Új regényére, a Purityre még várni kell, hiszen csak ősszel jön ki Amerikában, de a szerzőre már nem sokat kell várni – a Javítások, a Szabadság és a magyarul most megjelenő Diszkomfortzóna írója a megjelenésünk napján kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Telefonon beszélgettünk.
Van, aki nem az olcsó kötelező olvasmányokért megy be az antikváriumba. Keresgél, szakért és összesuttog az antikváriussal. Olyasmit kér, amiről más nem is tudja, hogy létezik. Ha kell, licitál, csak azért, hogy bekerüljön a gyűjteményébe egy újabb ritkaság, kézirat, ősnyomtatvány. Egy első kiadású Radnóti. Vagy egy hiányzó Kner és Tevan.
Aligha kérdéses, hogy az ezredforduló körüli években megújulni vagy legalábbis új hangokkal kiegészülve felfrissülni látszó európai regényirodalom egyik meghatározó szerzője az Angliában élő német Winfried Georg Sebald volt (a másik nagy hatású alaknak az ugyanebben az időben Spanyolországban élő chilei Roberto Bolaño tűnik).
A posztmodernben mindinkább elhalványul a határ populáris és elitkultúra között, hangzik a kultúraelmélet egyik agyonidézett közhelye, és alig huszonöt évvel Fredric Jameson klasszikusának megjelenése után a magyar folyóirat-kultúrában is mozgolódás kezdődött.
Jack Reachert Tom Cruise alakította a filmvásznon, de a legnagyobb alakításokra a regények lapjain kerül sor. 20 könyv, 90 millió eladott példány – a krimikirállyal beszélgettünk.
A huszadik század első három évtizede a magyar történelem Grand Époque-ja, mozgalmas, véres, szellemileg is izgalmas, a modernitást megnyitó és kollapszussal végződő kor.
Ki ma a világirodalom legnagyobbja Esterházy Péter szerint? Kit nem bír Kukorelly Endre? Na és mit vásárol Aleska Diamond? A könyvfesztiválon faggatóztunk.
Könyvfesztivál van, ünnep van: 30 év után újra megjelent Zsolt Béla kimagasló memoárja, a Kilenc koffer. Bán Zoltán András néhány éve mindent elmondott az íróról, akinek a pályája paradigmatikus esete a magyar zsidóság történetének.