A Narancs.hu-nak Czinkóczky Csaba, a Dharma alapítvány elnöke úgy vezette fel a történetet, hogy „a földterület java része az egyik kuratóriumi tagunk tulajdonában van, aki el akarta adni a feleségemnek, rendesen, szabályosan, piaci áron”. Az adásvételi szerződést törvényes módon kifüggesztették. Erre jelentkezett a plázsos vállalkozó, mondván, helyi gazdálkodóként élni kíván az elővásárlási jogával. Onnantól kezdve az agrárkamara kezében volt a sorsuk, a hatályos jogszabályok alapján ők döntik el, ki lehet a vevő.
A Somogy megyei agrárkamara – feltehetőleg a sajtó megjelenése miatt kurtán elhalasztott tárgyalás után – Barna Györgyöt hozta ki elsőnek a rangsorban, mivel „őstermelők családi gazdaságának képviselője”.
Lapunk nyilvános adatbázisokból utánanézett, mennyire életszerű az őstermelés. Barna György 2022. február 4-én jelentkezett be őstermelőnek, majd a következő hónapban, márciusban már családi őstermelő volt. Családtag társa az édesapja, Barna Sándor, akinek 69 évesen, 2022. március 1-én jutott eszébe őstermelővé válni. (Egyik telkükön valóban áll néhány diófa, de ez a növény nem igényel főállású őstermelői gondozást.) Mindketten azt állították, hogy siófoki lakosok, ezt azonban az ellenérdekelt felek vitatják, olyannyira, hogy hamis magánokirat felhasználás vétsége ügyben Barna György mint gyanúsított ellen nyomozás volt folyamatban, amelyet a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunk információi szerint a napokban vádemelési javaslattal küldött meg az ügyészségnek.
A Pécsi Törvényszék szerdai ítéletében azonban lakhelyükkel nem foglalkozott, csak azzal, hogy szabályos volt-e a Somogy Vármegyei Kormányhivatal döntése, amellyel Barna Györgynek ítélte a terület megvásárlásának lehetőségét. A jogerős ítélet szerint nem, mert miután Barna elfogadó nyilatkozata nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, mert lakhelyét csak a lakcímigazolvánnyal (egy siófoki állandó lakhelyet és egy budapesti ideigleneset megadva) igazolta, három éve helyben lakást más hitelt érdemlő módon (jegyzői, hatósági bizonyítvány) nem csatolt. Ezért a megyei kormányhivatalnak el kellett volna utasítania Barna vásárlási szándéknyilatkozatát. Ám nem ezt tették, hanem hiánypótlásra szólították fel, nyilatkozzék, hogy hol lakik. Ez azonban jogszabálysértő.
Litresits András a felperest, a Dharma alapítványi elnök Czinkóczky Csaba feleségét, Berecz Gabriellát képviselő ügyvéd elmondta, a kormányhivatal eljárása azért is volt jogsértő, mert ütközik a földek forgalmáról szóló törvényben foglaltakkal. A jogszabály ugyanis nem teszi lehetővé ezen eljárási cselekményt, amelyet az alperes kormányhivatal valami okból figyelmen kívül hagyott. A rendelkezés kimondja, hogy az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak. E mellett azt is előírja a törvény, hogy az elővásárlási jogot megalapozó körülménynek az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételekor kell fennállnia. Jelen esetben ez nem így történt. A jogszabály megsértése esetén (mint ahogy az esetünkben történt) az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.
Ezt tette most helyre a Pécsi Törvényszék.
A pécsi ítélet után már nem lesz új kifüggesztés, a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnak hozott anyagból kell dolgoznia. Egyetlen vevő maradt az ügyletben, az eredeti, kifüggesztett szerződést aláíró Berecz Gabriella. (Bár jogászi közmondás szerint a nyílt tengeren és magyar hatóságnál bármi megtörténhet, mint a fenti példa is mutatja.)
Czinkóczky Csaba és Berecz Gabriella az ítéletet követően azt mondta: „Nekünk ez a jogerős ítélet visszahozta az életkedvünket, az energiánkat; erőt ad, hogy folytathassuk. Nem csak az állatainknak fontos, akik elvesztették volna a legelőjüket, a játszóterüket, hanem azoknak is, akik járnak hozzánk. A gyerekek, a szüleik, a segítőink. Ez a mai nap olyan volt nekünk, mint egy vitamininjekció. De nem tudunk nem gondolni azokra, akiknek velünk ellentétben nem volt lehetőségük arra, hogy ügyvédet fogadjanak, akikkel ugyanígy elbánt a hatalom, de nem volt lelki erejük és szerencséjük ezt végigküzdeni. Reméljük, ez példa, hogy küzdeni kell. Aki nincs egyedül, akinek sikerül, inspirálhat másokat. A hatalom, a hivatal pedig tudja, hogy sokan figyelték ezt az ügyet, tudják, hogy nem rabolhatnak a radar alatt. Ezért fontos a nyilvánosság bevonása.”
Felidézték, hogyan packáztak velük a hatóságok: volt határozat arról, hogy bontassák el a kapujukat, el akarták bontani a faházukat is, a kiszálgáló épületet elárverezték volna a tudtuk nélkül, a mentett állatok tartásáért pedig nem fizet az állam. „Minden lehetséges módon el akartak lehetetleníteni minket. Ezt a legnagyobb csatát megnyertük, de még nincs tűzszünet” – mondták.
A lómenhelyet fenntartó házaspár hozzáfűzte még, Pécsről hazafele menet megállnak Kaposváron, mert van ott egy műtött kutyájuk, aztán otthon ünnepnek: „Tegnap kapott esőt a legelő, ma megnyertük a pert, szóval nagy séta lesz kutyákkal, macskákkal. Körbejárjuk a területet. Két éve először gyomorideg nélkül.”
