könyv

Kolozsi László: A bejrúti járat

  • Pogrányi Péter
  • 2016. október 8.

Könyv

Míg előző könyve, A farkas gyomrában a magyarországi cigánygyilkosságok bemutatásán keresztül olyan társadalmi-lélektani folyamatok megértésére tett kísérletet, amelyek meghatározzák az ország mindennapjait, Kolozsi új krimije már a globális történelmet próbálja történetté formálni. Van benne magyar szál és nemzetközi terrorizmus, de érezhetően a menekültkérdés ábrázolása a leghangsúlyosabb. Időben és térben szinte áthidalhatatlan távolságot fognak össze az egyes fejezetek, amelyek egy-egy szereplő köré íródnak, így párhuzamos elbeszélések sorát kapjuk. A szerző alaposan feladja magának a leckét, az olvasó izgulhat, sikerül-e az apja rejtélyes halála után nyomozó Péternek, a Don-kanyarban szerzett pokoli élményeiről naplót vezető Elemérnek, a párizsi hostelből egy titkos vallatóhajóra hurcolt, terrorizmussal vádolt Farouknak vagy a családjával a Hezbollah elől menekülő Samernek valamiképp egybeolvasható történet szereplőivé válnia.

A legtöbbször így is izgalmas, de nyelvileg nem túl kidolgozott szöveg sokat bíz a pergő dialógusokra, a helyszíneket és a szereplőket csak nagyon tömören, hangulatfestő jellemzésekkel mutatja be. Emiatt kapkodóvá válik a szöveg, nincs idő, hogy az egyénítés hiányában gyakran egybemosódó figurák tetteinek háttere kibontakozzon. Túl sok téma, túl sok hívószó van belezsúfolva ebbe a könyvbe ahhoz, hogy igazán feszes krimiként működjön, ráadásul a „váratlan” fordulatok és „véletlen” egybeesések, amelyek a történet ívét kirajzolják, sokszor keresettek és esetlegesek.

Athenaeum, 2016, 424 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.