Könyv

Minél többször forgatom át magamban, annál erősebb a meg­győződés: Tóth Krisztina Világ­adapter című verseskötete rendben van.

Immár magyarul is olvasható az utóbbi évek legnagyobb irodalmi szenzációjának, a norvég szerző regényfolyamának első kötete, a Halál (Harcom 1.). Az eredeti cím (Min Kamp) még erősebben idézi a Mein Kampfot. A hatkötetes, 3600 oldalas mű főszereplője egy Karl Ove Knausgård nevű pasas, akinek önmagával és környezetével folytatott átlagos küzdelmei erősen rímelnek az író életének alakulására. A szülőhazájában rocksztár státuszú, 47 éves szerzőt Svédországban értük utol telefonon, hogy Prousttól Hitlerig, az amatőr dobolástól Breivikig, a pelenkázástól a feministákig jussunk.

Lorrie Moore egyik első, és talán a mai napig legismertebb novellája arról szól, hogyan legyen az ember íróvá: előbb próbálkozzon mással, valljon kudarcot, váljék pályaelhagyóvá, különccé, csodabogárrá, s mindeközben reménytelenül boldogtalanná. A novellásköteteivel sikeressé vált írónő 2014-es, Bark című kötete (a magyar fordítás a zárónovella címét viseli) egy hosszú, regényekkel, gyerekirodalommal, esszékkel és kritikákkal eltöltött, tizenhat éves kitérő utáni visszatérés Moore eredeti műfajához. Egyben a kezdetekkor meghirdetett írói vállalkozás betetőzése.

Ladik Katalin mesél a múltról és a jelenről.

2007 októberében jelenik meg a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a Thyssen család életrajzírója, David R. L. Litchfield cikke Batthyány Margit grófnőről, akit simán csak „pokoli vendéglátónak” nevez.

A PIM az utóbbi években virágkorát éli. Az eddigi igazgató, E. Csorba Csilla mégsem indulhatott újra, mivel előbb kellene nyugdíjba mennie, mint hogy kitelne újabb ötéves megbízatása. A feladatra az ismert külügyes vállalkozott, aki az Emmi helyettes államtitkári pozícióját cseréli januártól az új feladatra.

A világhírű angol írót brooklyni otthonában kerestük fel, hogy a közelgő amerikai választásokról, a brit irodalmi élet kegyetlenségeiről, a pornóiparban tett látogatásáról, a hollywoodi sztárok egójáról és az amisség átkáról beszélgessünk.

Krasznahorkait mindig is csak a jelen érdekelte, amikor regényt írt, de soha nem a konkrét jelen. Helyszínei, szituációi absztraktak voltak. Új regényében nincs semmi a szituáció helyszínéből és szereplőiből, ami ne lenne azonosítható; Gyulától a gój motorosokig.

A Házasságon innen és túl egyik novellájából, a fővárosba került férfi lecsúszástörténetét elbeszélő Nehézből 2010-ben írt darabot, amelyet ugyanúgy Bérczes László rendezett és Mucsi Zoltán játssza benne a főszerepet, mint a most bemutató előtt álló A halottemberben, amiben egy világháborúban elesett katona özvegye addig gyászolja a férjét, amíg az vissza nem jön. Végig maradunk a színháznál: a hazai színjátszás rákfenéjéről, az idiótának nézett nézőkről és a szerzői utasításokról beszélgetünk az egyik legtöbbet játszott magyar drámaíróval.

Martin Amist a manhattani bombamerénylet után kerestük fel, hogy Trump és Hillary színészi képességeiről és a pornóipari tapasztalatairól is kérdezzük. Nagy interjú a friss Narancsban.

1894-ben a francia hadsereg zsidó származású vezérkari tisztjét, Alfred Dreyfust kémkedéssel és hazaárulással vádolják meg: az ártatlan tisztet merő antiszemitizmusból elítélik. Az ügy főbb szereplői – maga Dreyfus és a védelmére kelt Émile Zola – jól ismertek, csupán azt az alakot feledte el a történelem, aki nélkül az igazságra jó eséllyel sosem derült volna fény.