Könyv

Jonathan Franzen: „Irodalmi sztár akartam lenni”

Új regényére, a Purityre még várni kell, hiszen csak ősszel jön ki Amerikában, de a szerzőre már nem sokat kell várni – a Javítások, a Szabadság és a magyarul most megjelenő Diszkomfortzóna írója a megjelenésünk napján kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Telefonon beszélgettünk.

A bibliofília bugyrai

Van, aki nem az olcsó kötelező olvasmányokért megy be az antikváriumba. Keresgél, szakért és összesuttog az antikváriussal. Olyasmit kér, amiről más nem is tudja, hogy létezik. Ha kell, licitál, csak azért, hogy bekerüljön a gyűjteményébe egy újabb ritkaság, kézirat, ősnyomtatvány. Egy első kiadású Radnóti. Vagy egy hiányzó Kner és Tevan.

És bánat az ég alatt

Aligha kérdéses, hogy az ezredforduló körüli években megújulni vagy legalábbis új hangokkal kiegészülve felfrissülni látszó európai regényirodalom egyik meghatározó szerzője az Angliában élő német Winfried Georg Sebald volt (a másik nagy hatású alaknak az ugyanebben az időben Spanyolországban élő chilei Roberto Bolaño tűnik).

Írók medveháton

A posztmodernben mindinkább elhalványul a határ populáris és elitkultúra között, hangzik a kultúraelmélet egyik agyonidézett közhelye, és alig huszonöt évvel Fredric Jameson klasszikusának megjelenése után a magyar folyóirat-kultúrában is mozgolódás kezdődött.
  • Sepsi László
  • 2015. május 2.

Birsalmaillatú narráció

A huszadik század első három évtizede a magyar történelem Grand Époque-ja, mozgalmas, véres, szellemileg is izgalmas, a modernitást megnyitó és kollapszussal végződő kor.
  • Radics Viktória
  • 2015. április 27.

A kikosarazott hazafi

Könyvfesztivál van, ünnep van: 30 év után újra megjelent Zsolt Béla kimagasló memoárja, a Kilenc koffer. Bán Zoltán András néhány éve mindent elmondott az íróról, akinek a pályája paradigmatikus esete a magyar zsidóság történetének.
  • Bán Zoltán András
  • 2015. április 25.