könyv

Kolozsi László: A bejrúti járat

  • Pogrányi Péter
  • 2016. október 8.

Könyv

Míg előző könyve, A farkas gyomrában a magyarországi cigánygyilkosságok bemutatásán keresztül olyan társadalmi-lélektani folyamatok megértésére tett kísérletet, amelyek meghatározzák az ország mindennapjait, Kolozsi új krimije már a globális történelmet próbálja történetté formálni. Van benne magyar szál és nemzetközi terrorizmus, de érezhetően a menekültkérdés ábrázolása a leghangsúlyosabb. Időben és térben szinte áthidalhatatlan távolságot fognak össze az egyes fejezetek, amelyek egy-egy szereplő köré íródnak, így párhuzamos elbeszélések sorát kapjuk. A szerző alaposan feladja magának a leckét, az olvasó izgulhat, sikerül-e az apja rejtélyes halála után nyomozó Péternek, a Don-kanyarban szerzett pokoli élményeiről naplót vezető Elemérnek, a párizsi hostelből egy titkos vallatóhajóra hurcolt, terrorizmussal vádolt Farouknak vagy a családjával a Hezbollah elől menekülő Samernek valamiképp egybeolvasható történet szereplőivé válnia.

A legtöbbször így is izgalmas, de nyelvileg nem túl kidolgozott szöveg sokat bíz a pergő dialógusokra, a helyszíneket és a szereplőket csak nagyon tömören, hangulatfestő jellemzésekkel mutatja be. Emiatt kapkodóvá válik a szöveg, nincs idő, hogy az egyénítés hiányában gyakran egybemosódó figurák tetteinek háttere kibontakozzon. Túl sok téma, túl sok hívószó van belezsúfolva ebbe a könyvbe ahhoz, hogy igazán feszes krimiként működjön, ráadásul a „váratlan” fordulatok és „véletlen” egybeesések, amelyek a történet ívét kirajzolják, sokszor keresettek és esetlegesek.

Athenaeum, 2016, 424 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.