Míg előző könyve, A farkas gyomrában a magyarországi cigánygyilkosságok bemutatásán keresztül olyan társadalmi-lélektani folyamatok megértésére tett kísérletet, amelyek meghatározzák az ország mindennapjait, Kolozsi új krimije már a globális történelmet próbálja történetté formálni. Van benne magyar szál és nemzetközi terrorizmus, de érezhetően a menekültkérdés ábrázolása a leghangsúlyosabb. Időben és térben szinte áthidalhatatlan távolságot fognak össze az egyes fejezetek, amelyek egy-egy szereplő köré íródnak, így párhuzamos elbeszélések sorát kapjuk. A szerző alaposan feladja magának a leckét, az olvasó izgulhat, sikerül-e az apja rejtélyes halála után nyomozó Péternek, a Don-kanyarban szerzett pokoli élményeiről naplót vezető Elemérnek, a párizsi hostelből egy titkos vallatóhajóra hurcolt, terrorizmussal vádolt Farouknak vagy a családjával a Hezbollah elől menekülő Samernek valamiképp egybeolvasható történet szereplőivé válnia.
A legtöbbször így is izgalmas, de nyelvileg nem túl kidolgozott szöveg sokat bíz a pergő dialógusokra, a helyszíneket és a szereplőket csak nagyon tömören, hangulatfestő jellemzésekkel mutatja be. Emiatt kapkodóvá válik a szöveg, nincs idő, hogy az egyénítés hiányában gyakran egybemosódó figurák tetteinek háttere kibontakozzon. Túl sok téma, túl sok hívószó van belezsúfolva ebbe a könyvbe ahhoz, hogy igazán feszes krimiként működjön, ráadásul a „váratlan” fordulatok és „véletlen” egybeesések, amelyek a történet ívét kirajzolják, sokszor keresettek és esetlegesek.
Athenaeum, 2016, 424 oldal, 2990 Ft
