Könyv

Sándor Erzsi: Anyavalya

Könyv

Ül a gyerek a lavórban, az anyja mesél neki fürdetés közben. Nincs ebben semmi különös, mindenkinél így megy ez. Ám ebben a fürdőszobában nem tündérkirálylányok és hercegek sorakoznak fel, hanem Auschwitzba hurcolt rokonok, ’56-ban Amerikába emigrált apa, férjek, akik mit sem értenek a testi szerelemhez, vagy éppen fülledt brazil délutánok, ahol a Moszkvából sietősen lelépő táncosnő nagynéni körömcipőben is tökéletesen grasszáló unokahúgában gyönyörködik. Sándor Erzsi anyaregényében szinte végig kisgyerekként meséli el anyját (Bauer Margitot) és az egész nem létező famíliát, gondosan figyelve arra, hogy véletlenül se nőjön fel közben, mert azzal csalódást okozna. Nemcsak az anyának, az olvasónak is. A könyv nagy részében így mi is az ötvencentis derékbőséget, a mindig tökéletesen vörösre festett körmöket, a minden helyzetben az igazát kiharcoló, a polgárpukkasztó és fergetegesen szarkasztikus anyát látjuk, a szerelmi bánat felett érzett végtelen keserűség, a magány, az otthonka és a kismamacipő csak egy idő után sejlik ki minden elegáns gesztus mögül. A sok tragédia ellenére a történeteken nem lehet sírni, csak tele szájjal nagyokat röhögni, kicsit irigykedni és az anyával együtt szurkolni, hogy a színművészetis, majd vidéki színésznői karrierjén elinduló gyerek mégse költözzön el otthonról, vagy ha már egyszer elköltözik, vigye magával az anyját is.
A mese és a fürdetés meg sohase érjen véget. Az Anyavalya az első betűtől az utolsóig izgalmas, ironikus, a konvenciókba magas sarokkal taposó, az életet és a halált egyaránt kinevető történetfolyam, ahol az anya mellett mindenki más csak mellékszereplő lehet, legyen szó karót nyelt férjről, gyáva szeretőről, kemény nővérről vagy rajongva ragaszkodó, majd leszakadni próbáló gyerekről. Mindenki érzi, ez Bauer Margit igazi elégtétele.

Park Kiadó, 2016, 268 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.