?” A Nagypénteken nem illik kertészkedni című debütáló novellafüzére után Czakó a saját szülését dolgozta regénnyé, ez volt a Szívhang. A szerző pontos megfigyelő, aki váratlan humorral képes oldani a feszültséget. Egy-egy hasonlattal, kihegyezett mondattal mélyre megy, őszintesége letaglózó. Szűkszavú alkotó, akinek valamiféle áradó szikárság jellemzi a munkáit. És persze mély együttérzés a szereplőivel, akik olykor, mint most is, sérülékenyek, és a sorsuk a miénktől meglehetősen távolinak tűnik. „Hidd el, a mi életünk egyáltalán nem különbözik másokétól, akkor sem, ha szeretjük azt hinni, hogy igen.” (Scolar)

Babarczy Eszter a felejtés másik oldaláról tudósít, kegyetlen naplójegyzetekben. Az Apám meghalt egy olyan apafigurát állít a középpontba, aki a saját lányán kívül mindenkinek jó apukája volt. A kaposvári színház híres igazgatója, az SZFE egykori rektora 2022-ben halt meg. Nem lehet tudni, mi a megfelelő távolság, azt sem tudjuk még bemérni, hogy hány arca lehet a gyásznak. Harag, empátia, emlékműállítási vágy. Veszélyes kísérlet. (Jelenkor)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.